Enyhíti a szorongást, fokozza a koncentrációt, javítja az alvásminőséget - Egy forintba sem kerül

A stresszkezelés kulcsfontosságú része egészség megőrzésének, amelyhez számos technikát - többek között a mély légzést - hívhat az ember segítségül.

Dr. Potecz Györgyit, a Tüdőközpont tüdőgyógyász, allergológusát arról kérdeztük, hogy a stresszkezelésen túl milyen további egészségügyi előnyei vannak a tudatos rekeszlégzésnek.

A rekeszlégzés előnyei

A stressz jelentős mértékben befolyásolja egészségi állapotunkat, melynek hatására a már meglévő betegségeink és a szervezetünkben zajló kóros folyamatok is rosszabbodhatnak. Amikor stresszelünk, idegrendszerünk szimpatikus oldala aktiválódik: gyorsul a légzés, szaporább lesz a szívverés, izmaink megfeszülnek, és vérnyomásunk is megemelkedik, miközben immunrendszerünket és emésztésünket takarékra állítja szervezetünk - ismerteti dr. Potecz Györgyi.

Hozzáteszi: bár szervezetünk egy ideig ugyan képes alkalmazkodni a stresszhez, a tartósan fennálló feszültség és ránk nehezedő nyomás jelentős élettani károkat okozhat. A nyugalmi helyzet visszaállítása, a regeneráció az idegrendszer paraszimpatikus oldalának feladata, melyhez számos technikát (például relaxációt, mozgást, meditációt, légzést) hívhatunk segítségül mi magunk is.

A mély (rekesz-)légzés egyszerűen kivitelezhető, régóta ismert technika, amit a hagyományos harcművészetekben, a jógában és a meditációs gyakorlatok során is alkalmaznak. Amikor mély levegőt veszünk, a stresszhormonok szintje csökken a vérben, szívverésünk lelassul, vérnyomásunk csökken, izmaink ellazulnak. A mély légzési technika elsajátítása és gyakorlása számos mentális és pszichológiai előnnyel is jár: enyhítheti a szorongás és a depresszió tüneteit, fokozza a koncentrációt és a mentális fókuszt, hatására alvásminőségünk is drámaian javulhat. A rendszeresen és jól alkalmazott mély légzéssel csökkenthető a fájdalom, késleltethető a betegség előrehaladása, és közérzetünk is javulni fog.

- Születésünkkor valamennyien a rekeszre légzünk, ám a mozgásszegény életmódnak köszönhetően már kamaszkorban áttérünk a felületes mellkasi légzésre. Mivel ennél a légzési technikánál nem működik megfelelően a rekeszizom pumpafunkciója, így kevesebb levegő is jut a tüdőbe.

A rekeszlégzés egy lassú és mély légzési módszer, melynek során a rekeszizom a hasüreg irányába mozdul, vállaink nem emelkednek, a bordakosár pedig oldalirányban tágul. A rekeszlégzés növeli tüdőnk kapacitását (akár kétszer több levegőt szívhatunk a tüdőnkbe, mint a mellkasi légzéssel), továbbá serkenti a szervek és a szövetek oxigéndús vérellátását - magyarázza Potecz doktornő, aki hozzáteszi, hogy bár első hallásra egyszerűnek tűnhet, hosszú időbe telik, és rendszeres gyakorlás szükséges ahhoz, míg megtanuljuk elsajátítani a helyes technikát.

Klinikai vizsgálatok szerint a tudatos rekeszlégzés pozitív hatással van az asztmás tünetekre, és javíthatja COPD-s betegek légzési funkcióját (légzésszámot, légzési térfogatot és a légzési időt). A főként rekeszlégzésből álló légzőgyakorlatok segíthetnek megelőzni a posztoperatív tüdőszövődményeket, javíthatják a légzés hatékonyságát, és erősíthetik a légzőizmokat felső hasi műtéten átesett betegeknél is.

A légzőtorna különösen fontos a krónikus légúti betegségek (asztma, krónikus hörgőgyulladás, tüdőgyulladás, allergia, Covid-19) esetén. Dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont szakembere arra is felhívja a figyelmet, hogy a légúti betegek orvos vagy gyógytornász irányítása mellett sajátítsák el a szükséges légzőtechnikákat, hiszen csak így biztosítható a feladatok helyes kivitelezése.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• légzés
• tüdő
• stresszcsökkentés
• egészségügyi hatás
• Életmód