Petefészekrák: így csökkentheted a kockázatot

Szakemberek szerint

Meglepő dologra bukkantak kutatók a petefészekrák rizikóját illetően.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A legalább 12 hónapon át szoptató nők esetében jelentősen alacsonyabb a petefészekrák kialakulásának kockázata - derült ki egy új tanulmányból.

Tudd meg, hogyan függ össze a szoptatás és a petefészekrák, és kik vannak nagyobb veszélynek kitéve!

A kutatás a petefészekrákról

Az ausztrál Curtin Egyetem kutatói a dél-kínai Kanton egyik kórházában 493, petefészekrákkal diagnosztizált nő és a kontrollcsoportot képező 472 páciens adatait vetették össze, azt vizsgálva, hogy hány hónapig és hány gyermeket szoptattak.

Colin Binns, az egyetem professzora szerint azért esett a választás Kínára, mert a magas népességszámból adódóan ott több petefészekrákos esetet volt alkalmuk megvizsgálni.

A szoptatás segít

- Mindazonáltal a kelet-ázsiai országban előforduló petefészekrákos esetek alacsony aránya azt sugallja, hogy olyan tényezők játszanak közre a betegség előfordulásának visszaszorításában, amelyeket éppen vizsgálni akartunk. Emellett azzal is tisztában voltunk, hogy a kínai nők hosszabb ideig szoptatnak, mint nyugaton élő társaik - mondta Binns.

Képek! Ezeket edd mellrák és petefészekciszta ellen

Nézegess képeket!

Elolvasom

Mivel a szoptatás gyakran késlelteti az ovulációt, a 20 hónapig való szoptatással 50%-kal csökkenthető a petefészekrák kialakulásának kockázata - mondta Binns. - Az eredmények fényében az tanácsolható a kismamáknak, hogy legalább 12 hónapig szoptassák gyermeküket a petefészekrák kockázatának mérséklésére - tette hozzá.

A petefészekrák

A női nemi szervi rákok sorában a petefészekrák a negyedik leggyakoribb. Habár az emlő-, méhnyak- és méhtestrákot felismerni is időbe telhet, a petefészekrák észlelése lényegesen nehezebb, ugyanis a tünetei - például a székrekedés, az alhasi puffadás vagy éppen a közti vérzés - nem mindig egyértelműek, sőt, gyakran előfordul, hogy a páciensek egészen hosszú ideig tünetmentesek maradnak.

Amennyire nehéz a betegség diagnosztizálása, annyira eltérő lehet a kezelése is. A páciens állapota, a betegség stádiuma, illetve az általános fizikai állapot is szerepet játszik abban, hogy milyen kezelést ír elő az orvos. Sebészeti beavatkozás esetén eltávolítják a petefészkeket, sőt, gyakran a környezetében lévő szöveteket is kimetszik, hogy megakadályozzák a rák terjedését. Ezután utókezelésként kemoterápiás és sugárkezelést szoktak alkalmazni, hogy megöljék az esetlegesen továbbterjedt rákos sejteket. Ha szeretnél még többet tudni a betegségről, annak rizikófaktorairól, illetve a megelőzéséről, akkor olvasd el cikkünket! »

Ezt is szeretjük