Szomorúvá tesz, ha ezt látod a neten? A pszichológus szerint komoly problémára utalhat

Megállás nélkül görgeted a közösségimédia-tartalmakat, és órák telnek el úgy, hogy észre sem veszed? Előfordult már, hogy nem lájkolták elegen a fotódat, sztoridat a Facebookon vagy Instagramon, és emiatt letörölted? Esetleg szomorú leszel attól, ha nem érkezett elég kedvelés egy posztodra?

Ha ezek a „tünetek” nálad is jelentkeznek, elképzelhető, hogy kontent-, illetve lájkfüggő vagy. A Magyar Telekom Tettek Hálózata kampány szakértője, dr. Demetrovics Zsolt pszichológus, addiktológus, az ELTE Pszichológiai Intézetének professzora beszélt a jelenségről, a figyelmeztető jelekről és a probléma megoldásának lehetőségeiről.

A lájkfüggőség jelensége

Mindenekelőtt fontos kiemelni, hogy betegség értelmében egyik esetben sem beszélhetünk függőségről, a jelenségek mozgatórugóit viszont mindkét esetben érdemes végiggondolni. A lájkfüggőség kifejezés arra utal, hogy valaki akár extrém módon is vágyik arra, hogy bejegyzéseit, képeit kedveljék az ismerősei. Ez arra vezethető vissza, hogy az ember társas lény, így minden tudását önmagáról a külső visszajelzésekből nyeri. Tehát rendkívül fontosak számára a visszaigazolások arról, hogy szép, okos, kedves, vicces, ügyesen végzi a dolgát, ezért természetes, hogy vágyik a pozitív megerősítésre. 

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy mind a magunkról alkotott kép, mind a kapott visszajelzések értékelésében folyamatos összehasonlítással élünk - az offline emberi kapcsolatokban ez korlátozottabban jelenik meg. Ezzel szemben a közösségi médiában eltitkolható bármi, ami kellemetlen, és felnagyítható bármi, ami kedvező. Az összehasonlítás alapját itt az ismerősök és az ismeretlenek tömegének, valamint a netes celebek gondosan összeállított, kiszépített profilja képezi. Az ezek által felállított elvárásoknak megfelelni lehetetlen, a versenybe való beszállás pedig megint csak könnyedén a lájkok hajszolásához vezethet. 

Manapság, amikor a társas kapcsolatok átterelődnek az online térbe, a hátba veregetéseket is jórészt itt próbálja beszerezni az ember. Kutatások bizonyítják, hogy a hatásuk valóban ezeknek felel meg, méghozzá valóságosan: a dopamin felszabadulásával az agy jutalmazó központjában nagyon hasonló folyamatok aktiválódnak, mint egyéb jutalmazások esetén, vagyis ha valaki jót tesz velünk, ha öröm ér bennünket. Akkor is ez a rendszer aktiválódik, ha drogot, alkoholt használ valaki. 

Mikor van baj?

Baj akkor van, ha túl intenzívvé válik a lájkvadászat. Ennek egyik oka, hogy az online tér szinte végtelenségig tágítja a lehetőségeket a virtuális elismerések hajszolására. Gyorsan, sok visszajelzést tudunk bezsebelni viszonylag kevés erőfeszítéssel, és ezt a nap során újra és újra megismételhetjük. Ha valakinek stabil és pozitív az önértékelése, annak néhány kedves szó, a barátok, a család apróbb visszajelzései elegendőek ahhoz, hogy ez újra és újra megerősödhessen. Ha azonban valaki bizonytalan magában, akkor könnyebben előfordulhat, hogy elszabadul a dicséretek kergetése. Éppen ezért fontos, hogy mindenki a helyén kezelje a virtuális elismerések szerepét. Észre kell venni, ha valaki odafigyelésre, emberi interakciókra vágyik, hogy ezt az űrt ne lájkokkal próbálja betömni.

Ha az ember nem a lájkokat, hanem a befogadhatatlan mennyiségű tartalmat hajszolja, az egy bizonyos ponton túl szintén problémát okozhat. Naponta internetes tartalmak tízezrei látnak napvilágot, amiket okostelefonnal a nap 24 órájában figyelemmel kísérhet mindenki. Ha minél inkább csak befogadója leszel a képernyőadatok végeláthatatlan sorának, aktvitásod apadni fog, a kontentfüggőség ezzel párhuzamosan erősödni, a tettrekészség pedig a passzivitástól csökkenni.

Fontos, hogy te irányíts!

Ne a kontent használjon téged, hanem te használd a tartalmat. Minden haszontalan helyett fogyassz és/vagy csinálj bármi hasznosat online jelenléted során. Ebben jelenthet segítséget a screen time management, vagyis a képernyőidő-menedzsment. Jó megoldás lehet egy lélektani határpont megválasztása, amivel a képernyőidő mégsem válik időrablóvá, vagy előre határozd meg, miért is görgetsz, és ne robotpilóta üzemmódban nyisd meg a legtöbbet használt alkalmazásaidat. A képernyőidő mérésével pontos visszajelzést kaphatsz arról, hogy mire és mennyi ideig használod a telefonodat. Beállíthatod azt is, hogy előre meghatározott görgetéssel töltött idő után figyelmeztessen a készülék. 

A mentálhigiéné megóvása olyannyira égető problémává kezd válni, hogy a lájkfüggőséget észlelve az egyik legnépszerűbb közösségi média-oldal a lájkok bezsebelésével járó nyomás csökkentése céljából hat országban teszteli a lájkok számának eltüntetését a posztolt fotók alól. A tartalom céltalan görgetésének csökkentésére pedig kibővült egy Screen Time-hoz hasonló mérő és figyelmeztető funkcióval.

Elgondolkodtató rajzok a mai világról

Steffen Kraft illusztrátort megihlették az emberi természet legelőnytelenebb sajátosságai és az ezekből fakadó áldatlan állapotok. A német művész szókimondó és letisztult képeken keresztül vágja a szemlélődő arcába az igazságot, és készteti őt arra, hogy egy kicsit magába nézzen.

• lájkfüggőség
• kontentfüggőség
• internet
• függőség
• jelek
• pszichológus
• Lélek&Test