Áttörés a rákgyógyításban – Ezt teheted nőként szeretteidért és magadért

 A rákdiagnosztika és rákkezelés rengeteg változáson ment keresztül az utóbbi években – a jövő onkológiai eljárásai részben már itt is vannak. A daganatos betegségek megelőzésében, illetve gyógyításában – például a protokollon túli, de tudományosan megalapozott lehetőségek feltérképezése révén – pedig különösen fontos szerep jut a nőknek. De pontosan mit is tehet valaki anyaként, feleségként, felnőtt gyermekként szeretteiért? Dr. Mathiász Dóra, az Oncompass Medicine klinikai igazgatója segített eligazodni.

A nőknél van az egészség kulcsa

A közvélekedés szerint a család egészségének kulcsa jellemzően a nők kezében van – ezzel a klinikai igazgató tapasztalatai is egybevágnak:

– Általában a nők néznek utána a lehetőségeknek, és sokkal ügyesebben is szerzik meg az információkat különféle újságokból, a fodrásznál, a szomszédasszonytól. Kikutatják, ha ilyen-olyan egészségtermékek akciósak a patikában, vagy ha valahol lehetőség van vércukorszűrésre vagy szemészeti vizsgálatra. Ők találnak meg minket is, miután a hagyományos kezelések kudarcot vallanak, vagy úgy gondolják, hogy nem halad a szeretett családtag gyógyulása – betegeink körében sokkal több a női kísérő, aki nem is magáért, hanem a gyermekéért, férjéért, szülőjéért aggódva jön el hozzánk. Mindez véleményem szerint abszolút harmonizál a hagyományos női szereppel, amikor a nő volt a felelős a tűzhelyért, míg a férfi kint harcolt a világban, még ha ma már ez a „harc” a munkahelyi környezetben zajlik is. Annak ellenére, hogy a legtöbb nőnek szintén kenyérkereső foglalkozása van, az anyák, feleségek, lánygyermekek megtartották ezt a mintát.

Megelőzés – egyszerűbb, mint hinnénk

Ma már tudjuk, hogy a rákos megbetegedések hátterében valamely gén meghibásodása áll – tehát az ok ilyen tekintetben genetikai, de az esetek túlnyomó többségében nem örökletes, hanem az életmóddal áll összefüggésben. Ez bizonyos szempontból akár jó hír is lehet, hiszen így nagyobb befolyással lehetünk egészségi állapotunk alakulására. Ráadásul már egészen egyszerű dolgok is rengeteget számíthatnak.

– A génhibák 80 százaléka felnőttkorban szerzett, itt pedig már nagy jelentőségük van a környezeti tényezőknek – magyarázza dr. Mathiász Dóra. – Ma már senki nem vitatja az alkoholfogyasztás és a májrák vagy a dohányzás és bizonyos típusú tüdőrákok közötti kapcsolatot. Már attól sokat javulna a helyzet, az emberek legalább ezeket a nagy, ismert tényezőket csökkentenék vagy mellőznék.

Meghatározó szerepe van a rendszeres mozgásnak is, ez ugyanis boldogsághormonokat szabadít fel, amelyek az agynak valamilyen fantasztikus, máig még teljesen fel nem térképezett jelátviteli rendszerein keresztül stimulálják az immunrendszert. A stimulált immunrendszer pedig könnyebben elpusztítja a hibásan osztódó sejteket. A mozgás nem versenysportot jelent, csak annyit, hogy például nem kocsival megyünk a munkahelyünkre, vagy igyekszünk legalább a szabadidőnkben többet sétálni, gyalogolni. Ugyanígy figyelmet kell fordítani az étkezésre is, hogy ne hízzunk el és fittek maradjunk. Már ezek az egyszerű dolgok is nagyon sokat lendítenek az egészség felé. 

Emellett fontos elvégeztetni a nőknek a menopauza táján, illetve a férfiaknak szintén a hormonális változások idején javasolt szűrővizsgálatokat – itt a megelőzésben nagy szerepük van a nőgyógyászoknak, urológusoknak, kardiológusoknak, családorvosoknak is. Ha pedig mégis kialakulna a betegség, már az első tüneteket jelentkezésekor el kell menni vizsgálatra, mert inkább legyen vaklárma, mint hogy a figyelmeztető jeleket eltussolva az orvos már egy nagyon súlyos állapotot lásson. 

Precíziós diagnosztika, célzott gyógyszerek

A daganatot okozó, meghibásodott gének a molekuláris patológiai diagnosztikával felfedezhetőek fel – lényegében arról van szó, hogy speciális laboratóriumi vizsgálatokkal feltérképezik a daganatban lévő DNS-szekvenciát.

Jelenleg a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK ) „alapértelmezetten” csak azon gének vizsgálatát finanszírozza, amelyek meghibásodására már van szintén közfinanszírozottan célzott gyógyszer – illetve az ilyen gyógyszernél a hatóság már a törzskönyvezés során előírja a – jellemezően két-három génre kiterjedő – precíziós diagnosztikai vizsgálatot, a beteg pedig csak akkor kaphatja meg az adott készítményt, ha a vizsgálat eredménye pozitív. 

Ám ezen felül, mint dr. Mathiász Dóra elmondta, nagyon is érdemes szélesebben feltérképezni a daganat genetikáját, mivel ily módon feltárhatóak az esetleges további hibás gének, illetve az úgynevezett  rezisztenciagének, amelyek csökkentik már egyébként rutinszerűen alkalmazott készítmények hatását. 

A feltárandó génhibákra ezen túl már lehetnek törzskönyvezett, de nem finanszírozott, vagy más indikációban törzskönyvezett készítmények – ez utóbbinál az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) adhat úgynevezett off label engedélyt, azaz bár a hatóanyag még nincs az adott szövettani típusra törzskönyvezve, de a beteg már hozzáférhet orvosilag.

A közfinanszírozottnál több génre kiterjedő vizsgálatok és azok használatához szükséges döntéstámogatási informatikai szolgáltatások egyelőre a magán egészségügyi ellátásban elérhetőek. Hasonlóan más tudományosan igazolt, még nem befogadott eljárásokhoz, a betegeknek joguk van rászorultság esetén úgynevezett méltányossági kérelemmel fordulni a NEAK-hoz a szolgáltatás finanszírozásának támogatásához – tudjuk meg dr. Mathiász Dórától.

A célzott készítmények a kutatás-fejlesztés alapú gyógyszergyártásból érkeznek, ennek megfelelően pedig nem olcsóak, ám ekkor sem kell feltétlenül mélyen a zsebébe nyúlnia a betegnek. A már említett méltányosság mellett ugyanis a klinikai vizsgálat is szóba jöhet lehetőségként – természetesen alapvető feltétel az, hogy a beteg olyan génhibával rendelkezzen, amilyenre az adott klinikai vizsgálatban tesztelt készítmény szolgál, illetve hogy számára az legyen a legnagyobb valószínűséggel hatásos.

– A célzott készítmények legnagyobb százalékát jelenleg klinikai vizsgálatokban tesztelik – mondja a klinikai igazgató. – A Magyarországon futó klinikai vizsgálatokban való részvétel a  magyar biztosítottaknak teljesen ingyenes. Az európai zajló klinikai vizsgálatokban már csak bizonyos alapdolgok finanszírozottak akkor, ha a beteg rendelkezik európai TAJ-kártyával, a tengerentúli vizsgálatok pedig még nagyobb önerőt igényelnek. Ugyanakkor klinikai vizsgálatban részt venni nagyon fontos, tekintve, hogy az ilyenekben tesztelt szerek törzskönyvezett, illetve finanszírozott módon még nem hozzáférhetőek, miközben sok esetben az egyetlen lehetőséget jelenthetik a célzott kezelésre. Emellett nagyon biztonságos is, hiszen itt a betegek a rutinellátáson felüli, legmagasabb szintű ellátásban részesülnek, és mindvégig nagyon szoros követésben vannak. Különleges figyelem irányul rájuk a hét hét napján, a nap huszonnégy órájában, és már a legkisebb gyanús jelre vészforgatókönyvek lépnek életbe. Nagyon sok sikeres esetünk bizony klinikai vizsgálatban résztvevő betegek között.

Mint dr. Mathiász Dóra elmondta, a betegek, az orvosok és döntéshozók közös célja, hogy a precíziós onkológiai vizsgálatok, döntéstámogató informatikai szolgáltatások és gyógyszerek mind szélesebb körben hozzáférhetővé váljanak, hiszen ezek ma már méltó helyet foglalnak el az onkológia ellátás palettáján. Ugyanez a folyamat volt megfigyelhető a múltban is a gyógyítás egyéb területein: kezdetben csak kevesen férhettek hozzá méltányossági finanszírozás keretében bizonyos drága eljárásokhoz, majd miután azok az eredmények révén bizonyították létjogosultságukat, egyre nagyobb számú beteghez sikerült eljuttatni őket a finanszírozóknak.

Személyre szabott onkológia – a célzott gyógyszer nem kemo helyett van

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy ha már rendelkezésre állnak célzott gyógyszerek, szükség van-e egyáltalán hagyományos terápiára, például kemoterápiára, sugárterápiára, műtétre, ám mindegyiknek megvan a létjogosultsága. A cél az, hogy a beteg a számára legnagyobb valószínűséggel hatásos kezelést kapja – ami nem feltétlenül célzott gyógyszert jelent, legalábbis önmagában szinte biztosan nem.

– A személyre szabott onkológia lényege, hogy az adott betegnek az adott időpillanatban a legoptimálisabb kezelést javasolja, figyelembe véve a daganat molekuláris genetikáját, a betegség egyéb paramétereit, a környezeti tényezőket – tehát komplexen szemléli az egyént – világít rá dr. Mathiász Dóra. – Tulajdonképpen a másik végpontja annak a régebbi orvosi megközelítésnek, amelynél – és most egy másik területről hozok példát – minden fiatal, enyhe magas vérnyomásban szenvedő betegnek ugyanolyan bétablokkolót írtak fel, aztán ha már nem vált be, akkor próbálkoztak mással.

A személyre szabott precíziós onkológiában viszont egy kezelő csapat, amely az onkológus mellett tumorgenetikában járatos genetikusból, biológusból, bioinformatikusból, radiológusból és patológusból áll, már a diagnózis indulásakor igyekszik az akkor éppen legmegfelelőbb kezelést adni. Ha például nincsen olyan elváltozás, úgynevezett driver mutáció, ami vezeti a daganatfejlődést, és a genetikai állomány alapján a beteg feltételezhetően jól reagál majd a hagyományos kezelésre, akkor – pillanatnyilag – az  lesz a legjobb út.

Annak pedig, hogy a hagyományos terápia és a célzott kezelés kombinálható, az a magyarázata, hogy ily módon több oldalról lehet támadni a daganatot. A daganat nagy része elpusztítható hagyományos terápiával – például műtéttel, sugárterápiával vagy kemoterápiával, ami a „fűnyíró elv” alapján a sejtszaporodást gátolja, a sejtosztódást igyekszik  leállítani –, míg a célzott terápia kizárólag az adott mutációval bíró sejtekre hat. Hibás tehát az az elképzelés, hogy a célzott terápia kiválthatja a hagyományos terápiát – kivételes esetekben igen, de az esetek döntő többségében nem. Egy daganatos beteg kezelése pedig akkor jó, ha a kezelő csapatnak sok vonal – azaz különböző típusú kezelés – van a tarsolyában, hiszen azokat lehet váltogatni, visszaesés esetén a daganatot egy másik oldalról támadni, vagy egy kis időre kezelési szünetet beiktatni, és megnézni, hogy milyen irányba halad a daganat fejlődése. Az ideális az lenne, ha a daganatképződést sok-sok vonalon, sok-sok éven keresztül teljesen vissza lehetne szorítani. Ehhez azonban az is kell, hogy a beteg igyekezzen testi és lelki egészségét megőrizni, hogy egyáltalán maradjon ideje ezekre a kezelésekre.

Áttörés a gyermekonkológiában

Gyermekkori daganatok a gyerekeket érintő halálokok listáján a balesetek után második helyen szerepelnek. Magyarországon évente 250-300 új megbetegedést azonosítanak. Hatékony gyógyításuk nagy szakmai kihívást jelent, mivel az alacsony esetszám nagy genetikai variabilitással társul. Az Oncompass Medicine a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI Alap) által finanszírozott pályázat elnyerésével, a gyermekonkológiai hálózattal összefogva jelenleg olyan forradalmi megoldáson dolgozik, amely a precíziós onkológián és a bioinformatikán alapul, és mint a klinikai igazgató elmondta, máris vannak ígéretes eseteik:

– Személyes tragédia a családnak, ha a várva várt, szeretett gyermek megbetegszik, és veszteség ez a társadalom szempontjából is, hiszen a gyermek előtt még sok, remélhetőleg egészségben megélt, produktív évnek kellene állnia. A gyermekonkológia pedig egy különleges terület, ahol nemcsak a betegekért, hanem a családok egyensúlyáért is küzdenek a kollégák.

Itt kicsit más genetikai mechanizmusok működnek – még nem is egészen tisztázott, hogyan alakul ki daganat pár hetes vagy hónapos piciknél.  Ugyanakkor a gyermekkori daganatok kezelése az onkológia a sikertörténete, mivel ezek a betegek átlagosan 70–80 százalékban gyógyíthatóak, sőt, bizonyos típusú leukémiák esetében ez az arány akár 90–95 százalék is lehet. Óriási probléma viszont, hogy amikor egy beteg bekerül egy kezelőintézetbe, sohasem lehet tudni, hogy ő melyik csoportba tartozik majd. Így a kezelő csapat tarsolyában lennie kell B-, C-alternatívának is arra az esetre, ha a hagyományos kezelés nem hat.

Laboratóriumunk új szekvenálási technológiát és bioinformatikai elemzést fejleszt, amely három-négy hét alatt olyan genetikai profilt tud adni a daganatról, amely biztosítja azt, hogy ha a sztenderd terápiák tárháza kiürülne, azonnal meg lehessen indítani az esetet a célzott terápiák felé – remélve persze, hogy minderre nem lesz majd szükség. Ez egy óriási áttörés, hiszen 25 ezer gén több százezres variációjából kell kiválasztani az a négy-nyolc releváns gént, amire a kezelés szempontjából figyelni kell. Máris van néhány nagyon bonyolult  esetünk, ahol sikeresen azonosítottunk a daganat kialakulásáért nagy valószínűséggel felelős génhibákat, és reméljük, hogy ez az információ hamarosan a gyermekek sikeresebb kezelésében is hasznosul. 

• rák
• rákos
• laborlelet
• precíziós onkológia
• oncompass medicine
• Életmód