Csökkenti a demencia kockázatát, ha így eszel: fiatalon és idősebb korban is beválik
Nemcsak fiatalon, hanem idősebb korban is sokat számít, hogy mit eszel.
A demencia világszerte egyre több embert érint: 2021-ben közel 57 millió ember élt ezzel a kórképpel, amelynek 60–70%-át az Alzheimer-kór teszi ki – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adataiból. Bár a gyógyszeres kezelés lehetőségei ma is korlátozottak, egy friss kutatás ismét megerősítette: életmódbeli változtatásokkal, különösen a táplálkozás révén, jelentősen csökkenthető a betegség kialakulásának kockázata.
A demencia megelőzése étrenddel
A szóban forgó tanulmány, amelyet a NUTRITION 2025 nevű konferencián mutattak be az Amerikai Táplálkozástudományi Társaság szervezésében, a MIND-diéta (Mediterranean-DASH Intervention for Neurodegenerative Delay) hatásait vizsgálta. Ez az étrend a mediterrán és a DASH-diéta előnyeit ötvözi, kifejezetten az agy egészségének megőrzésére összpontosítva. Az új eredmények szerint a MIND-diéta akkor is képes mérsékelni a demencia kockázatát, ha valaki csak az élet későbbi szakaszában kezd el tudatosabban étkezni.

A kutatást csaknem 93 000, 45 és 75 év közötti amerikai felnőtt részvételével végezték el, a Multiethnic Cohort Study keretében. A vizsgálatba öt különböző etnikai csoportba – afroamerikai, latin-amerikai, fehér, ázsiai-amerikai és hawaii bennszülött – tartozó résztvevők kerültek be. Az étrendi adatokat két időpontban, a tanulmány kezdetén, majd tíz évvel később gyűjtötték össze egy részletes étkezési szokásokat feltérképező kérdőív segítségével.
A kutatás vezetője, Song-Yi Park, a Hawaii Egyetem Rákkutató Központjának munkatársa elmondta, hogy a MIND-diéta értékelését Martha Clare Morris által kidolgozott módszerrel végezték. A MIND-diéta 10 agybarát és 5 kerülendő ételcsoportot határoz meg, és ezek alapján minden résztvevő pontszámot kapott.
A legmagasabb MIND-diéta-pontszámmal rendelkező alanyoknál átlagosan 9%-kal alacsonyabb volt a demencia kialakulásának kockázata. Különösen szembetűnő volt a csökkenés a fehér, latin-amerikai és afroamerikai résztvevők körében: náluk ez az arány elérte a 13%-ot. A kutatók szerint ez azért is fontos, mert a korábbi hasonló vizsgálatok túlnyomórészt fehér résztvevőkre korlátozódtak, így ez a tanulmány most először kínál átfogóbb képet az étrend hatásairól.
Az eredmények szerint nemcsak azok profitáltak a MIND-diétából, akik kezdetektől fogva követték, hanem azok is, akik idővel fokozatosan kezdtek áttérni erre a táplálkozási módra. Az ő esetükben a demencia kockázata akár 25%-kal is csökkent a tíz év alatt – ez különösen biztató üzenet azok számára, akik később kezdenének életmódváltásba. Song-Yi Park hangsúlyozta: „Soha nem késő egészségesebben táplálkozni.”
A MIND-diéta legfontosabb alapanyagai között szerepelnek a leveles zöldségek (pl. spenót, kelkáposzta, római saláta), bogyós gyümölcsök (málna, áfonya, eper, fekete ribizli), magvak és olajos magvak (mandula, dió, pisztácia, napraforgómag), hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonák, hideg vízi zsíros halak, valamint az extraszűz olívaolaj. Ezeknek a rendszeres fogyasztása ajánlott, heti lebontásban, előre meghatározott mennyiségben. Emellett kerülendőek az iparilag feldolgozott élelmiszerek, a vörös húsok, a vaj, a sajt, valamint az édességek.
Bár a tanulmány még nem jelent meg szakfolyóiratban, tehát a lektorálási folyamat még hátravan, a megállapításokat a kutatók ígéretesnek tartják, és a további elemzések során arra is keresik majd a választ, hogy az étrend pontosan hogyan befolyásolja az agyi egészséget – különböző etnikai és kulturális háttérrel rendelkező emberek esetében is.
Clifford Segil, a kaliforniai Providence St. John’s Egészségügyi Központ neurológusa, aki nem vett részt a kutatásban, óvatos optimizmussal nyilatkozott. Szerinte noha a MIND-diéta elemei (például az olívaolaj, a bogyós gyümölcsök vagy a diófélék) szívbarát ételek, az még nem teljesen bizonyított, hogy közvetlen hatással vannak az agyműködésre. Hozzátette: „Módosítható rizikófaktorokkal dolgozunk, de egyelőre nincs egyértelmű, laboreredményekkel is alátámasztott bizonyíték arra, hogy ezzel a diétával meg lehetne előzni az időskori memóriavesztést.”
Ennek ellenére az üzenet világos: érdemes időben odafigyelni arra, hogy mi kerül a tányérra, mert az agy egészsége szoros összefüggésben áll az életmóddal. És még ha valaki eddig nem is követett tudatos étrendet, akkor is rengeteget nyerhet azzal, ha most vált – akár hatvan felett is.
Miért baj, ha tartósan 140 fölé megy a vérnyomás? Ezek a rejtett rizikók
Nem mindig fáj, mégis halálosan komoly: a magas vérnyomás sokáig rejtve marad, de közben csendben rombol.
Elolvasom(Képek forrása: Getty Images Hungary.)
OLVASD EL EZT IS!
- koleszterin
- egészséges étkezés















