Mennyi D-vitaminra van szüksége az immunrendszernek? Nem mindenkinek ugyanannyi kell

A D-vitaminra szinte minden szervnek szüksége van a megfelelő működéshez. A D-vitamin-hiány télen, illetve tavasszal a legjellemzőbb, és a magyarok több mint kétharmadát érinti a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság adatai szerint.

A hiányállapot legnagyobb veszélye, hogy szinte minden betegség kockázatát növeli, mivel ilyenkor fokozódik a csontok törékenysége, károsodik az immunrendszer, romlik a szív- és érrendszer működése, megnő a depresszióra való hajlam. Ezért létfontosságú odafigyelni a javasolt D-vitamin-mennyiség bevitelére.

Milyen betegségeket okozhat a D-vitamin-hiány?

- A D-vitamin legismertebb hatása a csontok épségének megőrzése, mely döntő mértékben a kalciumháztartás szabályozásán keresztül történik. A kalcium a csontok alapvető építőanyaga, mely a bélből szívódik fel, ehhez pedig D-vitamin szükséges - mondta dr. Ferenc Mária, a Budai Egészségközpont reumatológus főorvosa.

- Az alacsony D-vitamin-szint, ami kisebb mint 15 ng/ml, azon túl, hogy gyengíti az immunrendszert, és ezáltal fogékonyabbá teszi szervezetünket a vírusokra és baktériumokra, növeli a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések veszélyét, agyvérzést, meddőséget, asztmát, időskori makuladegenerációt idézhet elő. Felnőtteknél az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a túlsúly kialakulásának kockázatát is fokozza. Akiknek alacsonyabb a D-vitamin-szintjük, kétszer nagyobb esélyük van depresszióra, és a koncentrálóképesség is mintegy 60%-kal hanyatlik a felmérések szerint - hangsúlyozta az orvos.

Kulcsszerep a megelőzésben

A D-vitaminnak vitathatatlan jelentősége van a csontanyagcserében és ezáltal a csontritkulás, illetve a csonttörések megelőzésében. Az immunrendszer erősítésével a legtöbb gyulladásos és autoimmun betegség kialakulása ellen bizonyítottan véd, továbbá valamennyi transzplantált szerv túlélését javítja. A legfontosabb kardiovaszkuláris rizikófaktorok közül a vérnyomás és az érelmeszesedés is összefügg a D-vitamin-ellátottsággal.

Számos vizsgálat igazolta azt is, hogy a D-vitamin gátolja a daganatos sejtek szaporodását, így kiemelkedő szereppel bír elsősorban a vastagbélrák, az emlő- és a prosztatarák-prevencióban. Ezenfelül véd a H1N1 vírus ellen: napi 1200 NE D3 vitaminkiegészítés hatására 42%-kal csökken a valószínűsége, hogy például egy iskolás gyermek influenzás lesz.

A megfelelő mennyiségű D-vitamin bevitelének fontosságát jól jelzik azok a számítások, melyek szerint a D-vitamin-hiány megszüntetésével a magyarok halandósága 7-10%-kal csökkenne, az átlagéletkor 2-3 évvel nőne.

Milyen ételekben található meg a D-vitamin?

A fő D-vitamin-forrást az anyatej, illetve az állati eredetű tejtermékek - kefir, joghurt, tejszín, kemény sajt - jelentik, de megtalálható a margarinban, a különféle halakban, mint a hering, lazac, tőkehalmáj, a kaviárban, tojássárgájában, a borjú- és marhahúsban, a májban, a csiperkegombában, a zabpehelyben és a 100%-os narancslében is. Ahhoz azonban, hogy a D-vitamin megfelelően be tudjon épülni a szervezetünkbe, ásványi anyagokat és nyomelemeket is szükséges fogyasztani.

- Fontos különválasztani a D-vitamin-kezelést a D-vitamin-pótlástól. A 30 ng/ml-es normálérték eléréséig D-vitamin-kezelésről, a normál tartományban lévő D-vitamin-érték fenntartásakor viszont D-vitamin-pótlásról beszélünk. A szervezetünk számára szükséges D-vitamin mintegy 80%-a a napfény hatására a bőrben termelődik, a D-vitamin-igényünk 10-20%-át pedig kiegyensúlyozott táplálkozással tudjuk biztosítani, de a legtöbb esetben ezek nem elegendőek az ideális D-vitamin-szint eléréséhez. Még egy megfelelően összeállított diétával is csak a szükséges mennyiség tizedét tudnánk bevinni, egy órányi napozással teljes testfelületen, faktoros krémek nélkül pedig 10 000 NE D3 vitaminhoz jutunk, de ezt gyakorlatilag lehetetlen elérni napi szinten. A D-vitamin-szintünkről egy általános vérvételt követően kaphatunk felvilágosítást, de a vitamin adagolását és a javasolt készítmény típusát mindenképpen érdemes kezelőorvossal egyeztetni - tette hozzá a Budai Egészségközpont szakembere.

D-vitamin-hiány megelőzésére javasolt napi D3-vitamin dózisok Magyarországon

• Csecsemők 400-1000 NE
• 1-6 éves gyermekek 600-1000 NE
• 6 év feletti gyermekek 600-1000 NE
• Serdülők 800-1000 NE
• Felnőttek 1500-2000 NE
• Túlsúlyos felnőttek 3000-4000 NE
• Terhes nők 1500-2000 NE

Rákmegelőző, gyulladáscsökkentő, immunerősítő: 10 étel, ami tele van D-vitaminnal

A D-vitamin pótlásához elsődleges fontosságú a napfény, de ennek hiányában nem csak kapszulás formában, akár ételként is bevihető a szükséges mennyiség. 

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• d-vitamin
• immunerősítő
• egészség
• kardiológiai probléma
• megelőzés
• d-vitamin hatása
• vírus
• természetes módszer
• immunrendszer
• Életmód