Ez a pánikbetegség 4 legfőbb tünete: nem úri huncutságról van szó

A pánikbetegség a szorongás egyik olyan formája, amelyet elsősorban a rohamaival járó tünetek különböztetnek meg a többi pszichés jellegű problémától. A pánikbetegek száma világszerte, így Magyarországon is egyre nő. Jelenleg 2-5%-a a lakosságnak ebben a betegségben szenved, de számuk ennél jóval több lehet.

A stresszhez, és az ezzel járó depresszióhoz hasonló tünetek miatt sokan nem fordulnak orvoshoz, és a civilizációs ártalmakhoz sorolják a tüneteket, amelyek elkerülhetetlen velejárói a feszült életvitelnek.

Az állapoton azonban lehet, sőt, kell is javítani. Maga a pánikroham olyan krízishelyzet, amely nagyon komoly krónikus állapotokhoz és betegségekhez vezet, ha nem kezelik megfelelően. Ezért kell odafigyelni a figyelmeztető jelekre.

A pánikbetegség legfőbb tünetei

Hirtelen heves szívdobogásérzés és szapora szívverés jelentkezik, amely átfordulhat mellkastáji fájdalomba is. Ezek a tünetek nagyban hasonlítanak egy szívrohamra, így legtöbben azt hiszik, hogy infarktusuk van, és ez még inkább ront az állapoton.

Izzadás, remegés vagy reszketés tör rá a betegre. A verejtékezés lehet jéghideg, miközben hő- vagy hideghullámok válthatják egymást. Előfordul, hogy a végtagok zsibbadni kezdenek.

Fulladás- vagy légszomjérzés jelentkezik, súlyosabb esetben pedig fuldoklás alakulhat ki a torokgombócérzés miatt. A nehézlégzés és szájszárazság is jellemző, melyet hányinger és hasi diszkomfort kísérhet.

A pánikroham talán legjellemzőbb és egyedi velejárója az, hogy intenzív félelemállapot tör rá a betegre. Ez hirtelen érkezik, és 15-30 perc alatt le is cseng. Az infarktus tüneteitől eltérően az illető úgy érzi, hogy menekülnie kell, és minden kicsúszik a kezéből. Szédülés és bizonytalanság lesz úrrá az emberen, és olyan érzés, mintha elveszítené a realitást. Ájulásközeli állapotba kerül, és ezzel együtt retteg a megőrüléstől, az önkontroll elveszítésétől, illetve legrosszabb esetben a haláltól.

A speciális tünetek megerősítik a pánikbetegséget

Az agorafóbia, vagyis a nyílt tértől és tömegtől való félelem a pánikzavar sajátos jellemzője. A betegnek nehézséget okoz kimozdulni a biztonságot jelentő otthoni környezetből, és óriási megpróbáltatás tömegben lenni, tömött közlekedési eszközön utazni vagy sorban állni.

A pánikbetegség okát pontosan még máig sem sikerült kideríteni. Az örökletes tényezők mellett a súlyos stresszhelyzetek hozzájárulnak ahhoz, hogy a pánikrohamok kialakuljanak. Ilyenkor a szervezet az észlelt testi tüneteket veszélyként ismeri fel, ezáltal alakul ki az akut szorongás. Ez viszont tovább erősíti a tüneteket és generálja a rohamot.

Mivel a pánikroham tünetei több testi vagy más lelki betegség tüneteit utánozhatják, nagyon fontos a hasonló betegségektől pontosan elkülöníteni. Ehhez szükséges szakorvosi segítséget kérni, aki mind a fizikai, mind a pszichés problémákat kezelni fogja. A kezelésben kiemelkedő szerepe van a pszichoterápiának, ami - együtt alkalmazva az esetleges gyógyszeres terápiával - hatékonyan gyógyítja a beteget.

• tünetek és betegségek
• pánikbetegség
• pszichés betegség
• Életmód