Ezen múlik az első benyomás

Vélhetően te is arra törekszel a legtöbb helyzetben, hogy jó benyomás szülessen rólad - különösen a téttel rendelkező első találkozásoknál. Bizonyos ítéletekre azonban csak nehezen tudsz hatást gyakorolni.

Sőt, az sem biztos, hogy te magad tisztában vagy vele, ha elhamarkodottan kategorizálsz bizonyos embereket, mert e folyamatok nagy része tudattalanul zajlik.

Amikor az ember találkozik valakivel, azonnal leolvas róla bizonyos információkat, még mielőtt bármi közelebbit megtudna a személyéről, és gyakran anélkül, hogy egyáltalán tudatában lenne a saját ítéleteinek. Ilyen azonnal észlelhető információk a nem, az életkor és a bőrszín - és van, aki ennyinél meg is áll, ami gyakran az előítéletek táptalaja.

A biztonság nyeresége

Mindez azonban olyan alapvető emberi működés, melynek pszichológiai haszna, de akár evolúciós gyökere is lehet - tartják a kutatók. Az előítélet ahhoz az igényhez kapcsolódik, hogy az ember megértse és kiismerje a környező világot, lehetőleg biztonságban érezze magát benne, és minél kisebbre csökkentse a lehetséges veszélyforrások számát.

Két belga kutató, Arne Roets és Alain Van Hiel igyekezett összefoglalni azokat az eredményeket, melyek a 20. század közepe óta születtek az előítélet kutatásában.

A határozott és masszív előítéletekkel rendelkező embereket gyakran belső bizonytalanság gyötri, mely arra kényszeríti őket, hogy minél gyorsabban hozzanak döntést egy adott helyzetben - legyen szó egy másik emberről vagy egy problémáról. Az előítélet pedig épp arra szolgál, hogy csökkentse a helyzetben rejlő nyitottságot és kétértelműséget, ami növelné a döntésképtelenséggel járó feszültséget.

Önértékelés

Persze, mindenkinek kell döntést hoznia, csak az nem mindegy, ki mennyi időt szán arra, hogy tisztán lásson, és milyen rugalmasan kezeli a másikról megszerzett tudását. Minél nehezebben viseli valaki a bizonytalanságot - ami gyakran az alacsonyabb önértékelésű emberek sajátja -, annál kevesebb nyilvánvaló információ elegendő számára, hogy egy általa ismert kategóriába sorolja a másikat. Ha pedig egyszer döntött, akkor nehezen változtatja meg a nézetét akkor is, ha azzal épp ellentétes információk birtokába jut, mert azokat gyakran egyszerűen kizárja a tudatából.

Védelem

A gyors döntéshozás mögött tehát kidolgozott védelmi rendszer áll, ami valaha akár a túlélés záloga is lehetett. Szerepet játszik benne az általános emberi félelem az ismeretlentől, amitől jobb elzárkózni, mert veszélyes lehet. Ez a védekező reakció állhat a más etnikai csoportokkal szembeni előítélet mögött is.

Ugyanakkor a babonásságig abszurd feltételezésekhez is vezethet, mint az a középkori nézet, hogy a vörös hajú nők boszorkányok. Hasonló okból fordulhat elő, hogy ha valaki tényleg azt gondolja, hogy a szőke nők buták, akkor minden egyes szőke nőt ez alapján fog megítélni. A jó hír az, hogy bár nehéz megtörni ezt a láncot, nem lehetetlen.

Ha az illető egyszer szóba elegyedik egy olyan szőkével, akivel jót lehet beszélgetni, ez felülírhatja az előzetes elképzelését az illetővel kapcsolatban. Sőt, elképzelhető, hogy ez felülírja a saját előítéletét, és az összes többi szőke is kedvezőbb megítélés alá esik ezentúl a szemében.

• pszichológia
• kommunikáció
• psziché
• Lélek&Test