Nőverő férfi, genetikai hulladék, Taigetoszra való: elfogadhatatlan a gyűlöletbeszéd egy interszex sportolóval szemben

A párizsi nyári olimpiai játékok eddigi legnagyobb botránya kerekedett az algériai Imane Khelif és az olasz Angela Carini ökölvívómeccsét követően, melyet az olasz bokszoló 46 másodpercen belül feladott, mivel a szemmel láthatóan is aránytalan erőviszonyok miatt veszélyben érezte magát, és úgy nyilatkozott, életében nem kapott még ekkora ütéseket. Az algériai, feltehetően interszexuális sportoló indulása széles körben nagy felháborodást okozott, és számos dilemmát ismét napirendre tűzött a versenysportban.

Imane Khelif esete a magyar közvéleményt is megbotránkoztatta, különösen a közvetlen érintettség miatt: szombati ellenfele ugyanis a 66 kilós súlycsoportban induló Hámori Luca lett. Bár Khelifet a Nemzetközi Bokszszövetség a 2023-as női ökölvívó-világbajnokságon kizárta a versenyből arra hivatkozva, hogy a nemi vizsgálatok az indulási feltételekhez képest túl magas tesztoszteronszintet és egyes nyilatkozatok szerint XY kromoszómát állapítottak meg nála, egész pályafutása során nőként szállt ringbe, így vett részt többek között a 2021-es tokiói olimpián is, ahol már a negyeddöntőben legyőzte Amy Broadhurst ír ökölvívó, aki védelmébe is vette a sportolónőt.

A tiltakozások ellenére a Nemzetközi Olimpiai Bizottság úgy határozott, mivel Imane Khelif minden dokumentuma szerint a női kategóriába tartozik, jogosan szerepel az indulók között.

Interszexualitás a sportban

Imane Khelif az irgalmat nem ismerő közösségi médiában egy csapásra az a férfi lett, aki nőket ver nyilvánosan az olimpián, a genetikai hulladék, a homi, a retek, a Taigetoszra való, akit meg kellene szabadítani a férfiasságától - hogy csak néhány szalagcímből és kommentből idézzünk. 

De vajon ki ez az Imane Khelif? Férfi? Nő? Transznemű? Homoszexuális? Női vagy férfi nemi szerve van? Az interszexualitás témaköre zavarba ejtően ismeretlen fogalom a magyar közvélemény számára. 

Ami biztos: a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján Imane Khelif 1999-ben született az algériai Tiaret városában, nőként anyakönyvezve, női nemi szervekkel, nőként nevelték, és állítása szerint gyerekként önvédelemből talált rá a bokszra.

A vérben forgó szemű gyűlölködőkkel szemben ugyan nehéz józan hangot megütni, mégis fontos leszögezni, hogy az interszexualitás nem egy szexuális irányultságot takar. Semmi köze a homoszexualitáshoz, és teljesen más, mint a transzneműség, utóbbi lényege ugyanis nagyon leegyszerűsítve az, hogy valaki a születéskor kijelölt társadalmi vagy biológiai nemtől eltérően azonosítja magát. Nem mintha az utóbbiakhoz bárkinek bármi köze lenne, vagy problémás lenne.

Az interszexuálisok az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatalának hivatalos meghatározása szerint azok az emberek, akik olyan biológiai nemi jegyekkel rendelkeznek, melyek nem illenek bele a férfi és a női test bináris kategóriáiba. Ez jelenthet bármilyen eltérést a külső és belső nemi szervekben, a nemi mirigyekben, a petefészekben vagy herékben, de a kromoszómákban és a nemi hormonokban is.

Nagyon ritka és szélsőséges példa, amikor egy interszex embernek női és férfi nemi szerve egyszerre van, olyan viszont gyakrabban előfordul, hogy bár születéskor egyértelműnek tűnik a nem, később mégis más nemi hormonok termelődnek, tehát valójában ilyen árnyalatnyi különbségek is léteznek a természetben.

Az interszexuális jegyek némelyike már születéskor észrevehető, így a látható nemi szervek eltérései, ám a belső szervek, mirigyek különbözőségei nem feltétlenül meghatározhatók, sőt, az is előfordul, hogy az illető magáról sem tudja teljes bizonyossággal, hogy interszex, míg nem veti alá magát egy genetikai tesztnek. Nagyjából ezerből egy gyermek születik csecsemőkorban is látható interszex állapottal, de ennél jóval magasabb lehet azok aránya, akikről ez csak később - vagy sosem - derül ki. Az orvosnak viszont a születés után az észlelt nemi jegyek alapján kell jeleznie a hatóság felé a nemet, így a jogi meghatározás független a későbbi nemi változásoktól. Az interszexualitás tehát egy biológiai, anatómiai jegyekre vonatkozó fogalmat jelent, nincs köze a szexuális irányultsághoz.

Imane Khelif jogilag nő, és az útlevelében is ez szerepel. A transzneműség már csak azért is lenne extrém módon valószínűtlen, mivel hazája és az Algériai Olimpiai Bizottság teljes vállszélességgel kiáll a sportoló mellett. Az az ország, ahol nincs legális nemváltoztatás, ahol börtönbüntetésre ítélhetik a homoszexuálisokat, ahol az országvezetés az LMBTQ emberek melletti mindenfajta toleranciát elítél, és ahol brutális gyilkosságok is történtek már radikális homofóbia miatt.

Mark Adams, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság főszóvivője a The New York Timesnak elmondta, hogy Khelif és az olimpia minden női kategóriájában induló sportolója megfelel az alkalmassági szabályoknak. Az International Boxing Association viszont az algériai és tajvani bokszoló, Lin Yu‑ting tavalyi vb-s kizárása kapcsán elmondta, a verseny feddhetetlensége és tisztessége érdekében szükséges lépés volt.

Az interszexualitás a versenysportban nagy dilemmát jelent, hiszen bár az azonos kategóriában induló versenyzők jogilag születésük óta egyazon nembe tartoznak, a genetikai eltérések miatt az indulók között mégis aránytalanul nagy teljesítménybeli különbségek ütközhetnek ki. Ez a női élsportok esetében igazán szembeötlő, hiszen a férfi nemi hormonok magasabb szintje járul hozzá a maszkulin jegyek, a nagyobb izomtömeg és testi erő kialakulásához. Jogilag tehát teljesen szabályos volt az indulás, de érthető a felháborodás is: Imane Khelif vagy éppen Lin Yu‑ting más testi adottságokkal és teljesítménnyel rendelkezik, ami megkérdőjelezheti a fair play eszméjét, küzdősportban pedig akár balesetveszéllyel is járhat. Persze, az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a tokiói olimpián botrány nélkül szerepelhetett a két bokszoló, és sokan le is győzték már őket a ringben. Egyet viszont senkinek nem volna szabad elfelejteni: ezek a sportolók éppúgy emberek, mint versenyző társaik, és éppúgy egy életen át készültek azért, hogy az olimpián szerepelhessenek, ezért a félelmetes mélységekbe süllyedni képes, gyilkos gyűlöletbeszéd semmiképp nem megengedhető velük szemben. Már csak azért sem, mert a közbeszéd színvonalának mélyrepülése tovább szítja a feszültséget, és minden endoszexuálistól eltérő ember számára mérgező környezetet teremt.

(Borító- és ajánlókép: Getty Images Hungary.)

• olimpia 2024
• lmbtq
• nemi identitás
• biológia
• Lélek&Test