Szabályozza a vércukorszintet és az étvágyat is: a mikrobiom egészségéhez nélkülözhetetlenek a rostok

Tudományosan igazolt tény és népszerű téma a médiában, hogy az élelmi rostok fogyasztása összeköthető az emésztőrendszer egészségével és számos krónikus elváltozás megelőzésével. 

Emellett feltörekvő kutatási terület az emésztőrendszert benépesítő mikroorganizmusok, az úgynevezett mikrobiom működése, központi szerepe az élettani folyamatokban. A mikrobiom egyensúlyának, az emésztőrendszer egészségének fenntartásában a rostdús étrend kulcsfontosságú - áll az MDOSZ legfrissebb közleményében.

A mikrobiom szerepe az egészségmegőrzésben 

A születéskor steril emésztőrendszert gyorsan benépesítik a környezetünkben élő mikroorganizmusok, és egyéves korra kialakul a felnőttkorra jellemző mikrobiom. Mennyiségi és minőségi összetételét befolyásolja a születés útja, a genetikai háttér, az étrend, a környezet, a betegségek és gyógyszeres kezelések. Minden ember mikrobiomja egyedi, ám nem állandó, összetétele rendkívül gyorsan változhat.

Az emésztőrendszerünkben élő mikrobiom túlnyomórészt baktériumokból áll. Együttélésünk kölcsönösen előnyös: mi tápláljuk a mikrobiótát, az táplálja egyes sejtjeinket. A molekuláris biológia és az informatika fejlődésével egyre többet tudunk meg arról, hogyan hat a mikrobiom szervezetünk működésére, és hogyan befolyásolja étrendünk a mikrobiom összetételét és aktivitását.

Az egyes baktériumtörzsek által termelt rövid szénláncú zsírsavak bizonyítottan hozzájárulnak az emésztőrendszert határoló sejtek épségének megőrzéséhez, szerepük van a gyulladásos folyamatok gátlásában. A bélflóra segít kordában tartani a vércukor- és koleszterinszintet, szerepe van az étvágy szabályozásában, és támogatja a bél immunfunkcióját. Az úgynevezett bél-agy tengelyen keresztül a mikrobiom folyamatosan kommunikál az aggyal, közvetlen idegi kapcsolat és idegi jeladó molekulák, azaz neurotranszmitterek termelése révén.

Mik az élelmi rostok, és hogyan támogatják a mikrobiomot?

Az élelmiszerekben található összetett szénhidrátok egyszerű cukrokból épülnek fel. Az emésztés során az emésztőenzimek a cukrokat összekapcsoló kötéseket bontják, így a nagyobb méretű összetett szénhidrátok, például a keményítő is cukor formájában szívódnak fel.

Vannak azonban olyan szénhidrátok, amelyeket kémiai-szerkezeti sajátosságaik miatt nem tudunk megemészteni: szervezetünk nem rendelkezik a kötéseik bontásához szükséges enzimekkel. Ezeket az emészthetetlen összetett szénhidrátokat és néhány hozzájuk kapcsolódó, nem szénhidrát alapú anyagot hívjuk élelmi rostoknak.

A bélflórában élő mikroorganizmusok közössége, a mikrobiom az élelmi rostok egy részét fermentáció útján használja fel tápanyagként. Ennek eredményeként hasznos anyagok, úgynevezett rövid szénláncú zsírsavak, valamint gázok keletkeznek. A zsírsavak energiaforrást jelentenek a bél sejtjei számára, serkentik azok működését és megújulását. Egyes élelmirost-típusok támogatják a kedvező mikrobák szaporodását a baktériumflórában, ezeket hívjuk prebiotikumoknak.

A mikrobiom épségének, egyensúlyának megőrzésében az étrend kulcsfontosságú. A vastagbél baktériumainak tápanyagul szolgáló, fermentálható élelmi rostok fogyasztásával közvetlenül hatunk a mikrobiom működésére. A mikrobiomot alkotó, akár több száz különböző mikroorganizmus közül nem mindegyik képes az élelmi rostok fermentációjára. Kiváló „rostfeldolgozók” az ismerős nevű Bifidobacteriumok és Laktobacillusok mellett például a Bacteroides, Faecalibacterium és Firmicutes rendszertani kategóriákba sorolt fajok. 

A magas rosttartalmú, túlnyomórészt növényi alapú étrendet folytatók mikrobiomja gazdagabb, többféle baktériumból áll. Az eddigi kutatási eredmények alapján a mai kor emberére jellemző szegényesebb összetételű mikrobiom és a krónikus betegségek gyakoribbá válása között egyértelmű az összefüggés.

Diszbiózis: amikor a mikrobiom egyensúlya felborul

Diszbiózisnak nevezzük, ha a mikrobiom egyensúlya felborul. Ennek során egyes jótékonynak ítélt baktériumtörzsek aránya csökkenhet, és a kóros törzsek túlszaporodhatnak. Mivel nincs „optimális mikrobiom”, ezért a változások megítélése nem egyszerű.

A diszbiózist összekötik az emésztőrendszerből kiinduló, de a teljes test működésére ható folyamatokkal. A megváltozott mikrobióta által termelt eltérő anyagcseretermékek, a betegséget okozó baktériumok térnyerése lehet az egyik tényező több egészségügyi probléma hátterében. Számos kutatás vizsgálja jelenleg is a diszbiózis összefüggését

• a metabolikus szindrómával,
• gyulladásos bélbetegségekkel,
• autoimmun betegségekkel,
• élelmiszer-allergiával és ételintoleranciával, valamint
• egyes idegrendszeri elváltozásokkal, mint az autizmus spektrum zavar vagy az Alzheimer-kór.

10 rostban gazdag fogás a székrekedés és a vércukor-ingadozás ellen

A rostban gazdag étrend csökkenti a cukorbetegség és a rák kockázatát is.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• rost
• mikrobiom
• étrend
• egészséges táplálék
• megelőzés
• bélbaktérium
• bélflóra
• Életmód