A májrák kockázatát növelheti ez az édesítőszer: kiderült, mennyi dobozos üdítőt szabadna fogyasztani egy nap
A rákos megbetegedéseken belül a májrák kialakulásával hozták összefüggésbe ezt az édesítőszert, erről Varga Dóra dietetikus mondta el a véleményét.
A mesterséges édesítőszerekkel kapcsolatban újabb és újabb kutatások születnek, amiket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) szakemberei sem hagynak figyelmen kívül, és azok alapján sorolják be őket különböző kockázati kategóriákba.
Július 14-én az aszpartám került fel egy olyan listára, ahol a potenciálisan rákkeltő anyagok szerepelnek, ettől függetlenül ugyanúgy használják ezt a szert különböző élelmiszerekben - a miértekre Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa adott választ lapunknak.
Rákot okozhat az aszpartám?
- A táplálkozástudományban és az orvostudományban is úgy lehet ilyen jellegű kérdésekre választ adni, ami a jelenlegi tudásunkat, az aktuális tanulmányok eredményeit tükrözi, foglalja össze. A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) friss 2023 júniusi döntése alapján az aszpartám a rákkeltő anyagok között 2B, vagyis emberre esetlegesen rákkeltő hatású kategóriába került besorolásba. Ugyanakkor a WHO közös szakértői bizottsága (JECFA) arra a következtetésre jutott, hogy az állatokon vagy embereken végzett kísérleti adatokból nincs meggyőző bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az aszpartám elfogyasztás a bélrendszerbe kerülve káros hatásokat fejt ki - nyilatkozta Varga Dóra.
Az aszpartám az egyik legalaposabban kivizsgált mesterséges édesítőszer, de főleg állatokon végzett kísérleteken tesztelték rövid és hosszú távú hatásait, így nem lehet róla megállapítani, hogy ténylegesen rákkeltő lenne-e. A szakértő felhívta arra a figyelmet, hogy elsősorban a májrákkal hozták összefüggésbe az aszpartám gyakori fogyasztását, bár ezenkívül még a demenciához és különböző szív-érrendszeri betegségekhez is köthető.
- A IARC-besorolás alapja az volt, hogy jelenleg az embereken végzett, rákkal kapcsolatos vizsgálatok közül mindössze három olyan tanulmány készült, amelyek a mesterségesen édesített italok fogyasztásával foglalkozott, amik lehetővé tették az aszpartám és a májrák közötti összefüggés felmérését. Mindhárom tanulmányban pozitív összefüggést figyeltek meg a mesterségesen édesített italok fogyasztása és a májrák kockázata között, akár összességében, akár a vizsgált populációk fontos alcsoportjaiban, de a véletlen, elfogultság vagy egyéb zavar nem zárható ki a pozitív magyarázatként - magyarázta a Budai Endokrinközpont dietetikusa.
- Kísérleti állatok esetében is korlátozott volt a rák kimutatása. Három publikált vizsgálatban megnövekedett a daganatok incidenciája (ami egy adott időszak alatt előforduló új megbetegedések száma két fajban - a szerk.) egérben és patkányban, mindkét nemnél. A vizsgálat tervezésével, értelmezésével és az adatok jelentésével kapcsolatos aggodalmak alapján azonban a munkacsoport arra a következtetésre jutott, hogy a kísérleti állatokban előforduló rákos megbetegedések száma korlátozott.
Hozzátette, hogy a WHO közös szakértői bizottsága (JECFA) arra a következtetésre jutott, hogy az állatokon vagy embereken végzett kísérleti adatokból nincs meggyőző bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az aszpartám lenyelés után káros hatásokat fejt ki.
- Ezt a következtetést az támasztja alá, hogy az aszpartám a gyomor-bél traktusban teljesen lebontódik olyan anyagokká (fenilalanin, aszparaginsav és metanol), amelyek megegyeznek a szokásos élelmiszerek fogyasztása után felszívódó anyagokkal, és az aszpartám önmagában nem kerül be a szisztémás keringésbe - mondta Varga Dóra.
Ez az oka annak, hogy a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ülésen értékelt adatok nem utalnak arra, hogy az aszpartám esetében a korábban megállapított 0-40 mg/ttkg elfogadható napi bevitelt (ADI) módosítsák, helyette megerősítették a napi beviteli mértéket. Ez a mennyiséget nagyjából 9-14 darab édesítőszerrel készült dobozos üdítő elfogyasztásával lehet bevinni, amit általában nem fogyaszt el az ember egy nap alatt. Ez egyébként nagyjából 3-4,5 litert jelent.
Biztonságosnak tekinthető az aszpartám használata
Jóváhagyott körülmények között, tehát a túlfogyasztást elkerülve nem okozhat problémát az aszpartám, nem véletlenül engedélyezték sok országban a használatát. A szakértő kiemelte, hogy az FDA, azaz az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala közleményt is kiadott arról, hogy ez az egyik legtöbbet tanulmányozott élelmiszer-adalékanyag az emberi élelmiszer-ellátásban.
- Az FDA szakembereinek nincsenek biztonsági aggályai, ha az aszpartámot a jóváhagyott körülmények között használják. Az édesítőszer sok országban engedélyezett. Szabályozó és tudományos hatóságok értékelték már sok esetben, és biztonságosnak tartják a jelenlegi engedélyezett felhasználási szinteken.
Az aszpartámot az 1980-as évek óta számos élelmiszerben és italban használják, beleértve a diétás üdítőitalokat, rágógumit, fagylaltot és édesített tejtermékeket, de fogkrémekben és gyógyszerekben is megtalálható. Ez a mestereséges édesítőszer kétszázszor édesebb, mint a cukor, ezért nagyon kis mennyiség is elegendő belőle az édesítéshez, ez sem elhanyagolható szempont az értékelése során. Azonban a szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy nem jó megoldás az sem, hogyha valaki az édes íz iránti vágyát úgy elégíti ki, hogy a sok-sok cukros élelmiszert egyszerűen cukormentesre cseréli. A mértékletességre ugyanúgy oda kell figyelni az édesítőszerek fogyasztásánál, mint bármilyen más élelmiszercsoport esetében.
- Azt gondolom, hogy az édesítőszereket tudni kell a helyén kezelni. Nem jó megoldás, ha aki sok édességet eszik, azzal próbál javítani kizárólag az étkezésének a minőségén, hogy az eddigi cukros üdítő helyett innentől cukormenteset iszik, a cukros csokoládé helyett cukormenteset vesz, a cukros keksz helyett édesítőszerrel édesített változathoz nyúl. A folyadékbevitelnek nincs jobb módja, mint vizet fogyasztani, édesség helyett sokkal jobb választás egy kisebb adag gyümölcs olajos magokkal, és fontos leszokni róla, hogy ne együnk naponta többször édességet, legyen akár cukorral vagy édesítőszerrel édesített. És itt jön be a mennyiség kérdése, amiben fontos egy egészséges egyensúlyt megtartani. Hetente 1-2 alkalommal nem fog problémát okozni az édesítőszerek fogyasztása, és egy cukorbetegétrendbe beleférhetnek. De természetesen mindenkinek érdemes arra törekednie, hogy a feldolgozott élelmiszereket, amennyire lehet, kerüljük az étkezésben.
Kiút a társfüggőségből - Hogyan szabadulj meg a mérgező kapcsolatoktól?
Knapek Éva klinikai szakpszichológus, tabuk nélkül beszél a társfüggőség jellemzőiről, és bemutatja a kialakulásának okait, a kapcsolati dinamikákat, és a felismeréshez vezető jeleket a saját életünkben, közeli kapcsolatainkban. A Femina Klub januári előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz hogyan léphetsz ki ezekből a helyzetekből, és hogyan alakíthatsz ki egészséges, egyenrangú kapcsolatokat.
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2025. január 7. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
Hozzátette a dietetikus, hogy a WHO javaslata szerint a nem cukros édesítőszereket nem ajánlott a súlykontroll elérésére vagy az életmóddal összefüggő nem fertőző betegségek kockázatának csökkentésére alkalmazni. Mivel a bizonyítékok továbbra is azt sugallják, hogy használatuk nem segíti a hosszú távú testsúlyszabályozást, és növelheti a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és a korai halálozás kockázatát.
A rákkeltő anyagok osztályozása
A rákkeltő anyagokat több ország és szervezet is besorolja, ezért többféle kategorizálással is lehet találkozni a témát illetően. Legismertebb, aszpartám kapcsán is felmerülő az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutatási Ügynökségének a besorolása. Az IARC nagyjából ezer anyagot sorolt be csoportokba az alapján, hogy milyen mértékben ítélik rákkeltő hatásúnak a tudományos bizonyítékok alapján az egyes összetevőket.
1. „Emberre rákkeltő hatású”: humán epidemiológiai vizsgálatok vagy állatkísérletek alapján egyértelmű bizonyíték a rákkeltő hatásra -> dohányzás, alkoholos italok fogyasztása.
2A. „Emberre valószínűleg rákkeltő hatású”: egyértelmű állatkísérletek esetén, meggyőző humán bizonyítékok -> vörös húsok rendszeres fogyasztás, éjszakai műszakos munka.
2B. „Emberre esetlegesen rákkeltő hatású”: állatkísérletek rákkeltő hatást mutatnak, nincsenek egyértelmű humán bizonyítékok -> belélegzett gázolaj.
3. „Emberi rákkeltőként nem besorolható”: nincs megfelelő humán bizonyíték, az állatkísérletek ellentmondásosak -> kávé fogyasztása, higany.
4. „Nem emberi rákkeltő”: a bizonyítékok az mutatják, hogy emberben nem okoz rákot.
Olvass tovább: ezeket az édesítőszereket nem javasolja a WHO
A WHO közzétett egy értékelést, melyben az édesítőszereket vizsgálták meg - bizonyos fajtákat nem ajánlanak fogyasztásra.
Ezeket az édesítőszereket nem javasolja a WHO: gátolhatják a fogyást
A WHO közzétett egy értékelést, melyben az édesítőszereket vizsgálták meg - bizonyos fajtákat nem ajánlanak fogyasztásra.
Elolvasom(Képek forrása: Getty Images Hungary.)