Az éjszakai fogcsikorgatás 4 súlyos következménye

Az éjszakai fogcsikorgatás rendkívül sok embert érint, bár sokan nem is tudnak róla. Ha éjszaka - látszólag ok nélkül - többször felébredsz, reggel fáradtnak, levertnek érzed magad, fáj a fejed, a nyakad, zúg a füled, esetleg visszatérő migrénnel küzdesz, mindenképpen gondolnod kell a háttérben meghúzódó jelenségre.

Miért alakul ki?

A fogszorítás és csikorgatás hátterében többek között az alsó és felső fogak kiegyensúlyozatlan érintkezése állhat. Ilyenkor az állkapocsízület nem tudja elérni a nyugalmi záródási pontját. Akár egy nagyobb korona, egy magasabb tömés is okozhatja az ízület erőlködését.

Csikorgatás minden irányban

A csikorgatók között vannak, akik előre-hátra csikorgatnak, mások oldalra teszik ezt, leginkább öntudatlanul, főleg alvás közben. Mindez azért történik éjszaka, mert az ízület ilyenkor normál esetben is reflexes, minimális mozgásokat végez. Éppen ezért, ha például oldalt normálisan nőtt a fogad, elöl viszont a frontfogak nem érnek össze, nem támaszkodnak, akkor addig próbálod szorítani, amíg az érintkezés létre nem jön - ami persze lehetetlen.

Bölcsességfogak a háttérben

Az előre-hátra csikorgatás sokszor fiatalkorban alakul ki, az ilyenkor növekvő bölcsességfogak gyakran észrevétlen akadályát képezik a jó harapásnak, rágómozgásnak. Különösen veszélyes lehet, ha a bölcsességfogak a csontban megbújva növekednek, nekifeszülve az utolsó rágófogaknak. Az eredmény ilyenkor a fogak elmozdulása, a rossz érintkezés vagy akár a csikorgatás.Ezen jelenség pontos okát csakis felkészült fogorvos állapíthatja meg, hiszen elképzelhető, hogy csupán a napi stresszre reagálsz így álmodban, vagy éppen egy gyerekkorból visszamaradt rossz szokás áll a háttérben.

Messzemenő következmények

Fájdalmas fejlemények

A csikorgatás okozhat halántéktáji fájdalmat, tarkófeszülést, nyaki feszülést, sőt, hátfájást is. Az állkapocsízület és a fül belső szerkezetének összefüggése miatt kialakulhat füldugulás, fülpattogás vagy akár migrén is.

A fogak kopása

Mivel tízből két fogcsikorgató a nappali maximális szorítóerőt meghaladó erővel nyomja össze éjszaka a fogait, a következmények akár súlyosak is lehetnek. A frontfogak élei lekopnak, letöredeznek, az érintett fogakon nyaki kopások alakulnak ki, súlyosabb esetben a fogak rágófelszínén mindenütt komoly kopások jelennek meg.

A csikorgatás elsősorban a fogak leggyengébb pontjait, jellemzően a frontfogak éleit támadja meg, vagyis elnyüvi, letöri a fogak csücskét. Sokan azt hiszik, a rágás koptatja el a fogaikat, holott már az 1940-es években kimutatták, hogy egy-egy falat elrágásához nagyjából fél percre van szükség, mely idő alatt az őrlőfogak mindössze 0,2 másodpercig érintkeznek. Ez az idő viszont elenyészik egy éjszakai, akár 45 perces csikorgatáshoz képest.

Mi a teendő?

Mindenképpen keresd fel a fogorvosodat, ha arra gyanakszol, a probléma téged is érint. Nem érdemes sokáig halogatnod a kezelést, hiszen súlyos, előrehaladott esetekben az ízület maga is károsodik. A már röntgenfelvétellel is diagnosztizálható elváltozás igazolhatja a kóros mozgások tartós jelenlétét. Mivel az ízület önmagában nem tud regenerálódni, sokszor fogszabályzással vagy szigorú mérések alapján kidolgozott harapásemeléssel lehet javítani a helyzeten.

Bonyolult eljárás

Összetettebb esetekben lényeges a team-munka, melynek során több szakterület orvosai hangolják össze munkájukat. Előfordulhat ugyanis, hogy egy probléma megoldásához kell egy szájsebész, aki például kihúzza a ferdén növő bölcsességfogat, egy fogszabályozó orvos, aki beszabályozza a fogak irányát, helyzetét és méretét, végül pedig egy esztétikai fogorvos, aki helyrehozza, ami tönkrement, kialakítja a végső formát, színt és elhelyezkedést.

• megelőzés
• migrén
• fogcsikorgatás
• Életmód