Felállás után megszédülsz? Nem csak alacsony vérnyomás állhat a háttérben

A testhelyzet változtatáskor, jellemzően felálláskor bekövetkező hirtelen vérnyomásesés, vagyis az ortosztatikus hipotónia általában ártatlan, bár kényelmetlen jelenség.

Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta, sportorvos azokra az okokra hívta fel a figyelmet, amelyek miatt fontos lehet a kivizsgálás.

Mit jelent az ortosztatikus hipotónia?

Alacsony vérnyomásról akkor beszélünk, amikor a vérnyomás 120/80 Hgmm alatt van. Amikor egy ember hirtelen feláll, a gravitáció miatt a vér a lábak irányába folyik, ezért a test erősen dolgozni kezd, hogy felfelé tolja a vért, hogy az agyba megfelelő mennyiségű oxigén jusson. Ha azonban a test erőfeszítése nem elég hatékony, a vérnyomás le fog esni, ami szédüléssel, elhomályosult látással, esetleg ájulással járhat. Ez nem ugyanaz, mint a kórosan alacsony vérnyomás, hiszen emellett már gyakran jelentkezik szédülés, hányinger, hidegrázás, koncentrációs nehézség, elmosódó látás, nem csak testhelyzetváltozáskor.

A helyzetváltozásra bekövetkező hipotónia egyik lehetséges oka a baroreflex, tehát a vérnyomást szabályozó mechanizmus érzékenységének csökkenése.

A testhelyzettől függő vérnyomásesés gyakoribb az idősebbeknél, mivel a test reakcióideje, adaptációs képessége egyre hosszabbra nyúlik az idősödéssel. Amerikai adatok szerint a 65 év felettiek 18-35%-a tapasztalja a jelenséget.

Ártatlan és kivizsgálandó okok

Olyan nyilvánvaló és könnyen kezelhető ok is eredményezheti a felálláskor bekövetkező szédülést, megtántorodást, mint a kevés folyadék fogyasztása vagy a hányás, hasmenés, vízhajtók miatt kialakuló dehidráció. A vérveszteség, a vérszegénység is csökkenti a vérnyomást, és így növeli az ortosztatikus hipotónia valószínűségét.

Sztancsik doktornő arra figyelmeztet, hogy egyes gyógyszerek is kiválthatnak ilyen tünetet, különösen az antidepresszánsok és a béta-blokkolók, ahogyan kockázati tényező lehet a várandósság is. Az is előfordulhat, hogy komolyabb betegség rejtőzik az ártatlannak tűnő jelenség mögött, mint például Parkinson-kór, szívritmuszavar vagy szívelégtelenség. Aki tehát többször is szembesül ezzel a problémával, nem csak azért kell kivizsgáltatnia, mert az esés, ájulás veszélye egy idősebb vagy sérülékenyebb embernél fenyegető lehet, de azért is, mert akár betegség is állhat a háttérben. 

 Életmódbeli változtatás is segíthet

- Ha valaki ilyen panasszal érkezik kivizsgálásra, végigtekintünk a kórtörténetén és a leletein, hogy van-e olyan betegség vagy gyógyszer, ami indokolja az alacsony vérnyomást, alacsony vörösvérsejtszámot, esetleg az alacsony vércukorszintet - ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta, sportorvos.

- Ha felmerül a szívritmuszavar gyanúja, szükség lehet EKG-ra, Holter EKG-ra, esetleg terheléses EKG-ra, illetve szívultrahang-vizsgálatra is. Amennyiben szervi okra derül fény, azt mindenképpen kezelni kell. Az is előfordul, hogy komolyabb esetben gyógyszeresen kell emelni a vérnyomást, de amennyiben nincs kezelendő probléma, fel kell hívni a páciens figyelmét a rosszullétet megelőző intézkedésekre, mint például a folyadékpótlás, a melegben történő erős fizikai aktivitás kerülése, a kissé megemelt sóbevitel, a hirtelen felállás kerülése és esetleg a kompressziós zokni viselése, ami javítja a keringést, és megakadályozza a lábakban a folyadékfelhalmozódást. 

A 10 leghatékonyabb szíverősítő tea

Így folyamatos védelmet biztosíthatsz a szívednek és az érrendszerednek.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• szédülés
• alacsony vérnyomás
• egészség
• tünetek és betegségek
• kardiológia
• Életmód