Mi történik ájuláskor pontosan az agyban? Így segíthetsz a leggyorsabban
A testben ájulás idején egy sor folyamat játszódik le a sápadtságtól az eszméletvesztésig.

- Ismét összefogtak a Fressnapf vásárlói: közel 12 millió Ft adomány a Kutyák Határok Nélkül Alapítványnak (x)
- Korábbi évadkezdéssel és bővebb műfaji kínálattal nyit a Margitszigeti Szabadtéri Színház (x)
- Színésznőként ismertük meg, most mesekönyvet illusztrál - A karantén alatt Korponay Zsófi ezzel foglalkozik

- Különleges lesz a szetted, ha így kombinálod a színeket: felpezsdítik a megjelenést »
- Az 53 éves Carla Bruni stílusa egyszerű, de kifinomultan nőies: az egykori francia first lady szettjeit könnyű lemásolni »
- A francia nők kedvenc frizurája pillanatok alatt elkészül: egyszerű konty, ami nőiessé teszi a megjelenést »
- Ő Zoltán Erika 23 éves lánya: a gyönyörű Zoé le sem tagadhatná az anyját
- Détár Enikő és Rékasi Károly fia már 19 éves: Zsigmondból jóképű pasi lett
- Villámkvíz a magyar földrajzból: általános iskolában tudni kellett a válaszokat
- Általános iskolás tananyag: tudod, mi a szófaja a következő szavaknak? Kvíz!
- „Napi 1 szexből 8 havonta 1 lett” - Házaspárok vallomása a szexmentes kapcsolatról
Lehetséges, hogy a tűző nap, egy nagyobb kimerülés vagy akár csak a vér látványa okozza, az ájulást mégis komolyan kell venni. A rosszullétről árulkodó kezdeti tüneteknél már fel lehet ismerni, mi következik.
A legelső árulkodó tünet a gyengeség érzete, amely gyakran társul ásítozással, majd többségében hideg verejtékezés, sápadtság, fülzúgás és szédülés következik, a látótér beszűkül, végül elájul az ember, amely akár teljes eszméletvesztéssel is járhat.
Az ájulás közvetlen oka
Noha az ájulást számos dolog okozhatja, a következményük egy és ugyanaz: egy vérellátási zavar az agyban, amely egy-két másodperc után már a fent említett tüneteket okozza, míg legalább nyolc másodperces fennállása esetén bekövetkezik az ájulás.
Mivel az agy ülő és álló pozíció esetén egyaránt a szív magassága fölött van, a megfelelő agyi vérellátás alapvető feltétele az elégséges vérnyomás, amely szükséges a gravitáció leküzdéséhez, ahhoz, hogy vér könnyen mozoghasson az erekben.

A leggyakoribb ájulást okozó közvetlen tényező az úgynevezett vasovagális válasz miatti vérnyomáscsökkenés. A vasovagális válasz során általában egy külső ingerre - akár a vér látványára is - az agy úgy reagál, hogy a bolygóideg aktivizálásával egyrészt kitágítja az alsó végtagok ereit, a vér egy részét a hasi területre küldi, valamint lassítja a szív frekvenciáját, melyek együttes következménye a közönséges ájulás, vagy orvosi szaknyelven a vasovagális syncope.
Mi történik pontosan a testben?
A bolygóideg az agytól a szívig, a tüdőig és az emésztőrendszerig fut. Az idegi üzenet felszabadítja a szívben az acetil-kolin nevű neurotranszmittert, amely által lassul a szívritmus. Némiképp ezt a paraszimpatikus aktivitást és szívritmuslassulást kívánja elérni például a relaxációs jóga is, itt azonban a túlságosan lelassuló pulzus következtében hirtelen leesik a vérnyomás.
A szimpatikus idegrendszer pedig az érrendszer megfelelő mértékű szűkületét tartja fenn, amely ugyancsak a megfelelő vérnyomáshoz szükséges. Ha a paraszimpatikus aktivitás nő, tágulnak az erek, és a pulzus is lelassul, az hozzájárul, hogy a drasztikus vérnyomásesés következtében a vér a perifériás szövetekben maradjon ahelyett, hogy a szív, illetve az agy felé venné az irányt.
Vagyis akár félelem által kiváltott válasz is lehet az, hogy a test növeli a szívfrekvenciát, amire az agy kompenzálással reagál, és csökkenteni kezdi az egyre növő pulzust: túlkompenzálás esetén jut el az emberi test az agy oxigénhiányáig, így az ájulásig.
A vasovagális válasz tehát egyfajta védőmechanizmusként is értelmezhető, a miatta bekövetkező ájulás kellemetlen, többségében azonban nem veszélyes, a vérnyomás helyreállása után a biztonságos egészségi állapot gyorsan visszanyerhető.

Így segíthetsz az ájulón
A legfontosabb teendő, ha azt veszed észre, hogy valakin az ájulást megelőző tünetek jelentkeznek, hogy segíts egy hűvös, árnyékos helyen leültetni vagy lefektetni az illetőt, majd - miután picit elfordítottad a fejét - emeld fel a lábát, elég nagyjából harminc centiméterrel a szív fölé! Amennyiben ez nem lehetséges, kérd meg a beteget, hogy hajtsa a fejét a térdei közé, vagy a has-csípő magasságába! Így helyezkedj el akkor is, ha téged kerülget a rosszullét!
A hidratáltság segít megelőzni a problémát, ám ájulás esetén csak teljes eszmélet-visszanyerés után ehet vagy ihat az ember a fulladásveszély elkerülése végett. Ha tudod, ellenőrizheted azt is, hogy a pulzus megfelelő-e, ezt akár a csuklón is kitapinthatod, majd a szívveréseket számold egy percig, vagy az is működhet, hogy 15 másodpercig figyeled, és a kapott értéket megszorzod 4-gyel.

Bár fekvő testhelyzetben a gravitációs probléma megszűnik, valójában a legtöbb sérülést éppen az összeesés, a padlóra zuhanás okozza, ilyenkor gyakran a fej vagy más testrész is könnyen károsodhat, beütődhet. Egészséges embernél nem indokolt, ám sérülés, illetve visszatérő panasz esetén feltétlenül fel kell keresni egy orvost, mivel akár súlyosabb betegség előjele is lehet az ájulás.
Szívritmuszavar is okozhat ájulást
Bár a legtöbb esetben az ájulás csakugyan veszélytelen, sajnos akár szívritmuszavar is állhat az ugrándozó pulzus, az eszméletvesztéshez vezető vérnyomásproblémák hátterében. Néhány jellegzetes tünetről megismerhető a baj, amit orvos állapíthat meg.
(Képek: Getty Images Hungary)
OLVASD EL EZT IS!

- betegség
- egyensúly