Így hat a stressz az erekre: kiknél okozhat könnyen érelmeszesedést?

Köztudott, hogy a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a cukorbetegség mind növelik az érelmeszesedés és ezáltal többek közt a szívinfarktus rizikóját.

Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a stresszre, mint önálló rizikófaktorra is felhívja a figyelmet.

A stressz komoly rizikófaktor

Az erős munkahelyi nyomásból eredő stressz 46%-kal növelheti az érelmeszesedés folyamatának előrehaladását azoknál az embereknél, akik különösen érzékenyen reagálnak a stresszre - derült ki az amerikai School of Public Health in Berkeley kutatói által elvégzett tanulmányból.

A vizsgálat kimutatta, hogy azoknál, akik komolyan veszik a munkájukat, és az átlagosnál nehezebben dolgozzák fel az őket érő stresszt, megfigyelhető a nyaki artériák belső falainak megvastagodása és a meszes plakkok lerakódása, ami később akár az ér teljes elzáródásához is vezethet. Mindkét faktor az érelmeszesedés előrehaladását jelzi, és előrevetíti a szív- és érrendszeri betegségek megjelenését.

Bár nehéz azt megbecsülni, hogy hány embert fenyeget a szívinfarktus a folyamatos stresszhelyzetek miatt, az INTERHEART című tanulmány elemzése szerint a bekövetkező szívinfarktusok 20-30%-a mögött húzódhat meg lelki stressz.

Ugyanez a tanulmány - mely 52 ország 25 ezer betegét vizsgálta - kapcsolatot mutatott ki a depresszió, a munkahelyi és magánéleti stressz, valamint az akut szívinfarktus között. A chilei Pontifical Catholic University kardiológus professzora, dr. Monica Acevedo szerint ebben a vizsgálatban a pszichoszociális kóroki tényezők még a cukorbetegségnél, a dohányzásnál, a magas vérnyomásnál és az elhízásnál is erősebb jelzői voltak a szívinfarktus előfordulásának.

Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy az egyéb életmódbeli kockázati tényezőket, így a cukorbetegséget, a dohányzást, a magas vérnyomást és az elhízást figyelmen kívül lehet hagyni, de a stresszkezelés jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni.

Miért olyan veszélyes az érszűkület?

Az érelmeszesedés folyamata során először az érbelhártya sérülését követően az érfalba került zsírokat az ott összegyűlő fehérvérsejtek bekebelezik, majd idővel meszes plakkokká formálódnak. A plakkokba kalcium épülhet be, mely törékennyé teszi a zsíros lerakódást.

A verőerek elveszítik rugalmasságukat, érbelhártyájuk megvastagodik. A plakkok felszínéhez a vérben keringő vérlemezkék hozzátapadnak, tovább csökkentve az erek átmérőjét, és a vérrög az ér átmérőjét akár teljesen is elzárhatja.

A betegség már egészen fiatal korban elkezdődhet, és az évek során folyamatosan, némán halad előre, egyre több eret érintve. Az észlelhető tünetek későbbi életkorban jelentkezhetnek, amikor egy-egy plakk vagy vérrög - elzárva az érrendszer bizonyos szakaszát - szívinfarktust, agyi infarktust vagy érszűkületet okoz.

Szűréssel megelőzhetők a későbbi súlyos betegségek

Az arteriográfia egy egyszerű, fájdalommentes vizsgálat, mellyel kiszűrhető a korai érelmeszesedés jelenléte. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy a felkarra helyezett mandzsetta segítségével a pulzushullám-sebesség mérése révén meghatározható az érfalak rugalmassága, mely az egész érrendszer állapotát tükrözi.

Minél merevebbé válik az ér, annál gyorsabbá válik benne a véráramlás, ami közvetve azt jelzi, hogy megkezdődött az érelmeszesedés folyamata - ismerteti a szakértő. A már ismert érbetegségekben is használható az arteriográfia: kiváló lehetőség arra, hogy a gyógyszeres kezelés hatásait kövessék.

Az arteriográfia és az ezt is tartalmazó szűrőcsomagok elsősorban azoknak ajánlottak, akik valamilyen érbetegségre hajlamosító rizikófaktorral rendelkeznek, mint például magas vércukorszint, emelkedett koleszterinszint, magas vérnyomás, családban előforduló szívinfarktus, agyi infarktus, mozgásszegény életmód, elhízás, dohányzás és természetesen feldolgozatlan stressz.

• stressz
• érelmeszesedés
• tudomány
• Életmód