Óriási botrány az Alzheimer-kutatásban: manipulált eredmények vezethették tévútra a tudósokat

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a demencia a hetedik vezető halálok, az idős emberek rokkantságának egyik fő előidézője. Világszerte évente közel 10 millió újabb megbetegedést regisztrálnak, az esetek 60-70 százalékáért az Alzheimer-kór felel. 

Az Azheimer-kór megelőzése, megismerése és kezelése napjaink egyik legfontosabb célkitűzése, számos nagy anyagi és energiaráfordítással járó kutatás zajlik a témában. Nemrégiben viszont kiderült, hogy egy sokat idézett, számos szakember által hivatkozási pontnak tekintett tanulmány szerzői részben manipulált képekkel és adatokkal dolgozhattak, ez pedig akár meg is kérdőjelezheti az utóbbi évek kutatási eredményeit. 

Botrány az Alzheimer-kutatásban

2006-ban a tekintélyes természettudományos szaklapban, a Nature-ben jelent meg a Minnesotai Egyetem kutatóinak tanulmánya (A specific amyloid-β protein assembly in the brain impairs memory), amely azóta komoly hivatkozási alap lett a szakmai berkekben, közel 2300-szor idézték tudományos munkákban, a Science szerint ez az évszázad egyik legtöbbet említett Alzheimer-kutatása.

A tanulmány alátámasztotta az egyébként már régóta jelen lévő, ám sokak által megkérdőjelezett amiloid-hipotézist, amely szerint az agyban létrejövő fehérjecsomók, az úgynevezett béta-amiloid plakkok tehetők felelőssé a betegség kialakulásáért, az érintettek kognitív hanyatlásáért. A szerzők az egereken végzett vizsgálataik során azonosítottak egy béta-amiloid altípust (Aβ*56) és bebizonyították, hogy az állatokban ennek felhalmozódása vezetett demenciához. A cikk reményt keltő lehetséges terápiák felé nyitott utat.

2022 júliusában viszont egy, a Science folyóiratban féléves vizsgálódás után közölt írás arról számolt be, hogy a 2006-os kutatás egyes képeit manipulálták, méghozzá feltételezhetően úgy, hogy azok alátámasszák a szerzők hipotéziseit. Ez viszont aláássa a tanulmány hitelességét, és így az elmúlt 16 év Alzheimer-kutatásainak egyes eredményeit is megkérdőjelezheti. 

Több száz manipulált kép

A Science beszámolója szerint 2021 augusztusában a Vanderbilt Egyetem adjunktusaként dolgozó neurológus és orvos Matthew Schragot egy bírósági ügyhöz kérték fel szakértőként. Az ügy felperesei ugyanis kételkedtek a Cassava Sciences gyógyszeripari cég kísérleti Alzheimer-gyógyszerében, amely a gyártó szerint részben egy olyan fehérje javításával ért el pozitív eredményeket a kognitív képességek terén, ami a béta-amiloid fehérje agyi lerakódásait képes blokkolni. A felperesek állítása szerint a gyógyszer fejlesztéséhez hamisított kutatási eredményeket is használhattak. Schrag korábban nyilvánosan kritizálta egy hasonló elven működő készítmény jóváhagyását, saját kutatásai is ellentmondtak a Cassava némely állításának, így aztán attól tartott, hogy a gyógyszertesztelésben részt vevő önkéntesek mellékhatásokkal szembesülhetnek, miközben nincs esélyük az állapotuk javulására.

A szakember vizsgálódásai során több tucat folyóiratcikkben azonosított nyilvánvalóan megváltoztatott vagy sokszorosított képeket, és eljutott az ominózus 2006-os tanulmányhoz is, amelynek dr. Sylvain Lesné a vezető szerzője. 

A nyomozás alatt a Science kérésére független képelemzők és vezető Alzheimer-kutatók tekintették át Schrag megállapításait, és egyetértettek a következtetéseivel. Összességében több száz kép hitelességét kérdőjelezték meg, köztük több mint hetvenet Lesné publikációiban. 

Mit jelent mindez? 

A 2006-os tanulmány, bár már a botrány kitörése előtt is voltak olyanok, akik megkérdőjelezték az eredményeit, töméntelen mennyiségű kutatási pénz és óra pazarlásához, valamint a konkrét vizsgálódási terület jelentős befolyásolásához vezetett, hiszen a szakemberek a ma már fenntartásokkal kezelt eredményeket használhatták saját kutatásaik kiindulópontjaként. Szintén problémás, hogy a Nature-ben megjelent cikk egy olyan elméletet támasztott alá, amely a kísérleti terápiák révén hamis reményeket kelthetett a betegekben. 

Akadnak azonban olyan hangok is, amelyek szerint a kérdéses tanulmány megállapításai nagyon specifikusak, és nem befolyásolták jelentős mértékben az Alzheimer-kór kutatásának irányát, ugyanis a demencia és az Alzheimer-kór kutatási területe ennél jóval nagyobb és szerteágazóbb. 

Derek Lowe gyógyszerkémikus pedig a Science oldalán megjelent cikkében egyenesen azt állítja, hogy az erőforrások vesztegetése valójában nem 2006 óta, hanem már sokkal régebben zajlik, a kutatók az 1990-es évektől kezdve próbálták az amiloid-hipotézist alkalmazni az Alzheimer-kór kezelésében, ám a szakember szerint a gyakorlatban minden ilyen jellegű kísérlet kudarcot vallott. Lowe kifejti, hogy ezek a negatív eredmények felmentő, magyarázó hipotézisek egész sorához vezettek, és itt jöttek képbe azok az elképzelések, amelyek szerint létezhetnek olyan amiloidok, amelyek az Alzheimer-kór valódi okozói, de nehezebb őket nyomon követni. Tehát már a 2006-os tanulmány előtt is voltak hasonló spekulációk, a többek között Lesné nevével fémjelzett kutatás pedig azért kaphatott nagy figyelmet, mert tovább jutott az elméletben, mint a korábbi kutatócsoportok munkái.

Ugyanakkor Lowe szerint nem született olyan klinikai vizsgálat, amely specifikusan az Aβ*56 oligomerre irányult volna, ami valószínűleg nem is létezik. A szakember véleménye az, hogy az Alzheimer-kutatásnak más irányt kell vennie, más hipotézisek vizsgálatára kell pénzt és időt fordítani, mivel úgy tűnik, hogy a béta-amiloid megközelítés nem vezet eredményre. 

Alzheimer-kór jelei

A kór jelei többfélék lehetnek, a tünetek között nem csak a memóriazavarok szerepelnek, a döntéshozatal nehezítettsége, a társas kapcsolatok és a tisztálkodás elhanyagolása is árulkodó jel lehet. Az Alzheimer’s Association (Alzheimer Szövetség) összegyűjtötte azokat a tüneteket, amelyekre mindenképp érdemes felfigyelni.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• alzheimer-kór
• kutatások
• tudomány
• botrány
• Életmód