Repkedő érzés a mellkasban? Komoly szívbetegség jele is lehet

A szívritmusunkat számos természetes jelenség befolyásolhatja, de bizonyos állapotok már kórosnak tekinthetők.

 

Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta segít megérteni, mi vezethet a normális szívveréstől a szívritmuszavarig.

A rizikó a korral nő

Teljesen természetes, hogy a szívritmusunk felgyorsul fizikai aktivitás, stressz, izgalom hatására, vagy éppen lelassul alváskor. Ugyanakkor az életkor előrehaladtával egyre nagyobb az esélye a pitvari és kamrai ritmuszavarnak, ha nincs is szívkoszorúér-betegségre utaló jel. A szerzett szívbetegségek ugyanis - mint például a szívinfarktus miatt kialakult szívizom-károsodás - jelentős rizikófaktorai a szívritmuszavar kialakulásának.

A hegesedés vagy a kóros szöveti lerakódások például bradycardiát, lelassult szívverést, kamrai extra ütéseket okozhatnak, míg más betegségek a szív ingervezető rendszerének zavarához vezethetnek, ami pedig akár tachycardiát, vagyis felgyorsult, szabálytalan szívveréssel járó ritmuszavart is eredményezhet.  

- Az ismert szív-érrendszeri betegeket éppen ezért rendszeresen monitorozni kell, elsősorban EKG-val vizsgálva a szívritmust. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a ritkán jelentkező ritmuszavarokat így nem lehet megfigyelni, illetve nem minden ritmuszavarnak van tetten érhető tünete - hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona.

A pontos diagnózishoz éppen ezért fel kell figyelni az olyan, esetlegesen jelentkező szimptómákra is, mint az légzési nehézség, a fáradtság, a repkedő érzés a mellkasban, a mellkasi diszkomfort vagy az ájulás.

Életmódunk is növelheti a kockázatot

Bizonyos, a szervezetben megtalálható kémiai anyagok is okozhatnak aritmiát, azaz szívritmuszavart. A kálium, magnézium és kalcium túl magas vagy túl alacsony koncentrációja például jelentősen befolyásolja a szívműködést. Az idősödéssel óhatatlanul szaporodó betegségeken kívül léteznek olyan veleszületett betegségek is, melyek növelik a szívritmuszavar rizikóját.

Például gyermekkorban egy veleszületett genetikai rendellenesség miatt alakulhat ki az úgynevezett hosszú QT-szindróma, ami a szív ingervezető rendszerének zavara, és akár szokatlanul gyors szívritmust is eredményezhet. 

Ezenkívül a függőségeket okozó szerek - alkohol, cigaretta, drogok és gyógyszerek - is hatnak a szívműködésre, sőt, akár a szívritmuszavarra szedett gyógyszerek is okozhatnak ritmuszavar-epizódot. Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a gondos diagnózis és szerválasztás, valamint a rendszeres kontroll jelentőségét.

Mik a teendőink?

A szakértő szerint az egészségtudatos életmódon túl az évenkénti, kétévenkénti kardiológiai vizit a legfontosabb lehetőség a kezünkben.

Nekik a legfontosabb, hogy kivizsgáltassák magukat:

• Családi hajlamuk van a szív- és érrendszeri betegségekre
• Cukorbetegek
• Magas vérnyomással küzdők
• Pajzsmirigybetegek
• Alvási apnoéval küzdők
• Dohányosok
• Alkoholfüggők
• Tudatmódosító szereket fogyasztók
• Valamilyen szívbetegséggel rendelkezők
• Ismert koszorúér-betegek
• Olyan emberek, akiknek egy korábbi infarktus miatt károsodott a szívizomszövetük

A kivizsgálás során a nyugalmi EKG-n kívül szükség lehet terheléses EKG-ra, 24 órás Holter EKG-ra, szívultrahangra, különböző laborvizsgálatokra és esetleg más speciális vizsgálatokra.

Amint sikerült beazonosítani a szívritmuszavar okát, megkezdődhet a célzott kezelés. Ez történhet például gyógyszerekkel, pajzsmirigykezeléssel, vaspótlással, a szervezet ionháztartásának szabályozásával, beültetett defibrillátorral, pacemakerrel, kardioverzió nevű eljárással vagy katéteres ablációval. A cél a hatékony, biztonságos kezelés elrendelése és a személyre szabott életmód kialakítása.  

• egészség
• szívritmuszavar
• szívbetegség
• tünetek és betegségek
• Életmód