A testtömegindex hátulütői: miért nem működik a BMI?

A BMI (Body Mass Index), magyarul testtömegindex egy olyan arányszám, amely a magasság és a testsúly alapján számolja ki azt, hogy valaki milyen súlytartományba esik, sovány, normál, esetleg elhízott. Ehhez nem kellenek külön kalkulátorok, egy egyszerű képlettel könnyen kiszámolható az összege: testsúly (kg) / magasság (m)².

Ezt a módszert az orvosok már régóta használják arra, hogy egyszerűen megállapítsák, kell-e valakinek fogynia az egészsége megőrzéséhez. Ha a kapott eredmény magasabb, mint 25, az illető túlsúlyos, ha meghaladja a 30-at, már az elhízott kategóriába tartozik, mely növeli a kettes típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri gondok és a magas vérnyomás megjelenésének kockázatát. Vannak azonban esetek, melyekben a BMI egyszerűen nem működik.

Miért nem működik mindig a BMI?

Az egyik legnagyobb probléma a BMI-vel hogy igazából nem a zsír mennyiségét méri, csak egy arányszámot ad, mely sok esetben persze valóban működik, azonban vannak kivételek. Az egyik legszembetűnőbb például a testépítők helyzete. Az izom ugyanis nehezebb, mint a zsír, és így könnyen megeshet, hogy egy bodybuilder valójában a BMI szerint már túlsúlyosnak vagy akár elhízottnak számít, pedig szinte alig van rajta zsír.

Ugyanígy gondot jelent az is, hogy a BMI nem tesz különbséget zsír és zsír között. Például a bőr alatti zsírréteg sokkal kevésbé veszélyes, mint a szervek közötti, úgynevezett zsigeri zsír.

A zsigeri, avagy viszcerális zsír normális mennyiségben nem veszélyes, sőt, ez védi a szerveket a külső hatásoktól. Azonban ha a zsírszövet mérete megnő a szervek körül, az gondokat okozhat. Ez a zsírtípus ugyanis hormonszerű, gyulladáskeltő anyagokat termel, melyek hozzájárulhatnak olyan betegségek kialakulásához, mint a stroke, az infarktus, a rák és a 2-es típusú cukorbetegség.

Ráadásul a szervek körül raktározott zsír relatíve vékony embereknél is ugyanúgy jelentkezhet, tehát hiába teljesen normális valakinek a BMI-je, attól még tartozhat kiemelt kockázatú csoportba. Különösen oda kell figyelnie erre azoknak, akiknél a többletsúly a derekukra rakódik, tehát alma típusúan híznak. Ideális esetben a nők derékkörfogatának nem szabad meghaladnia a 80 centimétert, 88 centiméter felett pedig már különösen magas kockázattal kell számolni. A férfiaknál 94 és 102 centiméter fölött kell óvatosabbnak lenni.

Egy másik testzsírarányt számoló képlet ezért pont a derék kerületét veszi alapul. Az RFM (Relative Fat Mass) vagyis relatívzsírtömeg-kalkuláció a magasság és a derék paramétereiből állapítja meg a testzsír arányát. Ezt a hölgyek és az urak külön képlet alapján számolhatják ki. A nőknél: 64 – (20 x magasság/derék). A férfiaknál: 76 – (20 x magasság/ derék m).

A BMI ugyan nem veszi figyelembe, hogy az ember egészségi állapota és testalkata sokban függ a hozott génektől és hajlamoktól, így lehet valaki magas BMI-vel is egészséges, és alacsony BMI-vel is beteg, de ettől függetlenül érdemes számításba venni az így kapott adatokat, hiszen azok nem az aktuális egészségi állapot mutatják, hanem felhívják a figyelmet a jövőbeni kockázatokra.

Mennyi idő alatt emésztődnek meg?

Gondolkodtál már azon, hogy vajon mennyi idő alatt megy át a gyomrodon egyik másik étel? Utánanéztünk, mennyi idő alatt szívódnak fel a különböző táplálékok a gyomorban, és képeken mutatjuk a választ.

A képek forrása: Getty Images

• testtömeg-index
• fogyókúra
• fogyókúrás tippek
• fogyasztó praktikák
• Életmód