17 rizikófaktor, ami növeli a koszorúér-betegség kialakulását: a legtöbb életmódváltással megszüntethető

A koszorúér-betegség meglehetősen gyakori jelenség, hiszen egyik rizikófaktora maga az idősödés. Ez azonban csak egy a sok kockázati tényező közül, amelyek közt számos olyan is előfordul, amelyet életmóddal, kezeléssel ki lehet küszöbölni. Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa számba vette a gyakori és a kevésbé ismert kockázati tényezőket, amelyek megléte és tünetek esetén fontos a kardiológiai kivizsgálás.

A koszorúér-betegség okai

- A koszorúér betegsége kapcsán gyakorlatilag a szív egyre kevésbé képes ellátni a feladatát, ugyanis nem jut elég oxigénben gazdag vér a szervbe. Ez eleinte szinte észrevétlen tud maradni, az első tünetek akár olyan általánosak lehetnek, mint a kimerültség, a terhelhetőség csökkenése. Amire a legtöbben felfigyelnek, az mégis a mellkasi fájdalom, hiszen ez sokaknak eleve a szívbetegség jellemző tüneteként ugrik be. Viszonylag gyakori tünet az úgynevezett angina pectoris, azaz a szívizom-károsodással nem járó mellkasi fájdalom - ami különösen fizikai terhelés hatására jelentkezik. Ezenkívül azonban jóval súlyosabb, szívizomelhalással járó szívinfarktus is jelentkezhet, és az oxigénhiány olyan további betegségeket is okozhat, mint a szívelégtelenség, a szívritmuszavarok, végső esetben beállhat a hirtelen szívhalál. Érthető tehát, hogy miért olyan fontos idejében felismerni és kezelni a szívkoszorúér-betegséget - ismerteti dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa. A szívmegállásra figyelmeztető tünetekről korábban írtunk.

A betegség szempontjából vannak bizonyos kockázati tényezők, amelyek megléte esetén még komolyabban kell venni a kisebb tüneteket is, hiszen minél előbb ismerik fel a koszorúér károsodását, annál korábban kezdhető el a kezelés, és nagyobb az esélye a súlyos következmények megakadályozásának. Ezek a legjellemzőbb rizikófaktorok:

• Idősödés: az idő előrehaladtával alapvetően is nagyobb az esély az erek szűkülésére és károsodására.
• Nem: a férfiaknak sokáig nagyobb a koszorúér-betegség kockázata, ez azonban a nőknél is jelentősen megnövekszik a menopauza után.
• Családi halmozódás: a genetikai hajlam különösen erősnek bizonyulhat, ha közeli hozzátartozónál (szülő, testvér) alakul ki szívbetegség viszonylag fiatal korban. A kockázat akkor a legnagyobb, ha az apánál vagy a fiútestvérnél 55 éves kor előtt, illetve, ha az anyánál vagy a lánytestvérnél 65 éves kor előtt jelenik meg a szívprobléma. 
• Dohányzás: dohányosoknál jelentősen megnő a szívbetegségek kockázata, és ez bizonyos mértékig a passzív dohányosokra is igaz.
• Magas vérnyomás: a kezeletlen magas vérnyomás merevebbé és vastagabbá teszi az artériák falát, így a koszorúér falát is, ami nyilvánvalóan lassítja a véráramlást.
• Magas koleszterinszint: ha túl magas az úgynevezett „rossz koleszterin”, vagyis az LDL-koleszterin szintje, és túl alacsony a „jó koleszteriné” (HDL), az komoly rizikófaktora az érszűkületnek.
• Cukorbetegség: mivel a 2-es típusú cukorbetegségnek és a koszorúér-betegségnek azonosak a rizikófaktorai (például elhízás és magas vérnyomás), az egyik jelenléte mindenképpen növeli a másik kockázatát is. 
• Túlsúly, elhízás: a jelentős testsúlyfelesleg nem csak a szívbetegségek kockázatát növeli, de az egészség szinte minden területén rizikót jelent. 
• Krónikus vesebetegség: ismert rizikófaktor a koszorúér-betegség szempontjából. 
• Mozgáshiány: bizonyított tény, hogy a fizikai inaktivitás számos betegség, így a koszorúér-betegség kialakulásának is rizikófaktora. 
• Nem megfelelő táplálkozás: a telített és transzzsírsavakban, sóban, cukorban gazdag étrend hozzájárul a szívbetegségek kialakulásához. 
• Rendszeres alkoholfogyasztás: a kemény alkoholizálás károsítja a szívizmokat, és felerősíti a többi kockázati tényező hatását.
• Nem kielégítő alvás: a túl kevés, de a túl sok alvás is kapcsolatba hozható szívproblémákkal.  
• Kezeletlen stressz: a hosszú távú, fel nem dolgozott stressz károsítja az artériákat, és egyéb összefüggések által az egész szervezet működését negatívan befolyásolja.   

Nem „klasszikus” rizikófaktorok

Ha a gyakorinak számító kockázati tényezők nem, vagy csak elvétve vannak jelen, akkor is kialakulhat koszorúér-betegség, különösen, ha a kevésbé közismert rizikófaktorokkal viszont számolni lehet. Melyek ezek? 

• Alvási apnoé: ha éjszaka a horkolás egyre hangosodva egyszer csak leáll, és úgynevezett éjszakai légzéskimaradás következik be, az azzal is jár, hogy hirtelen leesik a vér oxigénszintje. A szív keményebb munkára kényszerül, a vérnyomás megemelkedik, hosszú távon pedig jelentősen megnő a kardiológiai betegségek kockázata. Korábbi cikkünkből kiderül, hogy miért veszélyes különösen nőknél ez az állapot. 
• Magas CRP-szint: a C-reaktív protein (CRP) egy olyan fehérje, amelynek szintje a szervezetben lévő gyulladás hatására megemelkedik. Ugyanakkor feltételezések szerint, ahogy szűkülnek a koszorúerek, a CRP annál inkább emelkedik. 
• Magas triglyceridszint: ha a vérben lévő zsírok ezen típusa magas szintű, az különösen nők esetében jelent magasabb kockázatot.

Olvass tovább: ez a 9 legjobb természetes vérnyomáscsökkentő tea

Ezek a teák természetes módon vérnyomáscsökkentők a bennük lévő értékes hatóanyagoknak köszönhetően.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• koszorúér betegség
• okok
• kardiológia
• rizikó
• szívbetegség
• Életmód