Le lehet fogyni mozgás nélkül? Le, csak épp nem érdemes, és azt is eláruljuk, miért

A fogyókúra képlete egyszerű, a súlyvesztéshez mindössze annyira van szükség, hogy az ember kevesebb energiát vigyen be a szervezetébe, mint amennyit az a működés közben eléget, ezt pedig el lehet érni úgy is, ha az ember csak az ételadagokat húzza meg, és nem mozog.

A fogyás 70-80%-ban az étkezésen múlik, és egy jól kitalált, hosszútávon is tartható étrenddel az ember fogyni fog akkor is, ha nem jár el az edzőterembe, vagy nem megy el futni kétnaponta. Hosszútávon mégsem éri meg csak az evésben keresni a megoldást.

Hogy működik a diéta?

Heti 3500 kalóriás deficitre van szükség az egészséges mértékű, heti fél-egy kilós fogyáshoz. Ehhez napi 500 kalóriával kevesebbre kell kijönnie az ember energiaegyenlegének. 

Kalóriadeficitet két módon lehet elérni: ha az ember kevesebbet eszik, tehát kevesebb kalóriával táplálja a szervezetét, vagy, ha többet mozog, tehát a bevitt kalóriákból többet éget el. Ha a diétát mozgás nélkül szeretné végezni, az azt jelenti, hogy ezt az 500 kalóriát mind az étkezéséből kell fedeznie. Kis túlsúlynál a napi 500 kalória jelentős mennyiség, akár egy teljes főétkezésnyi ételt is jelenthet. Már csak ezért sem érdemes lemondani a mozgásról.

A mozgás a fogyás pörgetésén túl arról is gondoskodik, hogy az izmok tónusosabbak legyenek, szebb legyen az eredmény. Ráadásul minél több izom van az ember testén, annál több kalóriát éget el a puszta létezése, akár alvás közben is, ezért a kardió edzések helyett érdemes az izomfejlesztésre helyezni a hangsúlyt. A súlymegtartásban is kulcsszerepe van a mozgásnak, nélküle nagyon könnyen visszakúszhatnak a kilók, ha valaki lazít az étrendjén.  

A mozgás abban is segít, hogy az ember hosszútávon megőrizze az egészségét, és nemcsak a fogyás közben, hanem normális testsúllyal élve is. Egy 2018-as, az American Journal of Cardiology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a mozgásszegény életmód teljesen semmissé teszi a normális testsúly nyújtotta egészségügyi előnyöket.

A kutatók ötévnyi, normál testsúlyú és túlsúlyos résztvevőktől gyűjtött egészségügyi adatot elemezve azt találták, hogy a mozgásszegény életmódot élő, normális testsúlyú alanyok 30%-ának ugyanolyan esélyei voltak a szívrohamra és a stroke-ra, mint a nagyobb derékkörfogattal és jelentős túlsúllyal bíró társaiknak.

Ráadásul a mozgásszegény életmódot élő, normál testsúlyú alanyok törzsén több volt a zsigeri, vagyis a szerveket körülölelő zsír mennyisége is, ami rengeteg egyéb egészségügyi kockázattal jár, többek közt cukorbetegség és magas vérnyomás kialakulásához is hozzájárulhat. Ezzel szemben azoknak az átlagos testsúlyú felnőtteknek, akik heti legalább 150 percet mozogtak, 58%-kal kevesebb volt az esélyük a szívrohamra, mint a túlsúlyos társaiknak.

Napi húsz perc elég

Már napi húsz perc mozgással is jelentősen csökken a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata. Próbáld ki ezt a jól átmozgató edzést, ami segít megszabadulni a hasi zsírpárnáktól és a zsigeri zsírtól.

A képek forrása: Getty Images.

• fogyás
• mozgás
• diéta
• izomépítés
• izomvesztés
• kalória
• Életmód