Sose vegyél ilyen fogkrémet: 4 összetevő, amit keress a dobozán!

Amellett, hogy napi két-háromszori fogmosás mellett elősegítik a fogszuvasodás megelőzését, a modern fokrémek manapság a legkülönfélébb igényeket elégítik ki, legyen szó a fehérítő hatásról vagy éppen az ínygyulladás megelőzéséről.

Annak ellenére azonban, hogy egészséges és ragyogó mosolyt ígérnek, vannak fogkrémek, melyek akár olyan összetevőket is tartalmazhatnak, melyek károsak lehetnek mind a környezetre, mind pedig az emberi szervezetre nézve, legalábbis ezt állítja a Prevention.com egy friss, májusi cikke, mely az ilyen termékekben található legjellemzőbb káros összetevőket sorolja fel. Persze nem állítják, hogy ne lenne érdemes minőségi fogkrémekkel fogat mosni, nem árt azonban figyelni az összetevők listáját, és az alapján szűrni, különös tekintettel arra, ha a következők is szerepelnek rajta.

Egy fertőtlenítő hatóanyag: triklozán

A triklozán vagy triclosan egyfajta fertőtlenítő hatóanyag, melyet a fogkrémek mellett előszeretettel adnak például antibakteriális szappanokhoz is. Előbbiek esetében főként az ínygyulladás megelőzésére, illetve kezelésére szolgál, annak ellenére azonban, hogy jelenleg még nincs elég bizonyíték ahhoz, hogy káros hatásai miatt teljes mértékben betiltsák az azt tartalmazó termékek forgalmazását, a hatóanyagról egyre több negatívumot hallani.

A triklozánt sokan lassan ható méregnek tartják, mely amellett, hogy az endokrin rendszerre nézve is káros, széles körű alkalmazása miatt elősegítheti az antibiotikum-rezisztens baktériumok, valamint az élelmiszer-allergiák kialakulását, nem beszélve arról, hogy a Kaliforniai Egyetem 2014-es tanulmánya szerint a triklozán, valamint a májfibrózis és a rák között kapcsolat mutatható ki az egereken végzett vizsgálatok alapján.

Az intenzív súrolóhatásért: mikrogyöngyök

A milliméteresnél is kisebb műanyag gyöngyöket az intenzívebb dörzsölő, súroló hatás érdekében adják a fogkrémekhez, és bár nem toxikusak az emberi szervezetre nézve - egyszerűen csak áthaladnak rajta -, környezetünk tekintetében ez már korántsem mondható el, a cikk szerint ugyanis a vízbe kerülve, mivel onnan nem tudják kiszűrni őket apró méretük miatt, veszélyeztetik a vízi életet, a tápláléklánc felmenőága miatt pedig ezáltal akár az embert is.

Kellemes, kékeszöld árnyalat: brillantkék FCF

Az angolul FD&C Blue 1-nak is nevezett hatóanyag azt a kellemes, hűs, kékes, zöldes színt adja a fogkrémnek, mely természetesen nem jelenne meg benne, marketingszempontból viszont igen előnyös lehet.

A szintetikus színezőanyagot kőszénkátrányból állítják elő, és mint oly sok más élelmiszerekben használt színezékkel kapcsolatban, a brillantkék FCF tekintetében is felmerült már, hogy kapcsolatba hozható az allergiás megbetegedések, sőt, akár még a rákos megbetegedések kialakulásával is.

Amitől igazán habzik: nátrium lauryl szulfát

A Sodium Lauryl Sulfate-nak, illetve SLS-nek is nevezett anyag jellegzetes adaléka a fogkrémeknek vagy éppen a samponoknak, amellett ugyanis, hogy tisztító és nedvesítő hatással rendelkezik, elősegíti az intenzív habképződést, amire azonban a cikk szerint nincs különösebb szükség a fogmosás során.

Az anyag nem okoz jelentős károkat az egészségre és a környezetre nézve, felelős lehet azonban egy igen kellemetlen problémáért, mégpedig az afták megjelenéséért, illetve gyógyulásuk lassításáért, ugyanis irritatív hatással lehet a száj nyálkahártyájára az arra érzékenyeknél.

• megelőzés
• káros
• veszélyes anyagok
• veszélyes adalékanyag
• fogkrém
• fogápolás
• Életmód