Szegény lányból lett London leghíresebb kurtizánja: a gyönyörű és okos Catherine Waltersért a brit király is rajongott

Catherine Walters a viktoriánus kori London egyik utolsó, nagy népszerűségnek örvendő kurtizánja volt. Szépségének, éles eszének köszönhetően a lába előtt hevertek a férfiak, a szeretői között politikusokat és arisztokratákat is tudhatott, sőt a királyi család egyik tagját is lenyűgözte.

A többi kurtizánnal ellentétben hosszú életet élt jómódban, diszkrécióját különösen nagyra értékelték partnerei. Bár keringtek pletykák az aktuális szeretőiről, ő se nem erősítette meg, se nem tagadta a híreszteléseket.

Tömegek csodálták a parkban

Catherine Walters 1839. június 13-án született az angliai Liverpoolban, harmadik gyermekként. Édesapja, a vámtiszt Edward Walters és édesanyja, Mary Ann Fowlers öt gyermeket neveltek szerény körülmények között, a férfi 1864-ben hunyt el. Catherine még a huszadik születésnapja előtt Londonba költözött egy gazdag úr támogatásával, és a Chesterfield Streeten lévő tekeklubban kezdett dolgozni, innen származik a beceneve is, egész életében sokan hívták Skittlesként. Ismert volt még Mrs. Behrensként és Mrs. Baillie-ként, holott sosem ment férjhez.

Klasszikus szépségében férfiak és nők egyaránt gyönyörködtek. Különösen akkor keltett feltűnést, amikor a Hyde Parkban lovagolt - ebben is kifejezetten tehetségesnek bizonyult. Mindig csinos, elegáns megjelenésével jócskán befolyásolta a kor divatját, az alakját kiemelő szűk lovaglóruháját előszeretettel másolták az arisztokrata hölgyek, akik irigyelték a népszerűségét. Amikor kilovagolt a parkba, nagy tömeg verődött össze, hogy megcsodálják a bájos jelenséget.

A legelőkelőbb férfiak versengtek a kegyeiért

A nő kegyeit a kor prominens személyiségei, hercegek, vezető politikusok keresték. Szeretői közé tartozott III. Napóleon, a Francia Köztársaság elnöke, majd Franciaország császára, a francia pénzügyminiszter, Achille Fould, valamit Eduárd walesi herceg, a későbbi VII. Eduárd brit király.

Catherine volt az első szerelme Wilfrid Scawen Blunt angol költőnek, aki élete végéig rajongott érte, hiába nősült meg. Szép karriert futott tehát kurtizánként, újabb és újabb előkelő partnereiről suttogtak a felsőbb körökben, ám ő mindvégig diszkrét maradt, tudta, hogy szeretőinek fontos a diszkréció. Megbízhatósága még vonzóbbá és keresettebbé tette, és hozzájárult ahhoz, hogy jelentős vagyont halmozzon fel. A pénzzel okosan bánt, bár a kurtizánokra jellemző volt, hogy bevételüket elherdálják, ő spórolt, illetve ingatlanokat is vásárolt. Egy bírósági iratból derült ki, hogy több lakás lehetett a tulajdonában. 1890 környékén gazdag nőként vonult vissza, a gondtalan jólétet még körülbelül harminc éven át élvezhette. 1920-ban agyvérzésben hunyt el Mayfairben lévő otthonában. 1864-ben egy londoni kiadó három fiktív életrajzot jelentetett meg, amelyeknek ő volt a hősnője.

1861-ben Alfred Austin költő a viktoriánus kor társadalmi, morális szokásait pellengérre állító művében Skittlest is említi, kihangsúlyozza drámai megjelenését a parkban tett lovaglásai során, valamint az irigységet, amit a többi nő érezhetett a jelenet láttán. Azt is megjegyezte, hogy Catherine és a korszak többi celebstátuszt elérő prostituáltja nemcsak azért volt vonzó, mert érzéki gyönyöröket kínáltak, hanem azért is, mert izgalmasabbak és természetesebbek voltak, mint a jól nevelt lányok, akik előnyös házasságkötés reményében Londonba érkeztek. 

Nell Gvynn, a gyermek prostituáltból lett színésznő

Nell Gwyn élete során elképesztő utat járt be. A szegény családba született, gyermekként prostituáltként dolgozó lány a 17. századi London legismertebb színésznője lett.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• viktoriánus-kor
• kurtizán
• szerető
• uralkodó
• london
• anglia
• Lélek&Test