Kezelés híján 1 nap alatt vaksághoz vezethet az állapot: a szem alkata okozhatja a problémát

A zöld hályog, más néven glaukóma Magyarországon is népbetegség. Prof. dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukómaspecialista összefoglalóan, a betegek, illetve a közeli hozzátartozók szempontjából célzottan foglalja össze az egyes glaukómatípusok öröklődését.

Ez azért is lényeges, mert az öröklődés jellege rámutat a betegség várható kialakulásában megjelenő időbeli különbségekre is.

Így öröklődnek az egyes zöldhályog-típusok

Elsődleges nyitott csarnokzugú zöld hályog

Az elsődleges nyitott csarnokzugú zöld hályog a leggyakoribb glaukómaforma hazánkban. A típusosan a 40. életév után kialakuló, fájdalmatlan betegség kezeletlen esetben mintegy 10-15 év alatt akár a vakságig is romolhat. A kezelés megkezdése előtt már kialakult károsodás pedig vissza már nem fordítható. Az állapot a látóidegben futó idegrostok és a hozzájuk tartozó, a retinában (ideghártyában) lévő idegsejtek meghatározott mintázatú, folyamatos pusztulásával jár. Csak késői stádiumban ad szubjektív tüneteket, ám ekkorra a látótér legnagyobb része már elveszett, és vissza nem állítható.

Sőt, a maradék látótér elvesztésének a kockázata is sokkal nagyobb, mint korai állapotban megkezdett, kellő minőségű kezelés esetén. Éppen ezért fontos az öröklés megértése. A betegségek legnagyobb részére igaz az, hogy az öröklődés nem egyetlen gén egyetlen hibájával magyarázható. Ez az elsődleges nyitott csarnokzugú zöld hályog esetén is így van: sok ismert genetikai kockázati eltérése létezik. Ezek akkor okoznak a gyakorlatban jelentős betegséget, ha együttesen több ilyen eltérés is előfordul az adott betegen. Minél többféle eltérés van, annál fiatalabb felnőtt életkorban kezdődik meg a glaukóma kialakulása, és annál súlyosabb a lefolyása, azaz annál rövidebb idő alatt következik be a súlyos látásromlás. Az utódok betegséglefolyását a beteg szülő glaukómalefolyása viszonylag jól előre jelzi.

Fiatalkori zöld hályog

Az úgynevezett fiatalkori (juvenilis) glaukóma a nyitott csarnokzugú glaukómák egy viszonylag ritkább, de ritkának semmiképpen nem nevezhető típusa. Jellemzője, hogy harmincéves kor alatt lép fel. Ebben a betegségben jellemzően nagyon magas a szemnyomás, és a szemnyomás megemelkedésének kezdetéhez képest a látóideg károsodása rendkívül gyorsan halad előre. A betegség akár tizenéves életkorban is felléphet, éppen ezért fontos az öröklődés ismerete. Az elsődleges juvenilis zöld hályog domináns géneltérések révén öröklődik: ez azt jelenti, hogy egyazon családon belül a leszármazókon, illetve a következő generáció tagjain nagy valószínűséggel fellép majd ez a betegség, és ez előre jól valószínűsíthető. Éppen ezért a juvenilis glaukómával diagnosztizált betegeknek minden közeli vérrokonát és minden leszármazóját folyamatosan megfelelő minőségű szemorvosi vizsgálattal kell ellenőrizni, hiszen a súlyos, gyors lefolyású betegség kialakulására ezeknél a személyeknél nagy az esély.

Azt is fontos megérteni, hogy szemben az elsődleges nyitott csarnokzugú glaukómával, ami típusosan a késő középkorú, illetve idős személyek betegsége, a fiatalkori, juvenilis zöld hályog lényegében 12 és 30 éves kor között bármikor megjelenhet. Így egy negatív eredményű vizsgálat sajnos nem zárja ki a betegséget hosszú távra, ezért évenkénti alapos vizsgálat szükséges.

Pigmentszóródásos glaukóma (pigmentdiszperziós zöld hályog)

A betegség lényege, hogy öröklött genetikai hajlam miatt a szemlencsét tartó rostok és a szivárványhártya (írisz) hátsó felszíne érintkeznek. A rostok kidörzsölik a szivárványhártyából az ott normálisan jelen lévő pigmentszemcséket. Ezek a pigmentszemcsék a csarnokvízáramlással eljutnak arra a területre, ahol a csarnokvíz a szemet elhagyja: ez az úgynevezett csarnokzug. A pigmentszemcsék sajnálatos módon a csarnokzug szövetein fennakadnak, azokat eltömítik. Erősebb sporttevékenység vagy rázkódás során az érintkező szövetek erősen összedörzsölődnek, így nagyon sok pigmentszemcse szabadul fel. Néhány órával ezután a szemnyomás hirtelen, rendkívüli mértékben megemelkedik. Az ilyen epizódok miatt a súlyosan érintett személyek látása harmincéves korra lényegében a megvakulás közelébe kerül. Fontos érteni, hogy a betegség úgynevezett spektrumbetegség, azaz a kimenetelt a kiszóródott pigment mennyisége határozza meg.

Az esetek nagyobb része enyhe. Ilyenkor nem alakul ki zöld hályog, és lényegében a szem a pigmentszóródás miatt nem károsodik. Vannak azonban szélsőségesen súlyos esetek is. Az enyhe és a súlyos esetek akár egy közvetlen rokonsági körön belül is kialakulhatnak. A lencsefüggesztő rostok kóros elhelyezkedése teszi lehetővé azt, hogy a pigmentszóródáshoz vezető összedörzsölődések a szövetek között létrejöjjenek. Ennek hátterében olyan géneltérés rejlik, ami a lencsefüggesztő rostok és a szivárványhártya hátsó részének összeérését lehetővé teszi. Ezek a szövetek ugyanis azokon, akik a vonatkozó genetikai eltérésben nem szenvednek, nem érintkeznek.

Gyakorlati szempontból fontos tehát, hogy akinek pigmentszóródásos szindrómája és/vagy ennek kapcsán pigmentszóródásos glaukómája van, annak a leszármazói és fiatal közvetlen vérrokonai megfelelő minőségű, célzott szemorvosi vizsgálaton essenek át. A megfelelő minőségű szemorvosi vizsgálat képes kideríteni, hogy az adott szemek alkata valószínűvé teszi-e a pigmentszóródást. Ha nem, akkor további speciális teendő nincs. Ha viszont pigmentszóródásra utaló korai jeleket észlel a szemorvos, szoros követés, a rázkódással járó tevékenységek kerülése és az esetlegesen kialakuló zöld hályog korai, hatékony kezelése a teendő.

Zárt csarnokzugú glaukóma

Az elsődleges zárt csarnokzugú zöld hályog hazánkban szintén gyakori betegség. Lényege, hogy a szem elülső része a normálisnál kisebb, ezért az életkor előrehaladtával a normális öregedés részeként megvastagodó szemlencse a pupilla területében a szem belső csarnokvízáramlását eldugaszolja. A folyadék megreked a szivárványhártya mögötti területen, nem tud előrejutni. Emiatt a szivárványhártya mögött nyomásnövekedés alakul ki. Ez a szivárványhártya laza szövetét előrenyomja, ami a csarnokzugban a folyadékkivezető rendszert elzárja, azaz a csarnokzug elzáródik. Ez a mechanizmus vezethet nagyon súlyos, nagyon heveny tünetekkel járó akut zárt csarnokzugú glaukómához, amiben a szemnyomás néhány óra alatt a normális érték 2-3-szorosára növekszik. Ilyenkor kezeletlen esetben az állapot egy vagy két nap alatt vaksághoz vezethet.

Léteznek azonban kevésbé felismerhető, tünetszegény, krónikus formák is. Nagyon fontos megérteni, hogy az elsődleges zárt csarnokzugú zöld hályog egy egyszerű lézerkezeléssel teljes mértékben megelőzhető, kiküszöbölhető betegség. A lézerkezelés során a szivárványhártyát pontszerűen átlyukasztjuk. Ezzel a szivárványhártya mögötti csarnokvíz-felhalmozódást megszüntetjük, hiszen a pontszerű lézeres nyíláson a folyadék a pupilla területét elkerülve is előre tud áramlani. A nyomáskülönbség az írisz két oldala között megszűnik, és a csarnokzug elzáródására nem kerül sor. Az elsődleges zárt csarnokzugú zöld hályog világszerte a glaukómás vakság egyik leggyakoribb oka, ami azonban időben elvégzett lézerkezeléssel teljes mértékben megelőzhető. Az elsődleges zárt csarnokzugú glaukómában szenvedő és az ilyen irányú kockázat miatt megelőző lézerkezelésen átesett személyeknek tudniuk kell, hogy a szem alkata öröklődik, azaz a vérrokonaik között halmozódik a kisebb elülső szegmentum előfordulása. Így gyermekeik, testvéreik csarnokzug-elzáródás irányú, kellő minőségű szemorvosi vizsgálatának mindenképpen helye van.

Nem akkor kell észrevenni a problémát, amikor a glaukóma már kialakult. A még egészséges szemen, a zöld hályog kialakulása előtt észlelni lehet a csarnokzug elzáródásának kockázatát, amit nemzetközileg használt skálán értékelni kell. Amikor az elzáródás kockázata már reális, megelőző lézerkezelést kell végezni. Sajnos ez a hazai gyakorlatban is sokszor elmarad. Ezért az embernek magának is tudnia kell, hogy ilyen kockázata fennáll-e, főként, ha a betegség már előfordult a vérrokonai között. A szem alkatának szakszerű felmérésére a következő generációkban még azelőtt célszerű sort keríteni, mielőtt a szemlencse elérhetné a pupilla területének elzárásához szükséges méretet, azaz célzott vizsgálat szükséges fiatal felnőtt vagy fiatal középkorú életkorban.

A pszeudoexfoliatív zöld hályog (exfoliatív glaukóma)

Az exfoliatív glaukóma világszerte a leggyakoribb másodlagos nyitott csarnokzugú zöld hályog, hazánkban is gyakori. A betegség panaszt nem okozva, de nagyon magas szemnyomással vezet a felismeréskor oly gyakran látott képhez: az egyik szemen a hasznos látás már elveszett, míg a másik szemen közepesen súlyos károsodás áll fenn. Mivel ebben a betegségben jellemző a két szem közötti jelentős különbség, a beteg szubjektív panasza akkor jelentkezik, amikor a még viszonylag jobban látó szemen is kezdi elveszíteni a mindennapi életvitelhez elengedhetetlen középső látótérterületet.

Éppen ezért ez a betegség az egyik leginkább késői stádiumban felfedezett glaukómaforma. Az állapot az úgynevezett exfoliatív szindróma talaján alakul ki, ami egy kóros fehérje termelésén alapuló, örökletes állapot, önmagában nem betegség. Az exfoliatív fehérje lerakódása kellő alaposságú szemorvosi vizsgálattal a szem elülső szegmentumában kimutatható. Az esetek jelentős részében az állapot nem alakul át zöld hályoggá, mert ahhoz a környezeti tényezők úgynevezett oxidatívstressz-hatása is szükséges. Ez elsősorban az erős napfény hatása, ami az átlátszó szaruhártyán keresztül az elülső csarnokba jutva hozza létre az exfoliatív szindrómának exfoliatív glaukómává történő átalakulását.

A nagy népességen végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy ez a változás a gyermek- és fiatalkori napfénykitettség következtében jön létre, míg maga a glaukóma csak 50-60 éves kor körül, illetve azután alakul ki. Éppen ezért, már gyermekkorban és fiatalkorban is megfelelő minőségű napszemüveg viselése javasolt a szabadtéri tevékenység során a nyári időszakban. Mintegy 15 éve ismert, hogy az exfoliatív szindrómának mik a genetikai kockázatai. Ezen genetikai változásokat mára már egyértelműen igazolták a Föld teljes népességében. Meg kell érteni, hogy az exfoliatív szindróma genetikai kockázata önmagában nem genetikai kockázata az exfoliatív glaukómának, mert az a szindróma talaján, de szerzett károsodások révén jön létre. Azonban az örökletesség igen nagy. Így akinek exfoliatív glaukómája vagy szindrómája van, a következő nemzedék felé időben jelezze, hogy a betegség kockázata miatt ötvenéves kor után speciális szemorvosi figyelem és néhány évente korrekt vizsgálat szükséges panaszmentesség esetén is! Nem szabad elfeledni, az exfoliatív glaukóma fájdalmatlanul alakul ki, és a szubjektív panaszok létrejöttekor már nagyon súlyos a látáskárosodás - mondja prof. dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukómaspecialistája.

A 10 legerősebb szemvédő táplálék

Ahhoz, hogy a szem kifogástalanul működjön, és ellenállóbb legyen a külső hatásokkal szemben is, számos vitamin és ásványi anyag segítségül hívható a mindennapokban - a leghatásosabb és legolcsóbb ezeket természetes formában bevinni a szervezetbe, az étkezés folyamán. 

(Képek: Getty Images Hungary.)

• zöldhályog
• glaukóma
• látás
• vakság
• öröklés
• Életmód