Így rontotta a daganatos betegek esélyeit a járvány - 61 ország adatait elemezték
Világszerte csökkent a daganatos betegek ellátásának hatékonysága a lezárások idején.

orvos beteg
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A koronavírus miatti lezárások, korlátozások idején sokan tapasztalták, hogy a korábbinál is bonyolultabb orvosi segítséghez jutniuk a különféle panaszaikkal, és az is valószínű, hogy az idősek, magas rizikócsoportba tartozó személyek kétszer is meggondolták, hogy a járvány tombolásának idején elmenjenek-e a rendelőbe. 

Egyes egészségügyi problémáknál viszont az időfaktor rendkívül fontos tényező, a daganatok esetében például egyáltalán nem mindegy, hogy mikor kerül diagnosztizálásra a kórkép, illetve hogy mikor indulhat meg a kezelés. Hazai és nemzetközi felmérésekből is úgy tűnik, hogy a daganatos betegek ellátását jócskán nehezítették a járványügyi korlátozások.

Koronavírus-járvány hatása a daganatos betegek ellátására

Egyes becslések szerint a koronavírus első hullámainak idején világszerte legalább 21 millió tervezett elektív, nem sürgősségi műtétet töröltek részben a posztoperatív fertőzések miatti aggodalmak, illetve a kórházakon belüli kapacitáshiányok miatt. Az egészségügyi rendszer hiányosságai különösen az alacsony jövedelmű országokban váltak láthatóvá.

Nemrégiben a Népszava számolt be a Népegészségügy című lapban megjelent tanulmány (A COVID-19 világjárvány hatása a daganatos betegek ellátására) megállapításairól. A szerzők három daganattípus, a tüdő-, az emlő-, illetve a vastag- és végbélrák esetében vizsgálták a járvány hazai kezelésekre gyakorolt hatásait. Arra a megállapításra jutottak, hogy a pandémia kezdetén mintegy 10-20 százalékkal esett vissza a daganatos betegek ellátása.

Különösen látványos az elvégzett műtétek számának csökkenése (az első 1,5 évben például 40 százalékkal kevesebb tüdődaganatot operáltak), ami valószínűleg részben azzal magyarázható, hogy későbbi, már nem műthető stádiumban diagnosztizálták a betegségeket. Szerepet játszhatott a számok alakulásában az is, hogy kevesebb új beteget találtak, ennek oka részben a szűrések számának csökkenése, valamint a kivizsgálási idő megnyúlása lehet.  Mindenképp figyelemreméltó tényező továbbá, hogy maguk a betegek mit gondoltak az adott kezelések hozzáférhetőségéről, illetve mennyire tartottak a fertőzéstől. 

 A jelenség nem sajátosan hazai: a tekintélyes orvosi szaklapban, a Lancetben 2021 októberében jelent meg egy tanulmány, amely a lezárások tervezett rákműtétekre gyakorolt hatásait vizsgálta. Ehhez a szerzők 61 ország 15 daganattípussal kapcsolatos adatait elemezték. A kutatásban kicsit több mint 20 ezer olyan személy terápiáját követték nyomon a követési idő végéig (2020. augusztus 31.), illetve a műtétig, akiknél kuratív műtét mellett döntöttek. A műtétre váró, jogosult betegek közül 2003 fő, körülbelül 10 százalék nem esett át műtéten, az indok mindegyiküknél a koronavírushoz kapcsolódott, a medián követési idő 23 hét volt. Az adatokat a korlátozások szigorúságával összevetve is vizsgálták, a legtöbb operációelmaradás a teljes lezárások során következett be, az ilyen régiókban minden hetedik beteg műtét nélkül maradt a vizsgálat idején. 

A tanulmány szerzői megállapították, hogy a ráksebészeti rendszerek világszerte igen sérülékenynek mutatkoztak a koronavírussal kapcsolatos korlátozásokkal szemben. A késések és a műtétek elmaradása a rövid távú onkológiai kimenetre nem volt hatással a kutatók szerint, hosszú távon viszont a túlélési esélyek csökkenéséhez is vezethet. Kijelentették, hogy az elektív (nem sürgősségi) sebészeti rendszerek ellenállóképességének erősítésére van szükség, azt ugyanis nemcsak a Covid-19 fenyegeti, hanem más járványok, szezonális történések és természeti katasztrófák is. A lezárások ilyen jellegű negatív hatásai leginkább azokban az alacsonyabb jövedelmű országokban élő műtétre várókat érintették hátrányosan, amelyek már a korlátozások előtt is kapacitáshiánnyal küzdöttek az egészségügyi intézményekben. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Gyors eredményt szeretnél?

Ha lehetséges, hogy megfertőződtél, de még nem mutatsz tüneteket, a 2 db-os Covid-19 Antigén gyorsteszttel 20 perc alatt tesztelheted magad és családod egyszerűen, kényelmesen mindössze 3 990 Ft-ért.

Bővebben itt olvashatsz a termékről.

Promóció

 Az eredményeket látva több szakember is hangsúlyozza, hogy bár a lezárások alapvető fontosságúak voltak a járvány terjedésének lassításában és a lakosság védelmében, nem lehet eltekinteni a járulékos hatásaiktól, amelyek más kórképek területén, a betegek ellátásának hiányosságaiban mutatkoztak meg. 

Miért veszélyes  a koronavírus legújabb mutációja, a kentaur?

A kentaur néven ismert variánst először májusban azonosították Indiában, ahol a hírek szerint gyorsabban terjedt, mint az omikron többi alváltozata. Az eddigi, egyelőre szegényesnek mondható adatok azt mutatják, hogy különösen alkalmas a delta általi immunvédelem leküzdésére. 

(Képek: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük