Infarktusnak, gyomorfekélynek hiszik a betegséget - Pedig egész másról van szó!

A pánikroham vagy a pánikolás kifejezéseket egyre többen használják nehezen kezelhető helyzetek vagy stressz esetén, pedig a valóság ehhez képest teljesen más.

Ahogy a fizikai tünetek kapcsán is gyakori a félrediagnosztizálás: a pánikrohammal együtt járó szimptómákat sokan szervi okoknak akarják tulajdonítani, összekeverik például a pánikrohamot egy szívinfarktussal. Fontos azonban tisztában lenni a különbségekkel.

A pánikroham jellemzői

Rengeteg tévhit kering ezekről a tünetekről és a roham átéléséről is, az igazság azonban az, hogy a pánikrohamnak látszólag nincs különösebb kiváltó oka. A pánik az agy túlzó reakciója valamire, ami talán nem is érzékelhető tudatosan: például egy enyhe, belső fájdalom érzetére. Előfordulhat az is, hogy a pánik valamilyen fóbia kísérője, például a nagy terektől vagy a tömegtől való félelemé.

Pánikroham vagy pánikbetegség?

Pánikrohamot jó eséllyel az emberek legalább 15%-a él át életében, a nőket gyakrabban érinti. Pánikbetegségnek a rohamok ismétlődése számít, ez legtöbb esetben még 25 éves kor előtt jelentkezik.

A pánik lehet spontán megjelenő érzés, ekkor szinte a semmiből jön elő a kontrollálhatatlannak tűnő roham, de előfordulhat szorongásos pánik is. Utóbbi azoknál jellemző főként, akik korábban már éltek át pánikrohamot, ekkor ugyanis az egyén nagy eséllyel fél, szorong a következőtől.

A pánikroham fizikai tünetei és a téves diagnózisok

A pánikrohamok szinte minden esetben járnak fizikai tünetekkel is, így aki nincs tisztában a betegségével, gyakran érezheti úgy, hogy valamilyen súlyos kór tünetei jelentkeznek nála, és ez a félelem még erőteljesebben táplálja a pánikot. A pánikroham a legtöbbször az alábbiakkal jár együtt.

• Fejfájás.
• Légszomj.
• Gyomorgörcs.
• Nehéz nyelés.
• Fuldokló érzés.
• Gyengeségérzés.
• Mellkasi fájdalom.
• Szédülés, émelygés.
• Hevesebb szívverés vagy szívritmuszavar.
• Hidegrázás, remegés vagy éppen hőhullám.

Legtöbb esetben a szorító mellkasi érzés, illetve a szapora szívverés és a fuldoklás miatt szívinfarktussal keverik össze a pánikrohamot. Gyakran odázzák el a kérdést maguk az orvosok is, ha a kivizsgálást követően szervi probléma nem állapítható meg. Ugyanez a helyzet a gyomorbántalmakkal is: a görcsös fájdalom vagy hirtelen gyomorégés mögött sokan fekélyt sejtenek, esetleg a nyelési nehézségek miatt refluxot.

A pánikroham, pánikbetegség kezelése

Fontos tudni azonban, hogy a pánikroham során fellépő fizikai érzések valódiak, így a probléma elhanyagolása idővel, az újabb és újabb rohamok hatására valóban vezethet fizikai betegségekhez. A pánikrohamok megterhelik a szervezetet, illetve növelik a szívbetegségek, köztük az infarktus kialakulásának kockázatát.

Fontos, hogy amennyiben orvoshoz fordulsz a problémáddal, és nincs szervi baj, kérj egy beutalót a körzeti pszichológushoz vagy pszichiáterhez: az ellátást ekkor a társadalombiztosításod fedezi. Ha megengedheted, keress fel egy számodra szimpatikus szakembert. A pszichológus részletes diagnózist ad tüneteid alapján a betegségedről, és feltérképezi annak kiváltó okait. Pánikbetegség, illetve szorongás esetén kognitív viselkedésterápia segítségével tanulhatod meg, hogyan kezeld a pánikot, illetve megoldást találtok a problémára is.

• tünetek és betegségek
• pánikbetegség
• szívroham
• szorongás
• félelem
• Életmód