Ennyi trombocitaszámtól gyanakodhatunk trombózisveszélyre - Ezt nézd a következő laboreredményen

A tüdőembólia népbetegségnek számít hazánkban, pedig kellő kivizsgálással időben észre lehet venni a figyelmeztető jeleket.

Trombózis fő jele
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A mélyvénás trombózis és az annak következtében kialakuló tüdőembólia az egyik legrettegettebb betegség. Joggal: vérrögösödés okozta tüdőembóliában Magyarországon becslések szerint évente több mint 3 ezren halnak meg. A tüdőembóliák több mint 90 százaléka mélyvénás trombózis következménye.

A rutinvérvizsgálatoknál a magas trombocitaszám ugyanakkor olyan figyelmeztető jel, ami még a nagyobb baj bekövetkezte előtt utalhat a veszélyeztetettségre - hívja fel a figyelmet Blaskó György professzor, a Trombózis- és Hematológiai Központ rendelésvezető főorvosa, trombózisspecialista.

Mi a trombózis?

Trombózisról akkor beszélünk, ha egy vérrög (más néven trombus) elzár egy eret, és ezzel megakadályozza a vér normális átáramlását a keringési rendszerben. A trombusok okozta érelzáródásnak, vagyis a trombózisnak két fajtája van: az egyik esetben a vérrög vénában (tehát az elhasznált vért a szívbe visszaszállító érhálózat egy pontján), míg a másik esetben valahol az artériákban (tehát a friss vért a szervezetbe szállító érhálózat egy pontján) alakul ki.

GettyImages-1498385714
Fotó: Artur Plawgo / Science Photo Lib / Getty Images Hungary

Az artériás vérrögök blokkolhatják a szív és az agy véráramlását, szívrohamot vagy szélütést idézve elő. Ha a vérrög vénában alakul ki, mélyvénás trombózist vagy tüdőembóliát okozhat.

Mik azok a vérrögök?

Vérrögök mindannyiunk ereiben keletkeznek, és fontos funkciójuk van: ezek azok a „tömítések”, amelyeket a vérképző rendszerünk hoz létre akkor, amikor megsérülünk, hogy megóvjon minket a túlzott vérveszteségtől. Ha már nincs szükség rá, a szervezetünk a legtöbbször lebontja ezeket a vérrögöket, de olykor előfordul, hogy egy-egy nem oldódik fel a sérülést követően. Az ilyen vérrögöket nevezzük trombusnak, és ezek azok, amelyek problémát okozhatnak - magyarázza Blaskó György professzor.

Mik azok a trombociták?

Az artériás vérrögök a vérképzőrendszer (a csontvelő) által termelt vérlemezkékből, más néven trombocitákból állnak. Amikor a testünket bárhol sérülés éri, az adott területen a vérlemezkék összecsapódnak, és olyan vegyi anyagokat szabadítanak fel, amelyek további thrombocytákat csapnak össze, és így alakul ki a „dugó”, és közben olyan anyagok szabadulnak ki belőlük, amik az alvadási rendszert aktiválják, lezárja a sebet vagy az eret, ezzel előzve meg a jelentősebb vérvesztést. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Kiút a társfüggőségből - Hogyan szabadulj meg a mérgező kapcsolatoktól?

Knapek Éva klinikai szakpszichológus, tabuk nélkül beszél a társfüggőség jellemzőiről, és bemutatja a kialakulásának okait, a kapcsolati dinamikákat, és a felismeréshez vezető jeleket a saját életünkben, közeli kapcsolatainkban. A Femina Klub januári előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz hogyan léphetsz ki ezekből a helyzetekből, és hogyan alakíthatsz ki egészséges, egyenrangú kapcsolatokat. 

További részletek: feminaklub.hu/

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2025. január 7. 18 óra

Helyszín: MOM Kulturális Központ

Promóció

Amikor a vérképzés jól működik, a vérben a trombocitaszám a 150-400 G/l között mozog. A trombocitaszint ellenőrzése a rutin-nagylaborvizsgálatok, tehát a „vérkép” része. (Ahol a laborleleten nem trombocitaként szerepel, ott a THR értékét kell nézni.) A normálistól eltérő trombocitaszámot a leleten csillaggal jelölik, és mindenképpen szakorvosi konzultációt igényel, mert véralvadási zavart jelezhet.

Miért baj, ha magas a trombocitaszám?

A fokozott vérrögképződés és így a trombózis szempontjából a megemelkedett trombocitaszám bír jelentőséggel. Ez 450 G/l feletti mennyiséget jelent. Ez esetben a vérlemezkék sérülés nélkül is hajlamosak lehetnek összetapadni, rögösödni és eltömíteni az ereket. A vérrögök nemcsak a végtagokban okozhatnak mélyvénás trombózist vagy tüdőembóliát, vérrög képződhet az agyban (stroke), a koszorúerekben (szívinfarktus), a belső szervekben, például a májban, a gyomor-bélrendszerben is.

GettyImages-1333123282
Fotó: athima tongloom / Getty Images Hungary

Az emelkedett trombocitaszám ugyanakkor más betegségekre is utalhat: vérszegénységre, gyulladásokra, bizonyos daganattípusokra és csontvelő túlműködését jelző, úgynevezett myeloproliferativ betegségekre. Mindegyik esetben fontos a kivizsgálás és szükség esetén a kezelés, mert ezzel elkerülhetők a súlyos szövődmények, a nagyobb problémák.

Így döntsd el, milyen véralvadásgátlót szedj - Olvass tovább!

A véralvadásgátlóknak igen nagy szerepük van a mélyvénás trombózis kezelésében és prevenciójában. Ezen készítményeknek több típusa is létezik, melyeknek megvan a pozitív és a negatív oldala is. Ezeket ismertette prof. Blaskó György, a Trombózis- és Hematológiai Központ véralvadási specialistája.

Nem mindegy, milyen véralvadásgátlót szedsz - Ezeket a tényezőket érdemes figyelembe venni

A véralvadásgátlóknak több típusa is létezik, melyek más-más hatásmechanizmuson keresztül gátolják a fokozott véralvadást

Elolvasom

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük