Egészséges gyermek volt, most lélegeztetőgépre szorul: az édesanya tehet róla

Münchausen báró egy mesebeli alak, aki eget rengető lódításairól volt híres. A róla elnevezett pszichés zavar, a Münchausen-szindróma alapját is hazugságok képezik: azonban nem apró, kegyes füllentések, hanem súlyos következményekkel járó megtévesztések. 

A Münchausen by proxy a Münchausen-szindróma különálló típusa, amikor a páciens nem önmaga megbetegítésén fáradozik, hanem egy közeli hozzátartozóját kényszeríti betegszerepbe. Leggyakrabban a fiatal, 25-31 év közötti, egyedülálló édesanyáknál fordul elő, akik valótlan tüneteket állítanak az amúgy egészséges gyermekükről. 

Gypsy Rose története 

2018 novemberében futótűzként járta be a világsajtót egy brutális kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság híre. Az áldozat a nagy köztiszteletnek örvendő, gondoskodó, önfeláldozó édesanya, Dee Dee Blanchard volt, a gyilkos pedig egy huszonéves fiú, aki azonban a bíróságon eskü alatt vallotta, hogy Dee Dee lánya, a halmozottan hátrányos helyzetűnek hitt Gypsy Rose volt a tett felbujtója. 

A hátborzongató történet részletei fölött nehéz napirendre térni: Gypsy Rose 1990-ben született, egészséges kislányként. Szülei elváltak, ő édesanyjánál maradt, aki egyre több gyanús betegség tünetét vette észre Rose-nál. Az odaadó mintaanya munkahelyét is otthagyta, hogy éjjel-nappal értelmi fogyatékosnak beállított lányát ápolja. A kívülről sanyarú sorsúnak tűnő, egyedülálló szülő számtalan anyagi juttatásra tett szert, házat és kocsit kapott, jótékony szervezetek utazásokat biztosítottak neki és lányának. Mindeközben kórházról kórházra cipelte a magatehetetlen kislányt, akit tolószékbe kényszerített egy ritka típusú izomsorvadásra hivatkozva, és sorra számos fájdalmas beavatkozásnak vetette alá. Mint utólag kiderült, teljesen indokolatlanul, hiszen kettejük közül nem Rose, hanem édesanyja volt beteg.

A fiatal lány, ahogy cseperedett, elkezdett rájönni, hogy közel sem olyan elesett, ahogyan édesanyja állítja. Megfigyelte, hogy lélegeztetőgép nélkül sincsenek légúti panaszai, és a gyengeségtől eltekintve tudja mozgatni a végtagjait. Titokban regisztrált a Facebookra és egy társkereső oldalra is, ahol megismerkedett egy fiúval. Egyre többet chateltek, a lány számára pedig szép lassan egyértelművé vált, hogy anyja szándékosan betegíti őt, és úgy döntött, drasztikus lépéshez folyamodik: rávette új barátját, hogy ölje meg a nőt. A szomorú történet sokak szemét felnyitotta, és az orvosok figyelmét is a Münchausen by proxy-ra irányította, hogy ne fordulhasson elő Gypsy Rose-éhoz hasonló tragédia. Az esetről készült dokumentumfilmben megszólal a jelenleg börtönbüntetését töltő lány is, aki azt állítja, nem bánja tettét, a fegyház is szabadabb hely számára, mint az élet édesanyja mellett.

2008-ban Magyarországon szerencsésen végződött annak a kilencéves kislánynak a története, akit anorexia gyanújával vittek be a mentők a Semmelweis Egyetem I. Gyermekgyógyászati Klinika gyermek- és ifjúságpszichiátriai osztályára. Az anorexián kívül a gyerek epilepsziás, asztmás, liszt-, tojás- és tejérzékeny volt az édesanya szerint, a rengeteg betegségre pedig kilencféle gyógyszert szedett. A teammunkának és az orvosok szakértelmének köszönhetően hamar rájöttek, hogy valójában az édesanya kezelendő: a gyermeket kiemelték a családból, nevelőszüleinél azóta teljes életet élhet. Az anya ellen büntetőeljárást indítottak, de ő továbbra is tagadja a vádakat: pedig utólag kiderült, hogy a kislányt lisztérzékenységre hivatkozva csak ehetetlen kotyvalékokkal kínálta, ezért alakult ki a kóros soványság, a többi betegség pedig koholt leletek alapján lett diagnosztizálva. 

A Münchausen by proxy tünetei

A gyerekbántalmazásnak minősülő betegség lényege, hogy az édesanya tüneteket idéz elő gyermekénél. Nem riad vissza a leletek meghamisításától, gyakori például, hogy vért csepegtet, vagy cukrot tesz a gyermek vizeletmintájába, de képes akár gyógyszerekkel vagy egyéb szerekkel mérgezni a kicsit, hogy panaszokat produkáljon. A fizikai bántalmazás ritkább, de a súlyosan beteg szülő akár a fojtogatástól vagy a csonkítástól sem futamodik meg, ha úgy gondolja, ettől komolyan veszik majd. 

A legkomolyabb károkat azonban a számos felesleges és kockázatos orvosi beavatkozás és a gyógyszerek okozzák. Egyes mellékhatások maradandó károsodással is járhatnak. Tipikusan a Münchausen by proxy-ra jellemző, hogy az érintett kiválóan képben van az összes felismertnek vélt betegség tünetével, melyek leggyakrabban ritka, megmagyarázhatatlan kórképek, és kialakulásuk az orvostudomány számára is ismeretlen. Az egészségügyi ellátással folyamatosan elégedetlenkedő szülő azonban egyik orvosnál sem várja meg, amíg felállítanák a konkrét diagnózist. Az utolsó pillanatban köddé válik, és új szakembert választ, akinek már tényként beszél az állítólagos kórmegállapításról. 

A betegség oka

A pszichés zavarok közé sorolt betegség oka és háttere ismeretlen. A jegyzett esetek alapján megfigyelhető, hogy az anyáknak sok ügyben volt valamilyen negatív kimenetelű kapcsolatuk az egészségüggyel. Vagy ők maguk dolgoztak kórházban, vagy egy balul sikerült párkapcsolat kötötte őket az intézményhez. Ennek köszönhetően a rendszer működésével tisztában voltak, tudták, hogy zajlanak a vizsgálatok, és milyen eredmények vagy leletek befolyásolják a diagnózis felállítását. Egyes feltételezések szerint ebben az esetben a gyermek megbetegítése és a gyakori kórházi kezeltetés egyfajta bosszú, amivel az anya le akarja terhelni az életét vagy annak egyes szakaszát megkeserítő intézményt. 

A Münchausen by proxy fő mozgatórugója azonban a szakértők szerint sokkal inkább az elismerés és az együttérzés kivívása: ezek az anyák sokszor szenvednek önbizalomhiányban, és egyszerűen élvezik, hogy a hős anya szerepében tetszeleghetnek. Mártírként, saját igényeiket és álmaikat feladva mindent feláldoznak azért, hogy gyermeküknek jobb, egészségesebb életet biztosítsanak - legalábbis, hogy ezt lássák a külső szemlélők. 

Egy másik lehetséges okot az anyagi juttatások jelenthetik, ugyanis a rengeteg támogatás, ami akár a lakhatásra vagy utazásokra is kiterjedhet, elvakítja a beteget, aki így lelkiismeret-furdalás nélkül árt gyermekének. Saját magával is elhiteti, hogy ezzel teszi a legjobbat. 

Felismerés és gyógyítás

Az orvosoknak az esetek egy részében feltűnik, hogy a rengeteg lelet és kórlap nem egy helyről származik, és sokszor egymásnak ellentmondó eredményeket közölnek. A kórházban fekvő gyerekeknél a tünetek az édesanya jelenlétében vagy távozása után erősödnek, ezért kétes esetekben előfordult, hogy kamerával figyelték, mit csinál gyermekével a szülő. A sokkoló képsorok minden orvost megdöbbentettek: volt olyan szülő, aki titokban saját, erős, antipszichotikus gyógyszereit diktálta gyermekébe, míg mások nyálukkal szennyezték a steril szondát. Egy szülő sót tett fia gyomorszondájába: az ő életét nem tudták megmenteni.

Az orvosok felelőssége a kórkép felismerésében számottevő, de fontos, hogy a családtagok és hozzátartozók is észrevegyék az árulkodó jeleket. Szembetűnő lehet az, hogy a szülő egyre inkább elszigeteli gyermekét nemcsak kortársaitól, de a közeli rokonoktól is, és szociálisan izoláltan, áldozatos módon gondoskodik róla. 

A betegség gyógyítása hihetetlenül hosszadalmas és nehéz: pszichoterápiával, viselkedésterápiával történik, de sajnos képtelenség eredményt elérni, amíg a beteg nem hajlandó elismerni a problémát. 

(Képek: Getty Images Hungary.)

Nézd meg ezt is - Egészséges ételek

A gyermek egészségét szem előtt tartani mindennél fontosabb: ezek az ételek B12-vitamin-tartalmuknál fogva az idegrendszer és a belek jó barátai.

Címlapkép és ajánlóképek: Getty Images.

• mentális zavar
• pszichés betegség
• münchausen szindróma
• szülő
• gyermekvédelem
• gyerekbetegség
• pszichiáter
• Életmód