A végtagok zsibbadása az első tünet: a Guillain-Barré-szindróma vírusfertőzések után is kialakulhat

Időről időre mindenkivel előfordul, hogy elzsibbad a keze-lába, jellemzően akkor, ha sokáig egyetlen pozícióban, például behajlítva hagyta a végtagját, nyomás alá kerültek az idegek vagy az erek, és a vérkeringés átmenetileg akadályozott a területen. Ilyenkor a zsibbadás gyorsan elmúlik. Még rövid ideig is nagyon kellemetlen tud lenni az érzés, mintha apró hangyák rohangálnának a bőre alatt, vagy megannyi tűvel szurkálnák az embert. 

A szűnni nem akaró zsibbadás, ami általában érzéscsökkenéssel is jár, ijesztő tünet, amit számos probléma okozhat, egyebek mellett tápanyaghiány, valamint neurológiai betegség is. Ritkán ugyan, de előfordul, hogy az úgynevezett Guillain-Barré-szindróma áll a háttérben.

A zsibbadás idővel szétterjed

A Guillain-Barré-szindróma egy ritka autoimmun kórkép, amelyben a test immunrendszere megtámadja az idegsejteket, elsősorban a perifériás motoros idegek gyulladásával jár. Több formája is létezik, általában a lábakban, lábujjakban jelentkező zsibbadással, gyengeséggel kezdődik, majd a jellegzetes hangyamászásérzés szétterjed, a test felé kúszik. Az esetek egy részében kéz felől indul a zsibbadás, de az sem kizárt, hogy az arcizmokat érinti, rágási és nyelési problémákkal, kettős látással, a szem mozgatásának nehézségével jár, ez a Miller-Fischer-szindróma. Fájdalom és fokozódó gyengeség jelentkezhet. Súlyos esetben a betegség előrehaladtával bénulás is bekövetkezhet, és vészhelyzet is előállhat, például akkor, ha a légzőizmok érintettsége miatt gépi lélegeztetésre van szükség.

A pulzus és a vérnyomás is megváltozhat, a betegek olykor járási, emésztési, vizelettartási problémákkal és légzési panaszokkal szembesülnek. Az érintettek általában az első tünetek megjelenése után két héttel tapasztalják a legszámottevőbb gyengeséget, ezt stagnálás, majd enyhülés követi. Bár az állapot a legtöbb esetben néhány hónap alatt maradványtünetek nélkül gyógyul, fontos minél előbb megkezdeni a kezelést, mert a kellemetlenségek gyorsan rosszabbra fordulhatnak, és ez akár végzetes is lehet.

Már a koronavírussal is összefüggésbe hozták

A Guillain-Barré-szindróma pontos okai nem ismertek, azonban a kór a megfigyelések szerint leggyakrabban emésztőrendszeri és felső légúti fertőzések után napokkal vagy hetekkel alakul ki. Nem gyakori, de műtétet és oltást követően is jelentkezhet a probléma, jelentettek eseteket Zika-vírus és COVID-19 után is.  Kialakulásának kockázatát növelik tehát a különböző vírusok, a májgyulladások és a HIV, műtét, trauma, illetve a hányással, hasmenéssel járó Campylobacter-fertőzés, amit általában a nem megfelelően elkészített állati eredetű élelmiszerek fogyasztása okoz. 

Mindenképp orvos felkeresése javasolt a végtagokban kezdődő, szétterjedő zsibbadás és gyengeség esetén, illetve légzési nehézség tapasztalásakor. Ezek lehetnek más kórképek velejárói is, de a kivizsgálásuk fontos. A Guillain-Barré diagnosztizálása nem egyszerű feladat, gerinccsapolásra (lumbálpunkció) is szükség lehet.

A kezelés az állapot súlyosságától függ, a bénult izmok mozgatása, az egyensúly- és koordinációfejlesztés, a lélegeztetés, adott esetben a táplálás is a részét képezheti, a szövődmények elkerülése a cél. Csak ritkán maradnak vissza súlyosabb tünetek, például végtagbénulás, a betegek olykor elhúzódó gyengeségről számolnak be. Az oki terápia egyik lehetősége a perifériás idegsejteket megtámadó antitestek eltávolítására szolgáló plazmaferezis, valamint az immunglobulinok adása. 

Zsibbadással járó betegségek

Ha fizikai behatás okozza a zsibbadást, túlnyomórészt csak átmeneti jelleggel lép fel, néhány perc után a végtagba vagy az adott testrészbe visszatér az érzékelés képessége. A test apró jelzései viszont akár fennálló egészségügyi háttérproblémákról is árulkodhatnak.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• egészség
• tünetek és betegségek
• zsibbadás
• vírus
• idegrendszer
• Életmód