Ez történik az agyban, mielőtt beáll a halál: szívverés nélkül is aktívak az agysejtek
Kutatók szerint a halál beállta előtt még utoljára végigsöpör egy aktivitási hullám az emberi agyon.
- Imádni valóan nőies szettek, amelyekben jól mutat a kötött pulóver: elképesztően sikkes lesz, ha így viseled »
- Már nem a száj- és mellplasztikát kérik a legtöbben: ezek a legnépszerűbb beavatkozások idén »
- Színek és minták mixelve, pont, mint az otthonkadivat idején: a kaotikus öltözék is lehet nagyon szép »
- Így néznek ki a nők és a férfiak gyerek előtt és gyerek után: 10 kép, ami egyáltalán nem szirupos álomvilág
- A kedvenc ifjúsági könyvek kvíze: ki írta a Tüskevár című regényt? - 10 kérdésből mennyire tudod a választ?
- 10 kérdéses történelmi kvíz az ötödikes tananyagból: mi Savaria mai neve?
- Ezektől az ételektől vizesedik és puffad a test: 6 élelmiszer, amit érdemes elkerülni
- 300 férjet öltek meg az asszonyok - A nagyrévi angyalcsinálók hátborzongató története
Alighanem nincs még egy olyan szerv, melynek megismerése annyi izgalommal és rejtéllyel kecsegteti a tudósokat, mint az agy. Ez nem véletlen, hiszen ez a test legkomplexebb része, melyről ezúttal újabb érdekességet sikerült kideríteni.
Egy nemzetközi agykutató csoport ugyanis nemrégiben azt vizsgálta, mit történik az agyhalál előtti utolsó pillanatban. A vizsgálatok során kiderült, hogy az agyi neuronok kerek öt percig még a szív leállása után is működnek. Magyarán az emberi öntudat akkor is fennállhat, ha a test többi része már leállt.
Az agy működése a halál után
A Daily Mailen megjelent érdekfeszítő kutatás során neurológusok kilenc haldokló ember agyának elektromos jeleit vizsgálták az agyba ültetett elektródák segítségével. A kutatók ily módon próbálták megfigyelni az elhalálozás alatt lezajló folyamatokat, illetve kideríteni a közben fellépő események időbeli eloszlását. A vizsgált személyek végzetes agysérülést szenvedtek, így az életüket már nem lehetett megmenteni.
A kísérletben kiderült, hogy az agyi neuronok még öt perccel a szív leállását követően is működtek. Az ezt követő rövid, mégis intenzív aktivitás azonban már az agysejtek visszafordíthatatlan leállására utalt.
Terjedő depolarizáció
Dr. Jens Dreier, a berlini Universitätsmedizin munkatársa szerint a halálhoz vezető toxikus folyamatok akkor kezdődnek el az agyban, amikor a neuronok által tárolt elektrokémiai energia teljesen kimerül. A fent említett rövid intenzív aktivitás jelensége pedig az úgynevezett terjedő depolarizáció.
Amikor a véráramlás megszűnik, az agysejtek nem kapnak több oxigént, ami viszont működésük alapvető feltétele lenne. Ezért szépen lassan felélik maradék energiatartalékaikat, pár perc múlva pedig elpusztulnak.
A kísérlet jó alap lehet a jövőben
Dreier és kollégái végső soron arra jutottak, hogy a halál előtt jelentkező fokozott elektromos hullámok megjósolhatják a neuronok legutolsó működési időpontját, ám pusztán ebből még nem lehet megállapítani a halál tényleges beálltát.
A folyamatra érdemes inkább visszaszámlálásként tekinteni, ami a kutatók szerint kis időre visszafordítható, feltéve, hogy a vérkeringést is sikerül helyreállítani. Bár a tanulmányt egyelőre nem hasznosították, a jövőben ideális kísérleti alap lehet különféle diagnosztikai és kezelési eljárásokhoz, így a stroke-hoz vagy a szívleálláshoz.
Memóriavédő gyógynövények
Az étrenddel és a napi szokásokkal is rengeteget lehet tenni a memória védelme érdekében, de akadnak olyan gyógynövények is, amelyek segítenek fenntartani a szellemi egészséget, így teaként fogyasztva rendszeresen segítik az agy működését.
OLVASD EL EZT IS!
