16 évesen fiúiskolába járt, később a világ első női nagykövete lett: Bédy-Schwimmer Rózsát Nobel-békedíjra is jelölték
Fiatalkori tapasztalatai hatására lett nőjogi aktivista Bédy-Schwimmer Rózsa.

bedy schwimmer rozsa cover
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Bédy-Schwimmer Rózsa azon úttörő asszonyok közé tartozik, akik sokat tettek a magyar nőkért. Már fiatalon égette a tanulás iránti vágy, a sok nehézséggel, egyenlőtlenséggel és igazságtalansággal szembesülve pedig elhatározta: nem hagyhatja mindezt szó nélkül, és aktivista lett.

Cikkeket írt, mozgalmakat vezetett, harcolt az egyenjogúságért, végül pedig ő lett a világ első női nagykövete. Halála előtt Nobel-békedíjra is jelölték.

Már fiatalon szembesült a női lét nehézségeivel

1877. szeptember 11-én egy felső középosztálybeli, zsidó családba született Budapesten. Temesváron töltötte gyermekkorát, a polgári leányiskolát is itt fejezte be - ekkor ez volt a legmagasabb végzettség, ami a lányok számára elérhető volt. Ő azonban nem volt hajlandó abbahagyni a tanulást, és kiharcolta, hogy 16 évesen beiratkozhasson egy kereskedelmi fiúiskolába, ahol esti tagozaton szerzett érettségit. Kezdetben nevelőnőként, majd könyvelőként és kereskedelmi levelezőként próbált elhelyezkedni, de akárhol is dolgozott, azt vette észre, hogy nőként mindig hátrányból indul, és mindenhol rosszabb feltételeket, alacsonyabb fizetéseket kínálnak neki, mint a férfiaknak. És ezzel persze nem volt egyedül. 

bedy schwimmer rozsa 2

Negatív tapasztalatai hatására lett aktivista. Húszévesen csatlakozott az 1897-ben, újonnan létrehozott Nőtisztviselők Országos Egyesületéhez, aminek 1900-tól már elnöke is lett. 1904-ben Glücklich Vilmával Berlinbe utaztak, hogy részt vegyenek az International Women’s Suffrage Alliance (IWSA), azaz a Nemzetközi Szüfrazsett Szövetség kongresszusán. Az egyenjogúságért, a nők védelméért, oktatásáért, valamint a prostitúció és a gyermekkereskedelem ellen harcoltak. Hogy még több asszonyt mozgósítsanak, 1907-ben elindították A Nő és a Társadalom című lapot, az ebben megjelent írások az oktatás, a munka, a nő- a gyermek- és az egészségvédelem, valamint a szexuális felvilágosítás hiányának kérdéseit is érintették. 

A cikk az ajánló után folytatódik

A magyar feminista mozgalom végig békés maradt, Bédy-Schwimmer Rózsa az erőszak minden formáját elítélte, de az egyesület tagjait akkoriban rengetegen támadták, és nem hitték, hogy tagjai bármit is képesek elérni. Az IWSA 1913-as kongresszusát Budapesten tartották meg a Feministák Egyesülete szervezésével, az esemény pedig hatalmas sikert aratott, és rengeteg ember elismerését kivívta. Mivel sok külföldi újságíró tudósított róla, Bédy-Schwimmer Rózsa világszerte ismertté vált.

A világ első női nagykövete

Az asszonyon hamarosan eluralkodott a depresszió, ezért Londonba költözött, és az IWSA sajtótitkáraként tevékenykedett. A háború kitörése után, mivel ellenséges országban élt, nem térhetett vissza Magyarországra, így az Egyesült Államokba utazott, ahol megpróbált megszervezni egy békekonferenciát a semleges államok között. 1915 áprilisában részt vett a Hágában tartott nemzetközi nőkongresszuson, itt hozták létre a Women's International Committee for Permanent Peace, azaz Állandó Béke Nemzetközi Női Bizottsága nevű szervezetet, amelynek Bédy-Schwimmer Rózsa lett az egyik alelnöke. A kezdeményezés végül nem lett sikeres.

bedy schwimmer rozsa 1
Fotó: Wikipedia

Végül hazatért, a Feministák Egyesülete pedig csatlakozott az őszirózsás forradalmat vezető, Károlyi Mihályt támogató koalícióhoz. A politikus 1918 októberében Svájcba küldte az asszonyt a Nemzeti Tanács képviseletében, november 19-én pedig svájci követté nevezték ki, így ő lett a világ első női nagykövete. Svájcban 1971-ig nem adták meg a nőknek a választójogot, így 1919 januárjában végül visszahívták. Később szót emelt a vörös- és a fehérterror ellen, ezért Magyarországra nem térhetett vissza.

Először Bécsbe, majd Amerikába menekült, ahol állampolgárságért folyamodott. Kérését viszont visszautasították, miután pacifistaként nem volt hajlandó elmondani az eskü azon mondatát, miszerint ha kell, akár fegyverrel is kész megvédeni új országát. Az ügy miatt a Legfelsőbb Bíróság elítélte, ezért élete hátralévő részében már állampolgárság nélküliként élt. Tisztelői 1948-ban Nobel-békedíjra jelölték, többek közt Magyarországról, Amerikából, Nagy-Britanniából, Svédországból, Franciaországból és Olaszországból is akadtak támogatói. Bédy-Schwimmer Rózsa azonban ugyanezen év augusztus 3-án, hetvenévesen elhunyt tüdőgyulladásban.

Az első magyar országgyűlési képviselőnő

A 20. század elején még elképzelhetetlen volt, hogy a nők is kivegyék a részüket a politikából, és bekerüljenek a Parlamentbe. A választójogukról szóló törvényt is csak 1918-ban fogadták el, a fejlődésben pedig sok bátor, elszánt asszonynak volt szerepe. Slachta Margit egyértelműen közéjük tartozik. Tanítónőből lett keresztény feminista politikus, majd pedig az ország első női képviselője. 

Képek: Wikipedia, Wikipedia

Ezt is szeretjük