Ettől függ, téged érint-e majd a súlyos betegség: és az is, lehet-e halálos

Az influenzával való első találkozás meghatározza, hogy a későbbiekben miként reagál az ember szervezete a vírusra, legalábbis ezt állapították meg amerikai kutatók. A Science tudományos folyóiratban közölt tanulmány készítői az A-típusú influenzavírus 18 törzsét és a vírus felszínén lévő hemagglutinin nevű fehérjét vizsgálták meg, számolt be róla a BBC News.

Az első influenza a meghatározó

A szakemberek szerint ennek a fehérjének mindössze két típusa van. Az ember azzal szemben lesz védett, amellyel először találkozik a szervezete, vagyis amikor átesik élete első influenzáján. A másik azonban továbbra is fenyegetést jelent a számára az elkövetkezendő influenzás megbetegedések esetén.

A tucsoni Arizonai Egyetem és a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem kutatói szerint az eredményeik magyarázatot adhatnak arra, hogy egyes influenzajárványok miért okoznak több halálesetet és súlyos megbetegedést a fiatalok körében.

Amikor az ember immunrendszere először találkozik egy influenzavírussal, ellenanyagot, vagyis antitesteket kezd termelni, hogy megcélozza a vírus felszínéből nyalókaszerűen kiálló hemagglutinin receptorfehérjét, amelynek tehát csak két változata van.

Kétféle típus: mindenkinél más lehet halálos

A Michael Worobey vezette kutatócsoport kék és narancssárga nyalókákat különböztetett meg. A szakemberek szerint az 1960-as évek vége előtt született emberek a kék nyalókás influenzavírusoknak voltak kitéve gyerekkorukban. Ezeket H1-nek és H2-nek nevezte.

Az életük folyamán ők ritkán betegedtek meg másik kék nyalókás influenzavírusoktól, mint például a madárinfluenza néven ismert H5N1. Ugyanakkor belehalhattak a narancsságra H7N9 típusú influenzába. Pont az ellenkező jelenség figyelhető meg azoknál, akik az 1960-as évek végén születtek, és így a narancssárga nyalókás influenzavírusnak, vagyis a H3-nak voltak kitéve.

A kutatók a H5N1 és a H7N1 madárinfluenza-vírussal fertőzött emberek kezelési adatait vonták vizsgálat alá. Az eredmények 75%-os védettséget mutattak a súlyos betegség kialakulásával és 80%-os védelmet az elhalálozással szemben azoknál a pácienseknél, akik gyermekkorukban ugyanilyen fehérjéjű vírusoknak voltak kitéve.

A kutatás szerint az eredmények magyarázatot adhatnak arra, hogy az 1918-as influenzajárvány miért volt pusztítóbb a fiatalok körében. Azokkal a fiatal felnőttekkel a H1-es típus végzett.

Az évtizedekkel később elemzett vérminták szerint elég nagy a valószínűsége, hogy az érintett személyek H3-as típussal találkoztak elsőként gyermekkorukban, vagy védtelenek voltak a H1-gyel szemben.

• tünetek és betegségek
• influenza
• vírus
• kutatások
• Életmód