Ezen múlik az első benyomás

Íme, az előítélet biológiai haszna

Az, hogy ki mit gondol rólad, nem csak azon múlik, mit közvetítesz. A másik ember félelmei is befolyásolják.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Vélhetően te is arra törekszel a legtöbb helyzetben, hogy jó benyomás szülessen rólad - különösen a téttel rendelkező első találkozásoknál. Bizonyos ítéletekre azonban csak nehezen tudsz hatást gyakorolni.

Sőt, az sem biztos, hogy te magad tisztában vagy vele, ha elhamarkodottan kategorizálsz bizonyos embereket, mert e folyamatok nagy része tudattalanul zajlik.

Amikor az ember találkozik valakivel, azonnal leolvas róla bizonyos információkat, még mielőtt bármi közelebbit megtudna a személyéről, és gyakran anélkül, hogy egyáltalán tudatában lenne a saját ítéleteinek. Ilyen azonnal észlelhető információk a nem, az életkor és a bőrszín - és van, aki ennyinél meg is áll, ami gyakran az előítéletek táptalaja.

A biztonság nyeresége

Mindez azonban olyan alapvető emberi működés, melynek pszichológiai haszna, de akár evolúciós gyökere is lehet - tartják a kutatók. Az előítélet ahhoz az igényhez kapcsolódik, hogy az ember megértse és kiismerje a környező világot, lehetőleg biztonságban érezze magát benne, és minél kisebbre csökkentse a lehetséges veszélyforrások számát.

Két belga kutató, Arne Roets és Alain Van Hiel igyekezett összefoglalni azokat az eredményeket, melyek a 20. század közepe óta születtek az előítélet kutatásában.

Erről árulkodik a testbeszéded az első találkozáskor

Nézegess képeket!

Elolvasom

A határozott és masszív előítéletekkel rendelkező embereket gyakran belső bizonytalanság gyötri, mely arra kényszeríti őket, hogy minél gyorsabban hozzanak döntést egy adott helyzetben - legyen szó egy másik emberről vagy egy problémáról. Az előítélet pedig épp arra szolgál, hogy csökkentse a helyzetben rejlő nyitottságot és kétértelműséget, ami növelné a döntésképtelenséggel járó feszültséget.

Önértékelés

Persze, mindenkinek kell döntést hoznia, csak az nem mindegy, ki mennyi időt szán arra, hogy tisztán lásson, és milyen rugalmasan kezeli a másikról megszerzett tudását. Minél nehezebben viseli valaki a bizonytalanságot - ami gyakran az alacsonyabb önértékelésű emberek sajátja -, annál kevesebb nyilvánvaló információ elegendő számára, hogy egy általa ismert kategóriába sorolja a másikat. Ha pedig egyszer döntött, akkor nehezen változtatja meg a nézetét akkor is, ha azzal épp ellentétes információk birtokába jut, mert azokat gyakran egyszerűen kizárja a tudatából.

Védelem

A gyors döntéshozás mögött tehát kidolgozott védelmi rendszer áll, ami valaha akár a túlélés záloga is lehetett. Szerepet játszik benne az általános emberi félelem az ismeretlentől, amitől jobb elzárkózni, mert veszélyes lehet. Ez a védekező reakció állhat a más etnikai csoportokkal szembeni előítélet mögött is.

Ugyanakkor a babonásságig abszurd feltételezésekhez is vezethet, mint az a középkori nézet, hogy a vörös hajú nők boszorkányok. Hasonló okból fordulhat elő, hogy ha valaki tényleg azt gondolja, hogy a szőke nők buták, akkor minden egyes szőke nőt ez alapján fog megítélni. A jó hír az, hogy bár nehéz megtörni ezt a láncot, nem lehetetlen.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a cancel culture, azaz az eltörléskultúra került terítékre. Mikor született meg, és mit jelent a cancel culture kifejezés? Miért veszélyes jelenség? Kik azok a híres személyek, akik érintettek? Honnan tudjuk, hogy valósak-e az ellenük felhozott vádak? Hogyan befolyásolja az eltörléskultúra a stand up comedy műfaját?

Promóció

Ha az illető egyszer szóba elegyedik egy olyan szőkével, akivel jót lehet beszélgetni, ez felülírhatja az előzetes elképzelését az illetővel kapcsolatban. Sőt, elképzelhető, hogy ez felülírja a saját előítéletét, és az összes többi szőke is kedvezőbb megítélés alá esik ezentúl a szemében.

Ezt is szeretjük