Így csökkenthető a második infarktus kockázata - 4 tanács, amit az első után meg kell fogadni

Aki túlél egy szívinfarktust vagy akár más súlyos szív-érrendszeri eseményt, a kezdeti megkönnyebbülés után előbb-utóbb felmerül benne a kérdés: hogyan kellene ezek után élni? Elég csak a gyógyszereket szedni, és ezzel minden rendben is van?

Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa arra figyelmeztet, hogy erről szó sincs, a szívinfarktus utáni hosszú távú kardiológiai gondozásnak csupán egyetlen eleme a gyógyszerek elrendelése, ennél jóval többről van szó.

Mi a teendő szívinfarktus után?

Magyarországon a szív-érrendszeri halálozások száma 1990 óta fokozatosan csökken - aminek a koszorúér-betegek világszínvonalú katéteres ellátása az oka -, a 65 éves kor előtti szív-érrendszeri halálozás azonban kétszerese az EU átlagának. Ezt pedig nemcsak a rizikófaktorok magas aránya indokolja, de az első infarktus utáni életmód is az okok közé tartozik.

- Tulajdonképpen teljesen logikus gondolat, hogy ha egy adott életmód (és természetesen bizonyos genetikai faktorok) szívinfarktushoz vezettek, azokon fontos lenne változtatni az esemény túlélése után. Ahogyan az Amerikából ismert mondás tartja: a genetika tölti meg a fegyvert, de az életmód húzza meg a ravaszt. Vagyis ahhoz, hogy teljes életet élhessen egy páciens, és ne növekedjen jelentősen a második infarktus bekövetkezésének kockázata, mindenképpen érdemes megtenni a szükséges változtatásokat. Ahhoz pedig, hogy mindez szakszerű és biztonságos legyen, a legfontosabb teendő a rendszeres kardiológiai kontroll - hangsúlyozza Vaskó doktor.

A kardiológiai kontroll nem csak gyógyszerfelírást jelent

Szívinfarktus után nagyon fontos, hogy a páciens megértse, mi miért történt, és mit kell tenni ahhoz, hogy ne betegként kelljen leélnie az életét. Ahhoz, hogy belássa, miért kell gyógyszereket szednie, miért fontos rendszeresen részt vennie a kontrollvizsgálatokon, melyek az őt fenyegető rizikófaktorok, miért érdemes leszoknia a dohányzásról, miért fontos a mozgás, a táplálkozás, elengedhetetlen, hogy megfelelő információt kapjon. A kardiológiai gondozás tehát a fizikális és műszeres vizsgálatokon túl egyben edukációt is jelent. Vaskó doktor szavaiból az is kiderül, hogy a szívinfarktus utáni hosszú távú gondozás egyik alapja az életmód-támogatás.

- Nagy szív-érrendszeri események után elengedhetetlen, hogy fizikailag is megerősítsük a szívet, és kialakítsunk egy szívbarát életmódot. Ebben játszik döntő szerepet a rendszeres mozgás, azonban nem mindegy, milyen fizikai állapotból kell kiindulni, milyen mozgástípus, milyen intenzitás és gyakoriság az optimális. Az edzésprogram felépítésében jelent biztos támpontot a mozgásterapeuta, aki a leletek mellett a felmérés eredményeit is számításba veszi. Emellett érdemes átnézni és szükség esetén megreformálni az étrendet is, és nem csak nagy vonalakban beállítani például a mediterrán diétát, hanem dietetikus által személyre szabottan, ízléshez, célokhoz és esetlegesen érzékenységekhez szabni az étrendet. A kardiológiai gondozás igen fontos összetevője lehet a pszichológussal végzett munka is, amelynek célja a hatékony stresszkezelés módszereinek elsajátítása. Ez már csak azért is jelentős, mert a stressz bizonyítottan önálló rizikófaktora a szív-érrendszeri betegségeknek.

A kardiológiai gondozás a legfontosabb támasz

- Az első és legfontosabb annak megértése, hogy egy súlyos esemény, például szívinfarktus után a páciensnek nem kell egyedül felépítenie a számára optimális életmódot - hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakorvosa. - A hosszú távú kardiológiai gondozás ugyanis nemcsak a megnövekedett rizikót hivatott csökkenteni rendszeres ellenőrzésekkel, a gyógyszerek elrendelésével, esetleg változtatásával és az életmód beállításával, de mivel az életminőséget is javítja, alapja lehet a jó közérzetnek, a visszaszerzett fizikai erőnek, állóképességnek, önbizalomnak.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• szívinfarktus
• szívbetegség
• szív- és érrendszeri betegség
• szívroham
• Életmód