Halálhoz is vezethet a DIC-szindróma: a kismamák fokozott kockázatnak vannak kitéve

A DIC - diffúz intravasculario coaguláció - egy igen súlyos, akár halálhoz is vezető betegség, melynek fellépése várandósság és szülés táján gyakoribb, de sokszor társul rosszindulatú folyamatokhoz, szepszishez is. 

A véralvadási zavarral járó állapot során egyszerre lép fel a kiserek, kapillárisok elzáródása, amit a fokozott fibrinolízis és az alvadási faktorok gyors felhasználódása miatt súlyos vérzékenység követ. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája a DIC-szindrómát ismerteti.

Zavar a véralvadási rendszerben

A véralvadás rendszer egészséges működésének lényege, hogy egy sérülés helyén, lokalizálódva olyan anyag jöjjön létre, mely megakadályozza a nagyobb vérvesztést. Zavar esetén kétféle út jöhet számításba: vagy fokozódik a véralvadás, és vérrögök jönnek létre - így kialakul például a mélyvénás trombózis -, vagy pedig csökken a véralvadás, és a vérzékenység állapota lép fel.

DIC esetén a probléma, hogy a véralvadást elősegítő faktorok - elsősorban a III-as, szöveti faktor - testszerte bekerülnek az erekbe, így sok helyen vérrögök keletkeznek. A baj emellett az, hogy ezáltal felhasználódásra kerülnek a faktorok, így a koncentrációjuk jelentősen lecsökken - ezt hívjuk felhasználódásos vérzékenységnek -, és a vérlemezkék, melyek a véralvadásban vesznek részt, elfogynak, így egy idő után hiány lesz belőlük, és a folyamat átfordul a vérzékenység irányába - ennek következtében életveszélyes mennyiségű vérvesztés jelentkezhet.

„A mikrotrombusok - apró vérrögök - miatt a szervezet fibrinoldó képessége beindul, bontani igyekszik a fibrint - véralvadáskor képződő anyag -, de ennek során a fibrinogén is bomlik, és fibrindegradációs termékek keletkeznek. Ezek viszont igen erősen gátolják az alvadás egyik fő enzimjét, a trombint. Tehát az alvadás leáll, a vérzékenység fokozódik. De igen fontos tudnunk, hogy a DIC mindig a következménye egy már meglévő kóros folyamatnak - magzatvíz-embólia, elhalt magzat, méhrepedés, de lehet daganat, vérmérgezés, szepszis is. Látható tehát, hogy az állapot igen súlyos, így nagyon fontos a mihamarabbi orvosi beavatkozás, melynek legfontosabb eleme, hogy a DIC-et kiváltó alapproblémát oldjuk meg, operáljuk meg kellő védelemben a beteget, és közben a hiányzó véralvadási faktorok, vérplazma és thrombociták pótlása következzen - magyarázza prof. Blaskó György.

Mi minden okozhatja?

A DIC sosem egy betegség, hanem egy tünet, melyet valami kivált. Ezek a következők lehetnek:

• fertőzések,
• daganat - főleg leukémia,
• kígyóméreg,
• műtét,
• trauma,
• terhességi szövődmény,

DIC, mint a terhesség nagy veszélye

A DIC kialakulásának kockázata némileg megnő várandósság során, mivel a magzatvíz és a placenta nagy mennyiségben tartalmaz alvadást elősegítő és az ezzel ellenkező hatású, fibrinolitikus anyagokat. Zavar esetén sajnos a véráramba kerülhetnek ezek a faktorok, és beindítják a DIC folyamatát. Ilyen probléma például a placentaleválás, a magzatvíz-embólia, a hasat, méhet ért nagy, külső trauma, a HELLP-szindróma, a magzatelhalás, a terhességi toxémia.

Tünetei:

• testszerte jelentkező vérzések,
• thromboembóliás események,
• szervi problémák az egyes szervek károsodása, leállása miatt.

Gyógyítható a DIC?

Hogy gyógyítható-e a DIC, az egyrészt attól függ, milyen gyors lefolyású, milyen gyorsan sikerül a kórismét megállapítani, valamint, hogy sikerül-e kezelni a kiváltó okot. Sajnos a DIC sok esetben életet követelő állapot, ám, ha az illető tisztában van a kiváltó tényezőkkel, nagyobb eséllyel kerülheti el. Sajnos a HELLP-szindróma esetén gyakrabban fordul elő a zavar, ezért fontos, hogy már az enyhén toxémiás kismamák is tisztában legyenek a szindróma hajlamosító tényezőivel. Ilyen például a Leiden-mutáció, mely egyfajta trombofília. Több bizonyíték is van ugyanis arra vonatkozóan, hogy a trombofília, azon belül is a Leiden-mutáció növeli a kockázatot.

Hogy ezt bebizonyítsák, egy vizsgálatban 71 HELLP-szindrómás nőt és 79 komplikációmentes terhességet vizsgáltak, minek során kiderült, hogy lényegesen nagyobb eséllyel fordult elő a szindróma heterozigóta Leiden-mutációnál - ellenben a többi trombofíliánál ez nem figyelhető meg. A tudósok ezt a trombofília okozta placentainfarktussal hozzák összefüggésbe, mivel ekkor a magzatot tápláló méhlepény károsodik, fejlődése megáll.

Igen fontos tudni, hogy mind a DIC, mind a HELLP-szindróma szakintézeti, kórházi kezelést igényel a megfelelő szakértelemmel, laboratóriumi háttérrel, ezért igen fontos, hogy a beteg időben kórházba kerüljön! Hogy el lehessen kerülni a problémát, érdemes terhesség előtt ellenőriztetni, nem áll-e fenn Leiden-mutáció vagy egyéb trombofília, ugyanis pozitív eredmény esetén megfelelő prevenciós kezeléssel elkerülhető vagy legalább minimálisra csökkenthető a baj. Emellett nagyon fontos a kismamáknak a várandósgondozásokon való rendszeres részvétel, ahol ki lehet szűrni több, DIC-re hajlamosító problémát.

• vér
• véralvadás
• kismama
• terhesség
• szülész
• tünetek és betegségek
• megelőzés
• Életmód