Parkinson-kórt is jelezhet a lábbizsergés: ha este tapasztalod, fordulj orvoshoz

Sokak életét megkeseríti a nyugtalan láb szindróma, ami alvászavarhoz vezethet, és sok oka lehet . Becslések szerint a felnőtt lakosság legalább 10%-át érinti, a problémáról dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa beszélt.

A nőknél nagyobb arányban jelentkezik ez a nem könnyen beazonosítható és kezelhető alvási rendellenesség. A betegek nehezen tudják leírni azt a furcsa bizsergő érzést, ami lefekvéskor vagy alvás közben megjelenik a lábszárukban.

A nyugtalan láb szindróma tünetei

A legjellemzőbb tünet, hogy  nyugalmi helyzetben a végtagokban, főleg a lábakban kellemetlen, furcsa érzés jelentkezik, ami a végtag megmozgatására megszűnik. A reggeli időszakban általában nem jelentkezik, a nap folyamán egyre gyakrabban megjelenik, és az esti, éjszakai órákban válik legintenzívebbé. 

Ezzel járó gyakori és jellemző panasz az elalvási zavar, amikor forgolódik, nem találja a helyét az érintett. A nyugtalan láb szindrómában emellett károsodik az alvás szerkezete, csökken a fiziológiás mélyalvás mennyisége, és előbb-utóbb állandósul az alvászavar, ami a legkomolyabb következmény.

Sok kellemetlenséget okoz a szindróma miatti alvászavar

Megjelenik a napközbeni fáradtság, álmosság, a mindennapi teljesítőképesség csökkenése, figyelem- és memóriazavar, a koncentrálóképesség romlása. Ha nappal is jelentkezik, különösen erős stresszt okozhat, hiszen az ilyen betegek nem tudnak hosszabb időn át nyugodtan ülni, ami akár a munkájukat is korlátozhatja, de van, aki repülőre sem szívesen ül. A fellépő tüneteknél tehát minden esetben neurológust, alvásspecialistát, vagyis szomnológust ajánlott felkeresni, mert azok megszüntetésével jelentős életminőség-javulás érhető el. 

Immunerősítő, vitamindús, és jótékony hatással van az egész szervezetre. Így fogyaszd a gyógyító bogyókat!

Őket jobban érinti a szindróma

Mivel a nyugtalan láb szindróma pontos kiváltó oka még nem ismert, megfigyelések és tapasztalatok alapján lehet megnevezni néhány tényezőt, amely növeli a gyakoriságot. A betegség egy része genetikai eredetű, generációkon keresztül öröklődik, gyakori a családi halmozódás.  

Nőknél a terhesség alatt jelentkezhet, és általában a szülés után meg is szűnik. Gyakran társul vashiányos vérszegénységhez, ennek rendezése a tüneteket enyhíti. A másodlagosan kialakuló szindróma hátterében lehet még vesebetegség, Parkinson-kór, cukorbetegség, reumatológiai betegségek. 

Pontos diagnózisra épülő terápia szükséges

A beteg panaszainak pontos kikérdezése, a kísérőbetegségek ismerete, fizikális vizsgálat alapján nagy valószínűséggel felállítható a diagnózis, de gyakran szükség van alváslaboratóriumi kivizsgálásra. Ennek során az alvás alatt jelentkező, a betegségre jellemző eltéréseket lehet regisztrálni. Ha  másodlagos formáról van szó, az alapbetegség kezelése szükséges. Ha kimutatható, meg kell szüntetni a vashiányt, rendezni kell a cukorbetegséget, illetve ajánlott lemondani a cigarettáról, az alkoholról és az élénkítőszerekről. A rendszeres testmozgás is hozzájárulhat a probléma csökkenéséhez és az alvás kiegyensúlyozottabbá válásához.

Amennyiben az életmódbeli változások és az alapbetegségek kezelése nem szünteti meg a panaszokat, speciális gyógyszeres terápiára van szükség. Ennek felírása és a betegség alakulásának rendszeres kontrollja szintén neurológus és szomnológus feladata.  

• tünetek és betegségek
• alvászavar
• láb
• Életmód