Mennyi az ideális pulzusszám, és milyen problémát jelez, ha magas? Amit a mérésről tudni kell

Az emberi szív naponta átlagosan százezerszer ver, 7-14 ezer liternyi vért pumpálva a testbe. A nyugalmi pulzus értéke megmutatja, hogy egy perc alatt hányat dobban a létfontosságú szerv, a szám pedig világosan megmutatja a szívizmok állapotát.

A vérnyomásproblémák meglehetősen gyakoriak a felnőtt lakosság körében, amit ezért rendszeresen mérnek és számontartanak az emberek, ám a pulzusszám sem kevésbé fontos érték: sokat elárul a szervezet egészségéről.

A nyugalmi pulzus normálértéke és a mérés

A pulzusszám a tevékenységtől függően változik, alvás közben mindig jóval alacsonyabb, míg egy erősebb fizikai megterhelés esetén megnő. Hiteles adatokhoz csak helyes pulzusmérés útján juthat az ember, ennek teljes nyugalmi állapotban kell történnie: lehetőleg ülve, nyugodtan, kényelmesen, megfelelően elhelyezve a készüléket. Az ellenőrzés szempontjából a legjobb, ha mindig azonos időpontban történik a mérés. A normálérték 60 és 100 közé tehető percenként.

Ha a pulzus a 100-as értéknél magasabb, több egészségügyi problémára is gyanakodhat az érintett. A nem szíveredetű pulzusemelkedés oka lehet a fáradtság, az elektrolit-egyensúly megbomlása például dehidratáció miatt, a vashiány, a stressz, az intenzív fizikai igénybevétel vagy egy lázzal járó megbetegedés is. Sőt, átmenetileg a kánikulában is megnőhet a pulzusszám.

A túl sok koffein vagy alkohol fogyasztása, a dohányzás, a kábítószer-fogyasztás esetén, de akár gyógyszermellékhatásként is felléphet. A számot az életkor, a testtartás vagy a testsúly is befolyásolhatja valamelyest. Súlyosabb kórképek is lehetnek az okok: akár vérszegénység, szívbetegség vagy pajzsmirigy-túlműködés is állhat a háttérben. Az állapotot tachycardiának nevezik. 

A túl lassú, 60 alatti pulzust bradycardiának nevezik. Okként merülhet fel az alvási apnoe, az elektrolit-egyensúly hiánya, gyógyszermellékhatás, de akár szívbetegség, szívkárosodás, pajzsmirigy-alulműködés, gyulladásos eredetű betegségek, így például szívizomgyulladás is. Fontos tudni, hogy rendszeresen sportoló, nehéz fizikai igénybevételnek kitett embereknek a 60-as pulzus alatti érték is normális lehet, esetükben ez nem egészségügyi problémát jelez.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha a túl magas vagy a túl alacsony pulzusszám indokolatlanul elhúzódik, orvosi kivizsgálásra van szükség az esetleges háttérbetegségek felderítésére. Ez azért is különösen fontos, mert a pulzus rendellenessége növeli többek közt a vérrögösödés, az ájulás, a szívelégtelenség és a hirtelen szívmegállás kockázatát. Azt is számon kell tartani, hogy milyen egyéb tünetekkel társul az állapot: ha légszomj, ájulás, szédülés, szívdobogásérzés, mellkasi fájdalom lép fel, azonnali orvosi segítség szükséges.

Az orvosi vizsgálatok többségében vérnyomásméréssel és EKG-val kezdődnek, de laboratóriumi vérvizsgálatot is javasolhat a doktor a betegnek. Indokolt esetben ECHO, vagyis szívultrahang-vizsgálat is ajánlott, sőt CT-t vagy MRI-t is előírhatnak a betegnek.

Fontos a szívbarát életmód

A nagyobb probléma megelőzése érdekében a szív egészsége különös figyelmet érdemel. A rendszeres testmozgás, a szívbarát táplálkozás és az egészséges testsúly elérése, valamint a szűrővizsgálatok időnkénti elvégzése mind-mind hozzájárul ehhez.

Lényeges még a stresszcsökkentés, a koffeinbevitel mérséklése, az alkoholfogyasztás minimalizálása vagy elhagyása, de a dohányzásról való leszokás is. A gyógyszerek mellékhatásait is érdemes számba venni, és kellemetlenség esetén az orvossal egyeztetni más, az eredetit kiváltó készítményekről is.

Szívbarát étrend

A szívbarát diéta nem jár sok lemondással, ellenben védi a vérkeringést, és rengeteg finom fogást tartalmazhat.

(Képek: Getty Images.)

• pulzus
• szív
• szívritmuszavar
• szívbetegség
• szívbarát életmód
• szív- és érrendszeri betegség
• szívdobogásérzés
• Életmód