Tizenévesen lett a szultán ágyasa, a történelem egyik legbefolyásosabb nője lett: Turhan Hatidzse különleges élete

Turhan Hatidzse még gyermekként került Ibrahim szultán palotájába. Negyedik feleségből lett befolyásos, erős szultána.

Turhan Hatidzse szultána
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A nők szultanátusa 1521-ben Hürrem szultána uralkodásával kezdődött, és az Oszmán Birodalom, valamint a történelem egyik legbefolyásosabb asszonya, Turhan Hatidzse szultána halálával, 1683-ban ért véget. Ebben az időszakban az uralkodó helyett a válide szultána gyakorolta a tényleges hatalmat a birodalomban.

A kivételes nő gyermekként került a szultánhoz, és később az anyósával folytatott hosszú küzdelem után szerezte meg a trónt.

Turhan Hatidzsét tizenévesen ajándékozták a szultánnak

Valószínűleg 1627-ben Nadiya néven, ukrán származásúként látta meg a napvilágot, de a tatárok gyermekkorában elrabolták, és eladták rabszolgának. Tizenéves volt, amikor a szultánnak ajándékozták, így került a Topkapi palotába. Először Ibrahim szultán ágyasa, majd első haszekije lett. Egyes feltételezések szerint az uralkodó anyja, Köszem szultána adta őt fiának.

turhan hatidzse
Fotó: Pinterest

Turhan Hatidzse két gyermeknek adott életet, idősebb fiuk, Mehmed a szultán első fiúgyermeke volt. A palotában mindenki örült az utód érkezésének, ám a fiatal nőt nem sokan kedvelték. Anyósa, Köszem Ibrahim halála után egyenesen ellenségként és riválisként tekintett az ambiciózus feleségre. A szultánnal csupán az első években ápoltak jó viszonyt, ám kapcsolatuk később olyannyira elmérgesedett, hogy egyik veszekedésük során a férfi fogta gyermeküket, és beledobta egy ciszternába. Végül az eunuchok kimentették, de egész életén át viselte a homlokán a sebet, amit ekkor szerzett.

Anyósával küzdött a hatalomért

1648-ban a szultánt megfosztották hatalmától, és néhány nappal később megölték. Az öröklési rend szerint első fiuk, az akkor még csak hétéves IV. Mehmed örökölte a trónt, így hivatalosan Turhan Hatidzse kapta volna a válide szultána, azaz a szultán anyja címet, tehát ő uralkodott volna addig, amíg Mehmed nagykorúvá nem válik. Anyósa, Köszem viszont támogatói segítségével megszerezte a pozíciót, és nem adta meg a fiatal nőnek járó rangot és befolyást, valamint megalázóan viselkedett vele. Turhan ezért szembeszállt az asszonnyal, majd a két nő között három évig tartó hatalmi harc vette kezdetét.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

Köszem eredeti célja nemcsak az volt, hogy ő legyen a válide, hanem az is, hogy Mehmed helyett egy másik unokáját ültesse a trónra. Mindketten igyekeztek minél több támogatót szerezni, ám a küzdelem végét Köszem 1651-es meggyilkolása jelentette, melyben egyesek szerint menyének is benne volt a keze. Legfőbb támogatóit kivégeztették, majd Turhanhoz került a birodalom irányítása.

Ágyasból befolyásos szultána

Régensként hatalmas befolyása lett. Fia mélyen tisztelte és szerette őt, hallgatott anyja tanácsaira. IV. Mehmedet mindig elkísérte a fontos találkozókra, de sokszor nélküle is tárgyalt. Ő volt az egyetlen válide szultána a történelemben, aki egyenrangú társként uralkodott fia mellett, bár valójában gyakran ő hozta meg a legfontosabb döntéseket helyette. Végül a Kréta szigetéért folytatott háború és a pénzügyi válság meggyengítették pozícióját, és 1656-ban hivatalosan Köprülü Mehmed pasát nevezte ki nagyvezírré, aki viszont végig Turhan felügyelete alatt állt. Az asszony ezután a politika helyett az építészetre fókuszált. Erődöt építtetett a Dardanelláknál, és befejezte a Szafije szultána által elkezdett Yeni mecsetet, ami az első nő által emeltetett mecset volt a birodalomban. Az ő nevéhez fűződik a testvérgyilkosságok törvényének eltörlése is, addig ugyanis, aki a trónra lépett, köteles volt kivégeztetni testvéreit a béke megőrzése érdekében.

Turhan Hatidzse 1683-ban hunyt el, sírja pedig a Yeni mecsetben található. Élete során az Oszmán Birodalom egyik legerősebb női uralkodója lett, és a történelem egyik legbefolyásosabb asszonyaként tartják számon. Alakja a Köszem szultánáról szóló, A szultána című sorozatban is megjelenik, melynek eseményei azonban nem teljesen egyeznek a valósággal.

Az ókor legbefolyásosabb uralkodónői

Bár a történelemkönyvek az ókori uralkodók közül leginkább a férfiakat emelik ki, az erős női vezetőkről sem szabadna megfeledkezni. Képeken mutatjuk azokat az uralkodónőket, akik mély nyomot hagytak országuk történetében és a történelemben is. Határozott, bátor és páratlan vezetők voltak, akik az egész társadalmukra nagy befolyást gyakoroltak. A következő asszonyok nevét mindenkinek ismernie kellene.

Az ókor 8 legnagyobb uralkodónője: volt, aki lányai megerőszakolása miatt indított hadjáratot

Nézegess képeket!

Elolvasom

Képek: hu.wikipedia.org, tr.pinterest.com.

Ezt is szeretjük