Ez történik az agyban, mielőtt beáll a halál: szívverés nélkül is aktívak az agysejtek
Kutatók szerint a halál beállta előtt még utoljára végigsöpör egy aktivitási hullám az emberi agyon.

- Ismét összefogtak a Fressnapf vásárlói: közel 12 millió Ft adomány a Kutyák Határok Nélkül Alapítványnak (x)
- Korábbi évadkezdéssel és bővebb műfaji kínálattal nyit a Margitszigeti Szabadtéri Színház (x)
- Színésznőként ismertük meg, most mesekönyvet illusztrál - A karantén alatt Korponay Zsófi ezzel foglalkozik

- KRESZ-tábla-kvíz: tudod, melyik a várakozni tilos tábla? Teszteld tudásodat!
- Dér Heni gyönyörű menyasszony volt: különleges ruhában ment férjhez
- 16 éves lett Deustch Anita és Kinizsi Ottó nagyobbik lánya: Emma gyönyörű tini
- 10 kép Észak-Koreából, amiért kitiltást kapott a fotós – Ezt az arcát senki nem láthatja az országnak
- 122 éves koráig élt a francia asszony: különös képeken mutatjuk hosszú életét
Alighanem nincs még egy olyan szerv, melynek megismerése annyi izgalommal és rejtéllyel kecsegteti a tudósokat, mint az agy. Ez nem véletlen, hiszen ez a test legkomplexebb része, melyről ezúttal újabb érdekességet sikerült kideríteni.
Egy nemzetközi agykutató csoport ugyanis nemrégiben azt vizsgálta, mit történik az agyhalál előtti utolsó pillanatban. A vizsgálatok során kiderült, hogy az agyi neuronok kerek öt percig még a szív leállása után is működnek. Magyarán az emberi öntudat akkor is fennállhat, ha a test többi része már leállt.
Az agy működése a halál után
A Daily Mailen megjelent érdekfeszítő kutatás során neurológusok kilenc haldokló ember agyának elektromos jeleit vizsgálták az agyba ültetett elektródák segítségével. A kutatók ily módon próbálták megfigyelni az elhalálozás alatt lezajló folyamatokat, illetve kideríteni a közben fellépő események időbeli eloszlását. A vizsgált személyek végzetes agysérülést szenvedtek, így az életüket már nem lehetett megmenteni.

A kísérletben kiderült, hogy az agyi neuronok még öt perccel a szív leállását követően is működtek. Az ezt követő rövid, mégis intenzív aktivitás azonban már az agysejtek visszafordíthatatlan leállására utalt.
Terjedő depolarizáció
Dr. Jens Dreier, a berlini Universitätsmedizin munkatársa szerint a halálhoz vezető toxikus folyamatok akkor kezdődnek el az agyban, amikor a neuronok által tárolt elektrokémiai energia teljesen kimerül. A fent említett rövid intenzív aktivitás jelensége pedig az úgynevezett terjedő depolarizáció.
Amikor a véráramlás megszűnik, az agysejtek nem kapnak több oxigént, ami viszont működésük alapvető feltétele lenne. Ezért szépen lassan felélik maradék energiatartalékaikat, pár perc múlva pedig elpusztulnak.
A kísérlet jó alap lehet a jövőben
Dreier és kollégái végső soron arra jutottak, hogy a halál előtt jelentkező fokozott elektromos hullámok megjósolhatják a neuronok legutolsó működési időpontját, ám pusztán ebből még nem lehet megállapítani a halál tényleges beálltát.

A folyamatra érdemes inkább visszaszámlálásként tekinteni, ami a kutatók szerint kis időre visszafordítható, feltéve, hogy a vérkeringést is sikerül helyreállítani. Bár a tanulmányt egyelőre nem hasznosították, a jövőben ideális kísérleti alap lehet különféle diagnosztikai és kezelési eljárásokhoz, így a stroke-hoz vagy a szívleálláshoz.
Memóriavédő gyógynövények
Az étrenddel és a napi szokásokkal is rengeteget lehet tenni a memória védelme érdekében, de akadnak olyan gyógynövények is, amelyek segítenek fenntartani a szellemi egészséget, így teaként fogyasztva rendszeresen segítik az agy működését.