Gyomorégésre szódabikarbóna: biztos, hogy jó módszer?

Az egyik leggyakoribb emésztési panasz a gyomorégés. Bár a gyomortájon jelentkező jellegzetes, kínzó fájdalom hátterében komoly betegségek - például fekély - is meghúzódhatnak, oka általában a táplálkozásban keresendő.

A nehéz, gyomrot terhelő fűszeres, zsíros ételek, illetve szénsavas, alkoholos italok, gyümölcslevek túlzott fogyasztása utáni gyomorégés kezelésére számos, a gyomorsavképződést gátló korszerű gyógyszer kapható, sokan mégis a már nagyszüleink idején is használatos szódabikabónához fordulnak. De vajon valóban enyhíti a gyomorégést a szódabikarbóna?

Így működik a szódabikarbóna

A népiesen csak szódabikarbónaként emlegetett nátrium-hidrogén-karbonát fehér, kristályos anyag, amely vízben mérsékelten oldódik, gyengén lúgos kémhatással. Ebből kifolyólag kémiai szempontból valóban alkalmas a gyomorban jelen lévő gyomorsav - hidrogén-klorid - semlegesítésére.

A szódabikarbóna a savakat szén-dioxid képződése közben semlegesíti, ez az alapja élelmiszeripari felhasználásának. A sütőpor alkotórészeként a sütés során gázt képezve lazítja a tésztát.

Puffadást okoz

Gyomorsavtúltengés esetén ugyanez teszi előnytelenné alkalmazását. Bár a reakció vizes közegben gyorsan végbemegy, és a panaszok perceken belül enyhülnek, a képződő szén-dioxid puffadást, gyomorfeszülést okoz, így a gyomorégés enyhülésével egy másik tünet jelentkezik.

Megváltoztatja a vér kémhatását

Ennél komolyabb következményekkel is járhat, ha hosszú távon rendszeresen, nagy dózisban használod a szódabikarbónát. Ilyen esetben ugyanis számolnod kell azzal, hogy a hidrogén-karbonát-ionok egy része felszívódik, és ha a szervezet pufferrendszerei nem tudják kellő hatékonysággal semlegesíteni, ez a vér kémhatását lúgos irányba tolja el, ami súlyos tüneteket válthat ki. Ez nem csak hipotetikus lehetőség, ugyanis az úgynevezett metabolikus alkalózis előfordulásáról számos esetleírás áll ma már rendelkezésre.

Magas vérnyomást okozhat

A semlegesítési reakció másik végterméke, a nátrium-klorid önmagában veszélytelen anyag. Hosszú távon azonban a konyhasó is okozhat problémákat. Az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott maximális napi konyhasóbevitel 5 g, ami egy teáskanálnyi mennyiségnek felel meg. Ennél nagyobb mennyiség esetén bizonyítottan fokozódik a magas vérnyomás kockázata.

Csak átmeneti enyhülés

A szódabikarbónát sokan azért kedvelik, mert hatása azonnali, míg a többi savcsökkentő gyógyszer esetén mintegy fél órát kell várni az enyhülésre. Ez az előny azonban csak látszólagos: bár a hatás gyors, hamar lecseng, és fél óra múlva a gyomorégés újra jelentkezhet, amit újabb adaggal kell enyhíteni.

Az emberi szervezet ugyanis dinamikus rendszer, a gyomor kémhatása nem állítható át könnyedén kívülről bevitt lúggal. A savas közeg fenntartása egyébként élettani szempontból fontos: a gyomor emésztőenzimei ilyen közegben működnek a legnagyobb hatékonysággal.

Helyes táplálkozás

A megfelelő táplálkozással csökkentheted a gyomorégés kialakulásának esélyét, Kattints az alábbi videóra!

Válassz korszerűbb megoldást!

Mindebből persze nem az következik, hogy a nátrium-hidrogén-karbonát veszélyes és kerülendő vegyület lenne. A levonható konklúzió mindössze annyi, hogy jóval modernebb vegyületekkel eredményesebben és kevesebb kockázattal csökkenthető a gyomorégés. A szódabikarbónát hosszú távú kockázatai miatt csak alkalmilag érdemes használni. És nem utolsósorban: az élő szervezet bonyolult biológiai rendszer, amelyben a várttól eltérő eredményt hozhat egy látszólag egyszerű kémiai folyamat.

Cikkünk megírásában Kovács Lajos, Csupor Dezső, Lente Gábor, Gunda Tamás: Száz kémiai mítosz című könyve segített.

• gyomor
• szódabikarbóna
• házi gyógymódok
• Életmód