Ronthatja az agyműködést, ha valaki így veszi a levegőt: ismerd fel a felületes légzés jeleit!

A légzés természetes folyamat, amire az ember ritka kivételektől eltekintve nem fordít figyelmet. Pedig a modern életforma sajnos erre is hatással van, az ülő munkavégzés, görnyedt testtartás nehezíti a mellkas tágulását, ami rontja a légzés hatékonyságát. A tartós stressz, felfokozott érzelmi állapot is befolyásolja a működést.

Napjainkban az emberek többségére a fent is említett okok miatt a felületes légzés jellemző. Ekkor a tüdő nem szellőzik át teljesen, a szervezet oxigénellátása is alacsonyabb, mintha a hasi légzés lenne az uralkodó, ez pedig különböző negatív következményekkel járhat. Fontos a jelek felismerése!

Nem tesz jót a felületes légzés

A tüdőnek nincs saját izomzata, a légzésben a bordaközi izmok és a rekeszizom vesznek részt. Normál esetben a mellkas több irányban mozdul el a ki- és belégzés során, belégzéskor felfelé és előre, illetve oldalirányba tágul. Ilyenkor a rekeszizom összehúzódik, a hasüreg felé mozdul. A mellkas mozgását követve nő a tüdőtérfogat. 

Amennyiben viszont például hosszas ülés hatására megváltozik a testtartás, módosul az izmok lefutása és a mellkas tágulásának mértéke is. A légzés jellemzően felületessé válik, a mellkasi légzés kerül előtérbe, az egyébként jóval hatékonyabb, optimális levegőcserét biztosító hasi légzés helyett. A mellkasi légzéssel nem jut elég levegő a tüdőbe, romlik a szerv átszellőzése, illetve a szervezet oxigénellátása is. Kilégzéskor nem tud kellő mennyiségű levegő távozni.

A felületes légzésnek többféle negatív hatása is lehet. Alvászavarokhoz, fáradtsághoz vezethet, befolyásolhatja az agyműködést, a szakemberek szerint ronthatja a kognitív funkciókat. Míg a rekeszizom gyengülésével jár, a légzési segédizmok, például a nyakizmok merevebbé válását is előidézheti. Idővel a vérnyomást és a pulzusszámot is emelheti. 

Ilyen jelek utalnak rá

A felületes légzés jeleit nem nehéz észrevenni, a gond leginkább az, hogy az ember általában nem figyel a légzésére. Ülő munka esetén érdemes gyanakodni, görnyedt testtartásnál, előrehelyezett fejtartásnál is jellemző a probléma. Előfordulhat, hogy a légzés nemcsak felületes, hanem kapkodó és szapora is. Megfigyelhető, hogy a légzés során a has helyzete nem változik, csak a mellkas mozog. 

Hasi légzés esetén a légzés lassabb, egyenletesebb és mélyebb. Belégzéskor a has emelkedik, kilégzéskor süllyed. Bár eleinte nem könnyű az átállás, érdemes mindennap tudatosan gyakorolni a hasi légzést, és idővel természetessé válik majd. Ülő munkavégzés során különösen fontos, hogy időnként az ember felálljon, nyújtózkodjon, korrigálja a testtartását. A tüdő tisztításában segíthet az is, ha rendszeresen végzel olyan mozgásformákat, amelyek kicsit megszuszogtatnak, legyen szó akár tempósabb sétáról vagy úszásról. 

4 légzőgyakorlat, ami segíti a tüdő átszellőztetését

A jól működő, erős légzőizmok elengedhetetlenek a mély be- és kilégzéshez, valamint az erőteljes köhögéshez is, így aztán kulcsfontosságúak a tüdő tisztulási folyamataiban. A mozgásszegény életmód jelentősen rontja a légzés hatékonyságát, ennek elkerüléséhez ajánlott például a napi rendszeres, tempós séta.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• légzés
• felületes légzés
• agyműködés
• Életmód