Dupla annyit fogytak vele, mint a kontrollcsoport tagjai: így érdemes probiotikumot használni a diétához

Az emberi test olyannyira tele van mikroorganizmusokkal, hogy tulajdonképpen egy önálló ökológiai rendszert alkot, mely mikrobiom elnevezéssel az utóbbi évek egyik legtöbbet kutatott témájává vált.

A mikrobiom azon mikrobák összessége, melyek velünk, rajtunk, bennünk élnek, legyenek akár jótékony, akár ártalmas hatásúak. Csak a bélmikrobiom több ezer baktériumfajtát tartalmaz, melyek jelenléte szoros összefüggést mutat az adott ember egészségi állapotával, legyen szó akár csak az emésztésről, akár az immun- vagy épp az idegrendszer működéséről.

Fogyókúra probiotikummal

A kutatók véleménye szerint a betegségek jelentős része összefüggésbe hozható a bélmikrobiommal, de nemcsak a különféle kórállapotoké, de az olyan általános jelenségeké is, mint akár csak az, hogy valaki hajlamosabb-e az elhízásra, vagy sem. E téma tekintetében pedig kiemelt figyelmet kapnak a probiotikumok is, vagyis az olyan humán bélbaktériumok, melyek jótékony hatással vannak a gazdaszervezetre, illetve a prebiotikumok, a tápanyagok, melyek elősegítik előbbiek elszaporodását, túlsúlyba kerülését a bélben.

A probiotikumok sok szempontból lényegesek a szervezet számára, segítenek egyensúlyban tartani a bélflórát, hatással vannak az anyagcserére és az immunrendszerre, és a tápanyagok, többek közt a rostok lebontásában is szerepet játszanak.

Bár konszenzus máig nem született a témában, és vannak kísérletek, melyeknek nem sikerült bebizonyítaniuk a súlycsökkentésben játszott szerepüket, több kutatás is rávilágított arra, hogy e tekintetben is érdemes jobban odafigyelni a probiotikumokra. Azt már egy 2008-as, túlsúlyos és vékony ikrekkel végzett kísérlet is megmutatta, hogy a mikrobiom e két esetben jelentős különbségeket mutathat, és azt is sikerült bizonyítani, hogy azok, akik túlsúlytól szenvednek, kevésbé rendelkeznek változatos bélflórával, illetve jellemzőbb rájuk az is, hogy több Firmicutes nevű baktérium él a bélrendszerükben, mint Bakteroida. Előbbiek gyulladáskeltő hatással rendelkeznek, és hizlalnak, míg utóbbiak javítják a tápanyagok lebontását és az anyagcserét.

Nőknél bizonyítottan súlycsökkenést okozott

A témában jelentős kutatásnak számított a kanadai Laval Université professzora, Angelo Tremblay által végzett kísérlet, melyben 125 túlsúlyos férfi és nő vett részt 2014-ben. Az alanyok 12 hétig követtek testsúlycsökkentő, míg utána ugyanennyi ideig testsúlymegtartó étrendet, a vizsgálat ideje alatt azonban az egyik csoport diétáját napi kettő Lactobacillus rhamnosust tartalmazó tablettával egészítették ki, míg a másik csoport placebót kapott.

A súlycsökkentő diéta ideje alatt a probiotikumot fogyasztó csoportnál átlagosan 4,4 kilós súlycsökkenést tapasztaltak, míg a kontrollcsoportnál csupán 2,6 kilóst. A későbbi, súlymegtartó étrend során a kontrollcsoport testsúlya nem változott, az első csoport testsúlya azonban tovább csökkent, átlagosan 5,2 kilóval az összesen 24 hét alatt, vagyis kétszer annyit fogytak, mint a placebót fogyasztó csoport.

Érdekesség azonban, hogy a jelentős fogyást a férfi résztvevőknél nem tapasztalták, amire a kutatásvezető nem talált magyarázatot, úgy vélte, talán túl kicsi mintával végezték a kísérletet. A kutatók megállapították, hogy a probiotikumot fogyasztó csoportban javult a Bacteroidetes és Firmicutes törzsek aránya is.

A legfrissebb kísérlet eredményei

Hasonló eredményekre jutott egy friss kutatás is, melynek 2024 májusában publikált eredményei szerint a probiotikumok fogyasztása lényegesen elősegítheti a súlycsökkentés sikerét, bár nem önmagában, hanem megfelelő diétával és rendszeres testmozgással kombinálva.

A kísérletet 58, átlagosan 47 éves és 38-as BMI-indexű, egyiptomi nő részvételével végezték el, akik három hónapon át követtek rostokban és fehérjében gazdag, alacsony szénhidrát- és kalóriatartalmú diétát, melyhez napi 100 gramm probiotikumban gazdag joghurtot is kaptak. A hüvelyeseket, teljes kiőrlésű gabonát, magvakat, tojást, alacsony zsírtartalmú tejtermékeket, zöldségeket és gyümölcsöket, sovány húsokat tartalmazó étrend betartása mellett rendszeresen mozogtak is, a kutatók pedig többször is méréseket végeztek, vérvizsgálattal, mintavételekkel egyetemben.

A következtetéseket igencsak biztatónak tartják a probiotikumok szerepére vonatkozóan, a három hónap letelte után mért eredmények jelentős javulást mutattak a testméretekben és a kritikus egészségügyi markerek terén is. A Lactobacillusok és Bifidobaktériumok populációja jelentősen növekedett, ezzel párhuzamosan pedig a Firmicutes száma nagymértékben csökkent. Megállapították azt is, hogy a Firmicutes/Bacteroidetes arány nagyon erősen korrelál a különböző testösszetétel- és anyagcsere-mutatókkal, mely így bizonyíthatóan utal arra, hogy a bél mikrobiomja milyen nagymértékben összefügg az elhízás állapotával.

Így érdemes probiotikumot fogyasztani

A probiotikumokat a kísérletekhez hasonlóan rostban, zöldségekben, gyümölcsökben és fehérjében gazdag diétába érdemes beépíteni, akár táplálékkiegészítő, akár olyan táplálékok formájában, mint a joghurt, a kefir, más savanyított tejtermékek vagy épp a savanyú káposzta.

Fogyasztásuk nagy átlagban biztonságos, léteznek azonban olyan állapotok, mikor nem javasolt a probiotikumok plusz bevitele, friss műtétek, gyenge immunrendszer, autoimmun állapotok, krónikus egészségügyi problémák esetén mindenképp orvosi konzultáció szükséges, mint ahogy akkor is, ha a probiotikumok fogyasztása során bármiféle kellemetlen tünet lép fel.

Képek: Getty Images Hungary.

• probiotikum
• fogyókúra
• súlycsökkentés
• mikrobiom
• Életmód