Ez a 11 rákkeltő anyag mind benne van a cigarettafüstben: a passzív dohányzóknak is nagyon káros

A cigarettafüst több ezer vegyi anyag keveréke, amelyek közül több mint hatvan ismerten rákkeltő. A füstben lévő karcinogének közvetlen kapcsolatban állnak a tüdő-, gége-, szájüreg-, nyelőcső-, hasnyálmirigy-, húgyhólyag-, vese-, méhnyak- és gyomorrák, valamint a leukémia bizonyos típusainak kialakulásával. Nem csupán a dohányosokat fenyegetik ezek a vegyületek: a passzív dohányosok is belélegzik, ami ugyanolyan veszélyekkel járhat.

Dohányfüstben lévő rákkeltő anyagok

A füst legfontosabb rákkeltő anyagai több kémiai osztályba tartoznak. Ilyenek például a policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-ok), az N-nitrozaminok, az aromás aminok, az aldehidek, a könnyen párolgó szerves vegyületek és különféle fémek. Egyes anyagok nagyobb mennyiségben találhatók meg, mint mások, például az acetaldehid, míg olyan vegyületek, mint a PAH-ok és a nitrozaminok, bár kisebb mennyiségben vannak jelen, igen erős karcinogén hatásúak. Korábbi cikkünkből azt is megtudhatod, milyen rákkeltő anyagok lehetnek a lakásban.

A dohányfüstben lévő legtöbb karcinogén nem közvetlenül károsítja a sejteket, hanem metabolikusan aktiválódnak. Ez azt jelenti, hogy a szervezet enzimjei, különösen a P-450 enzimek egyes változatai átalakítják ezeket az anyagokat aktív formává, amelyek aztán kötődnek a sejtek DNS-éhez. Az így keletkező DNS-adduktok idővel a sejtek genetikai mutációit eredményezhetik. Azok az emberek, akiknek a szervezete gyorsabban aktiválja a karcinogéneket, és lassabban üríti ki azokat, nagyobb veszélynek vannak kitéve.

A PAH-ok és nitrozaminok különösen nagy szerepet játszanak a dohányzás okozta rák kialakulásában. A nitrozaminok a dohányban és más égési termékekben is megtalálhatók, és kiemelkedően veszélyesek a tüdő, a hasnyálmirigy és a szájüreg sejtjeire. A PAH-ok, mint a benzo[a]pirén, ismert módon felelősek a sejtekben kialakuló károsodásokért, amelyek növelik a rák kialakulásának esélyét.

Passzív dohányzás és a környezet károsítása

Azok is veszélyben vannak, akik közvetlenül nem dohányoznak, de a füstöt belélegzik. Kutatások kimutatták, hogy a passzív dohányzásnak kitett személyek vizeletében megtalálható a karcinogének egy része, például a PAH-ok és az NNK (egy erőteljes tüdőkarcinogén vegyület) metabolitjai. A DNS-adduktok képződéséhez, mutációk kialakulásához és a sejtek rákosodásához így a nem dohányzók szervezetében is vezethet a folyamatos kitettség.

Veszélyes anyagok a cigarettafüstben

Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-ok): a PAH-ok a szénvegyületek egyik csoportja, amelyek a cigaretta égése során keletkeznek. Közülük a benzo[a]pirén különösen veszélyes, mivel erős rákkeltő hatású. Ezek az anyagok a tüdőszövetekbe jutva károsítják a DNS-t, és hosszú távon tüdő- és más légzőszervi rákokhoz vezethetnek.

Nitrozaminok: a dohánytermékekre jellemző nitrozaminok, mint az NNK és az NNN, szintén erős karcinogén hatással bírnak. Ezek a vegyületek különösen a tüdő- és májrák kialakulásában játszanak szerepet, mivel könnyen felszívódnak a véráramba és szétterjednek a szervezetben.

Aromás aminok: az aromás aminok, például a 2-naftilamin és a 4-aminobifenil, közvetlen kapcsolatban állnak a hólyagrákkal, mivel a szervezetbe jutva közvetlenül károsítják a húgyhólyag nyálkahártyáját.

Formaldehid, acetaldehid:  ezek az aldehidek nemcsak rákkeltő hatásúak, hanem azonnali irritációt is okoznak a légutakban, ami hosszú távon krónikus hörghurut és tüdőbetegségek kialakulásához vezethet.

Benzol és 1,3-butadién: a benzolról és a butadiénről ismert, hogy több szervet is érintő daganatos betegségeket okozhatnak. Különösen a leukémia kockázatát növelik, mivel ezek a vegyületek károsítják a csontvelőt és a vérképző rendszer sejtjeit.

Nehézfémek (kadmium, ólom és nikkel): a cigarettafüst többféle nehézfémet is tartalmaz, amelyek hosszú távon károsítják a veséket és a csontokat. A kadmium például a vesekárosodás mellett tüdőrákot is okozhat.

Polónium-210: a polónium-210 egy radioaktív anyag, a dohány növényben halmozódik fel, és belélegezve közvetlen sugárterhelést okoz a tüdőben. Ez a sugárzás DNS-károsodást idéz elő, és növeli a tüdőrák kockázatát.

A dohányzás mellőzése és a kockázatok csökkentése

Bár a dohányzásról való leszokás hosszú folyamat lehet, a kockázatok csökkentése érdekében kiemelten fontos. A dohányfüstben lévő vegyületek nemcsak a rák kockázatát növelik, hanem olyan károsodásokat is okoznak, amelyek a szervezet különféle részein idézhetnek elő gyulladást és egyéb rendellenességeket.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• rákkeltő
• dohányzás
• füst
• daganat
• tüdőrák
• kutatások
• Életmód