Szennyezőbb a műanyag palackoknál, mégis sokan a földre dobják: egy cigarettacsikk 1000 liter vizet is beszennyez

A műanyagmentes kihívások rendszeresen felhívják a figyelmet a hétköznapi szennyezőkre, egyre többen hagyják el a hagyományos szívószálat vagy az egyszer használatos műanyag zacskókat, PET-palackokat, és a jobb vendéglátóhelyeken az italok már újrahasznosítható pohárból is kérhetők. A cigarettacsikkekről viszont talán túl kevés szó esik.

Bár a mikroműanyagokkal szennyezett élővizekről és talajról egyre gyakrabban hallani, azt már kevesebben tudják, hogy a máig gyakran eldobált cigarettacsikkek még a műanyag szívószálaknál, palackoknál is nagyobb kockázatot rejtenek magukban.

Cigarettacsikk, a veszélyes szennyező

Sajnos a mai napig rengetegen dobják el a csikkeket automatikus mozdulattal az utcákon, mely tűzveszélyessége mellett rendkívül szennyező is a környezetre nézve. Hogy a probléma súlya világosan érthető legyen: a becslések szerint napi 18 milliárd cigarettát vesznek az emberek, melyeknek csupán nagyjából egyharmada kerül a szemétgyűjtőkbe, a többi a természetben végzi. Egyetlen csikk pedig nagyjából ezer liter vizet is képes beszennyezni.

Bár sokan úgy vélik, lebomló anyagról van szó, valójában a cigarettacsikkek alapanyaga túlnyomórészt a cellulóz-acetát, egy szintetikus anyag, amelyből a műselyem is készül, és amelynek előállításakor nem lebomló műanyagok keletkeznek. A füstszűrőkben pedig a füstből származó méreganyagok, többek között nikotin és különböző nehézfémek, ólom, arzén is jelen van, így a csikk eldobása után nagyon hosszú ideig képes mérgezni a földet.

Tíz évig szennyez egy csikk

A szűrőket egyébként nagyjából az 1950-es években kezdték el gyártani, hogy ezzel enyhítsék a tüdőrákkal és más betegségekkel kapcsolatos aggodalmakat a dohányzókban, eleinte próbálkoztak gyapot, faszén vagy keményítő felhasználásával, ám mára a gyártók szinte kivétel nélkül műanyag rostból készítik azokat, mely így nemcsak alacsony hatékonyságú a végeredmény, de újrahasznosításra is alkalmatlan, a földben pedig először mikroműanyagokra bomlik, majd nagyjából tíz évig szennyez.

Egy kutatás során, melyet az Anglia Ruskin Egyetemen végeztek, azt is kimutatták, hogy a földre kerülő csikkek a növények fejlődését is akadályozzák: mind a csírázásban, mind a növekedésben visszavetik azokat. Ráadásul az élővizeken át az óceánokba is bekerülnek.

A problémára pedig lenne kézenfekvő megoldás: már számos cég piacra dobott többféle hordozható hamutálat és csikktartót, hogy akkor se kelljen azokat eldobni, amikor épp nincs egyetlen elérhető szemetes sem a környéken. Ezek a zsebben is elférő tárgyak néhány ezer forintért, gyakorlatilag egy-két doboz cigaretta árából megvásárolhatók, számos webshopban elérhetők.

Sajnos ez a módszer egyelőre nem okozott osztatlan sikert a dohányosok körében, és sokan továbbra is úgy hiszik, egy gyorsan lebomló, ártalmatlan anyagról van szó, ezért több országban súlyos bírságra számíthat az, aki egyetlen csikket eldob. Ez egyébként Magyarországon is szabálysértésnek minősül, a közterület-felügyelet 5-50 ezer forintig terjedő helyszíni bírságot róhat ki, sőt, feljelentéssel ez az összeg akár 150 ezer forintig is felkúszhat.

Mennyit ér egy új ruha?

A textilgyártás is kész környezeti katasztrófa, a nagy mennyiségben vásárolt fast fashion ruhák nemcsak a felesleges szemetet növelik, de súlyos következményekkel járnak a világ másik felén.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• cigaretta
• műanyag
• műanyagszennyezés
• környezetszennyezés
• környezetvédelem
• Életmód