Éhségsztrájkolt, tüntetett, rendőrök vitték el, de elérte, hogy a nők is szavazhassanak - Emmeline Pankhurst élete

Mi, nők rendelkezhetünk vagyonnal, szavazhatunk, és számos minket megillető joggal rendelkezünk. Ez ma már természetesnek tűnik, de nem olyan régen még nem volt magától értetődő.

Azt, hogy ma élvezhetjük ezeket a jogokat, a világ és a történelem változása mellett harcias és rettenthetetlen aktivistáknak köszönhetjük, akik kivívták a jogokat saját maguknak és az összes elkövetkező generációnak. Emmeline Pankhurst a szüfrazsettmozgalom egyik legmeghatározóbb vezéralakja volt.

Emmeline Pankhurst élete

1858. július 14-én született Manchesterben. 1879-ben férjhez ment Richard Pankhursthöz, aki a szüfrazsettmozgalom elkötelezett támogatója volt, és ügyvédként dolgozott. Ő volt a házas nők vagyonáról szóló törvény (Married Womens Property Act 1870 és 1882) szerzője, amely lehetővé tette a házas nők számára, hogy saját jogon birtokolják és kezeljék a vagyonukat, akár a házasság előtt, akár azután szerezték.

1889-ben Pankhurst megalapította a Nők Választójogi Szövetségét (Women’s Franchise League), amely azért harcolt, hogy a nők szavazhassanak a helyi választásokon. 1903 októberében segített megalapítani a már harciasabb Nők Társadalmi és Politikai Szövetségét (WSPU-t) - egy szervezetet, amely tevékenységével nagy hírnévre tett szert, és amelynek tagjait a történelem elsőként nevezte szüfrazsetteknek. A kifejezés eredete az angol suffrage, ami választójogot jelent. „Tettek, nem szavak” („deeds, not words”) volt a WSPU mottója.

A szüfrazsettek harcai és eredményei

Ebben az időben, számos szüfrazsetthez hasonlóan, őt is rengetegszer tartóztatták le. A bebörtönzött szüfrazsettek éhségsztrájkba kezdtek, amiben Pankhurst is részt vett, és amit a hatóságok kényszertáplálással próbáltak megfékezni. Az éhségsztrájk következtében vezették be 1913-ban a „Macska és egér” törvényt, amely lehetővé tette azon foglyok mielőbbi szabadon bocsátását, akik annyira legyengültek az éhezés következtében, hogy halál fenyegette őket. Amint egészségügyi állapotuk helyreállt, visszakerültek a börtönbe, ahol a folyamat elölről elkezdődött.

Pankhurst lányai, Christabel és Sylvia szintén aktivisták voltak. A brit politikusokat, a sajtót és a közvéleményt lenyűgözték a tüntetések, az ablaktörések, a gyújtogatás és a szüfrazsettek éhségsztrájkja. Voltak szüfrazsettek, akik félbeszakították a kormányüléseket, vagy közbeszólásokkal bosszantották a politikusokat. 1913-ban a WSPU tagját, Emily Davidsont megölték, amikor a király lova alá vetette magát a Derbyn, tiltakozásul amiatt, hogy a kormány továbbra sem biztosította a nők szavazati jogát.

Amikor kitört az első világháború, Pankhurst felfüggesztette a WSPU tevékenységét, és erőfeszítéseit arra összpontosította, hogy segítse a kormányt a nők háborús munkába való toborzásában. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a nők elkezdhették betölteni a fronton harcoló férfiak helyét a munka világában. A nők nemcsak azt bizonyították be, hogy helyt tudnak állni az addig férfiak dominálta munkahelyeken, hanem a szavazati egyenlőséghez való jog érveit is megerősítették.

1918-ban a harmincadik évüket betöltött nők Angliában szavazati jogot kaptak. Pankhurst továbbra is a nők szerepvállalásáért dolgozott, bár politikája kevésbé radikális lett. Elkötelezte magát az antikommunizmus mellett, védelmezte a brit imperializmust, és a Konzervatív Párt tagja lett.

Rossz egészségügyi állapota ellenére megélte, hogy 1928-ban Angliában, Walesben és Skóciában a nők választójogát ugyanolyan feltételekkel terjesztették ki, mint ami a férfiaknak járt. Abban az évben, 69 évesen halt meg.

A 20. század legbátrabb asszonyai

Képeken mutatjuk a 20. század leghíresebb feministáit: bátran, minden kockázatot vállalva küzdöttek a nők jogaiért.

(Képek forrása: Getty Images.)

• feminizmus
• szüfrazsett
• aktivista
• női jogok
• történelem
• Lélek&Test