Hogy mi okozza pontosan a rákot, az sajnos megválaszolatlan kérdés, szerepe van benne a genetikának és a környezeti hatásoknak. Utóbbi azonban mégiscsak fontosabb, mivel befolyásolható: az epigenetika tudományterülete azt is vizsgálja, hogy ez ember életmódja hogyan befolyásolja mind a saját, mind pedig az utódok génjeit.
Így tehát a környezeti hatások mégis a genetika fölé kerekedhetnek a rák kialakulásának kockázata szempontjából. Borzasztó adat, de 33 ezer magyar hal meg évente rákos megbetegedésekben.
Csökkenthető a rákkockázat
A rák kockázatának csökkentése a megelőző intézkedésekkel kezdődik, a külső tényezőkre való odafigyeléssel. Léteznek ugyanis olyan tényezők, amelyek nagyobb mértékben hibáztathatók a rák kialakulásáért, nemcsak a saját testedben, hanem akár születendő gyermekeidében is.

Cukorban, illetve minden finomított szénhidrátban, keményítőben gazdag étkezés, magas glikémiás indexű ételek gyakori fogyasztása. A
cukor gyorsan lép be a véráramba, ami így több inzulint vezet, és a sejtek megnagyobbodását okozza. Ez belső gyulladásokat idéz elő, illetve a rákos sejtek terjedésével és az áttétképződéssel is összefügg.

Méreganyagok, adalékanyagok, műanyagok és nehézfémek a szervezetben. Rengeteg ételben találhatók mesterséges színezékek, ízfokozók és térfogatnövelők, amelyek károsak az egészségre. Három veszélyes adalékanyagot mutattunk be
korábbi cikkünkben. Ezek, illetve a testben található nehézfémek - például az ólom, a higany vagy a kadmium - zavarják a sejtek közti információátvitelt, ami befolyásolja a sejtek állapotát, megnövelve ezzel a belső gyulladások, valamint a rák kialakulásának kockázatát.

Az elégtelen mennyiségű zöldségfogyasztás, a növényi tápanyagok hiánya is negatív módon befolyásolja a rák kialakulásának rizikóját. Ezek az ételek a bennük található vitaminokkal és
antioxidáns vegyületekkel jelentősen segítik a méreganyagok távozását a szervezetből. Ha nincs, ami segítené a toxinok kiürülését, a mérgek a testben maradnak - az egyoldalú táplálkozás miatt pedig egyre csak szaporodnak.

A mozgásszegény életmóddal szoros összefüggésben van a mellrák, illetve a
vastagbélrák kialakulása egy
2015-ös kutatás szerint. De a 2-es típusú cukorbetegségért, illetve a keringési zavarokért is felelős lehet az inaktív életmód. A WHO által ajánlott mozgásmennyiség napi bontásban mindössze 20 perc, ezt minimum érdemes betartani annak érdekében, hogy elkerüld a gyilkos kórt.