Alvászavarhoz vezethetnek a plusz kilók: az éjszakai légzéskimaradáshoz is közük lehet

Az alvászavarok bizonyos típusai összefüggést mutatnak a túlsúllyal, és ez az összefüggés oda-vissza kapcsolatot jelent.

Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus a lehetséges megoldásokról beszélt.

Az éjszakai légzéskimaradás rizikófaktorai 

Éjszakai légzéskimaradásnak vagy obstruktív alvási apnoénak nevezik azt a jelenséget, amikor horkolás közben, hosszabb légzésszünet után az érintett hirtelen levegő után kapkod. Az alvási apnoéra való hajlam, az anatómiai adottságok általában öröklődnek, és a betegség előfordulása a kor előrehaladtával nő, de kialakulásának más rizikófaktorai is vannak, mint például a szűk orrjáratok, a valamilyen ok miatt kialakuló orrdugulás, az alkoholfogyasztás és a dohányzás. Azonban az amerikai National Sleep Foundation szerint a legnagyobb kockázati tényező a túlsúly. Mivel pedig az ismert alvási apnoés betegek közel fele túlsúlyos, feltétlenül ismerni kell az összefüggéseket.

Hogyan vezet a túlsúly alvási apnoéhoz?

Bár természetesen nem minden elhízott személy szenved éjszakai légzéskimaradástól, a plusz kilók bizonyítottan növelik a rizikót. A túlsúly miatt ugyanis a nyak területén is felhalmozódik a zsír, ami önmagában is akadályozza a légzést. Éppen ezért a probléma kezelésének első életmódbeli lépése a testsúly rendezése. Már 10%-nyi fogyás is javít az alvási apnoé állapotán, sőt, esetenként meg is szünteti a légzéskimaradást.

Hogyan vezet az alvási apnoé túlsúlyhoz?

Minél súlyosabb az alvási apnoé, annál nagyobb az esély a súlygyarapodásra - állítják a kutatások. Ennek elsősorban az az oka, hogy a légzéskimaradás által megzavart alvás, mely így nyilván nem kielégítő, hatással van az étvágyat befolyásoló hormonok termelődésére. Egyes tanulmányok szerint az elégséges és jó minőségű alvás kevesebb cukor és szénhidrátfogyasztást eredményez napközben. Ráadásul az alvászavar miatti napközbeni fáradtság és alacsony energiaszint hatására a fizikai aktivitás is csökken. Ez pedig különösen megnehezítheti a túlsúlyos, éjszakai légzéskimaradástól szenvedő páciensek fogyási próbálkozásait.

Nemcsak a fogyás miatt kell kezeltetni

- A horkolás és a légzéskimaradás tünetei nem pusztán zavaróak, de hosszútávon magas vérnyomást, szív- és agyi érbetegséget, cukorbetegséget is előidézhetnek - hangsúlyozza dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus. Sokan úgy gondolják, a horkolás csak kellemetlenség, és leginkább csak a hálótársat zavarja, de ez nem igaz. A horkolás és az alvási apnoé az érintett egészségét is veszélyezteti, mivel ezen tünetek úgynevezett alvásfüggő légzészavarra utalnak, melynek során az alvás alatt a szervezet oxigénellátási szintje súlyosan károsodhat. Ezért feltétlenül érdemes kivizsgáltatni a problémákat, a szomnológiai szűrővizsgálaton kívül gyakran van szükség más szakvizsgálatokra, például fül-orr-gégészet, kardiológia, endokrinológia. Ha sikerül megszüntetni a horkolást, azzal gyakran a hálótársak alvászavarát is megoldjuk, csökken a szívinfarktus, a stroke és számtalan egyéb betegség előfordulási gyakorisága.

Mindezek mellett olyan szubjektív panaszokon is lehet segíteni, mint a nappali hangulatromlás, az ingerlékenység, a teljesítmény- és koncentrációcsökkenés, melyek a nem megfelelő minőségű alvás következményei. Végül természetesen az is a jelentős előnyökhöz sorolható, hogy az alvászavarok megszüntetése után eredményesebbé válhat az addig sikertelen fogyókúra.

Ételek az alvászavar mögött

Nem muszáj minden este citromfűteát kortyolnod, de a következő ételek lefekvés előtti fogyasztása alvászavarhoz vezethet. 

Kép: Getty Images.

• alvászavar
• túlsúly
• légzés
• Életmód