Óriási tévhit terjed a koronavírussal kapcsolatban: az alkoholfogyasztás nem öli meg a kórokozókat

A koronavírus helyzet miatt talán mindenki sokkal többet olvassa a híreket, hogy a lehető legjobban tájékozódjon a helyzetről és az intézkedésekről, ez azonban csodás lehetőség az álhírek gyártóinak, így érdemes hiteles forrásokból informálódni. 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) összegyűjtötte a koronavírussal kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket. Eszerint sem igaz, hogy a koronavírus ellen véd, sőt a túlzásba vitt alkoholfogyasztás egyértelműen káros. Dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, miért tesszük rosszul, ha a fertőzést a néphagyomány szerint bevált módon, pálinka fogyasztásával próbáljuk megelőzni.

Alkoholt csak fertőtlenítéshez

A koronavírus hosszabb időn át képes fertőzni úgy is, ha a beteg után megfogja valaki a kilincset, a buszon a kapaszkodót, vagy kézbe veszi a mobiltelefonját.

Ennek elkerülésére fontos, hogy senki ne érintse meg az arcát, és ha nincs lehetőség szappannal alaposan kezet mosni, érdemes útközben alkoholtartalmú fertőtlenítőt használni, illetve az otthon is gyakran használt közös tárgyakat sem szabad kihagyni a fertőtlenítésből. Az alkohol ugyanis képes a koronavírus örökítőanyagát körbevevő lipidburok, vagyis zsírréteg feloldására, ami a vírus széteséséhez vezet. A vírus így inaktívvá válik, nem tud tovább fertőzni.

Belsőleg nem véd

Sokan úgy gondolják, hogy az alkohol fertőtlenítő hatását belsőleg is érdemes kihasználni, úgy vélik, hogy a tömény italok fogyasztása hatékony népi gyógymód lehet a vírusfertőzés ellen. A WHO álláspontja ezzel szemben egyértelmű: az alkohol fogyasztás nem véd a koronavírus-fertőzés ellen, a rendszeres és túlzott alkoholfogyasztás pedig kifejezetten káros, és további egészségügyi problémák kialakulásához vezethet.

A koronavírus kórokozója a légutak felületét biztosító nyálkahártyán keresztül, cseppfertőzés útján vagy fertőzött tárgyak érintésével juthat a szervezetbe. Vagy belélegzéssel, vagy egy tárgyról a kézre került kórokozó kerül bedörzsölésre a szembe, de az orr vagy a száj megvakarása is veszélyforrást jelenthet. A vírus, ahogy megtapad a nyálkahártyán, a sejtek működését áthangolva újabb vírusok előállítását kezdi meg.

Itt tehát közel sem az a folyamat játszódik le, ami akkor történik, ha a kezet vagy a mobilt alkoholos fertőtlenítővel törli át valaki. Hiába iszik tehát bárki naponta akár több alkalommal is tömény italt, az nem fogja tudni leoldani a nyálkahártyára tapadt vírusról a zsírréteget, és lemosni sem lehet a kórokozót a nyálkahártyáról.

Így növeli a rizikót az alkoholfogyasztás

Az alkoholfogyasztás tehát nem fertőtlenít, és nem véd meg a vírustól, de akkor mit tesz, ha a szervezetbe kerül? A rendszeres, túlzott alkoholfogyasztás hosszú távon több szerv megbetegedését okozhatja. Szív-érrendszeri kórképek, mint szívritmuszavarok, magas vérnyomás, alkoholos szívizombetegség és stroke kialakulásának kockázatát növeli. Negatívan hat az anyagcserére, fokozza a cukorbetegség és az elhízás rizikóját. Köztudott az alkohol májkárosító hatása, súlyossági foktól függően zsírmáj, májgyulladás, májcirrhosis alakulhat ki.

Az alkoholbetegek körében gyakoribb bizonyos daganatos betegségek előfordulása. Talán kevésbé ismert, hogy a krónikus alkoholfogyasztás rontja az immunrendszer működését, és ahogyan arra egy korábbi, az Alcohol Research folyóiratban közölt kutatás rávilágít, növeli a fogékonyságot a tüdőgyulladás kialakulására is.

A mértéktelen alkoholfogyasztás tehát egyfelől megnöveli azon krónikus betegségek kialakulásának esélyét, amik fokozott rizikót jelentenek a koronavírus-fertőzés szempontjából. Másrészt pedig önmagában is veszélyt jelent azáltal, hogy növeli a tüdőgyulladás kockázatát.

Szép gesztus: így üzen Budapest a többi városnak a koronavírus idején

Budapest üres szállodák kivilágított ablakain keresztül üzen a világ nagyvárosainak.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• egészség
• egészségügy
• koronavírus
• alkohol
• tévhit
• Életmód