Az első magyar óvoda alapítójának lenyűgöző élete: Brunszvik Teréz mások gyermekeiért dolgozott
Brunszvik Teréz ifjúkori csalódása miatt maradt pártában, ám a magyar közügyekben aktívan részt vett.

brunszvik-terez-cover
Ez is érdekelhet

A mérték a lényeg: tévhitek a szénhidráttal kapcsolatban (x)

Szárnyal a budapesti VictoriaShop! (x)

4 tipp: így védd a kisbabád bőrét! (x)

Vágyak, remények, pletykák: boldog békeidők hangulatát idéző, szellemes komédia érkezik (x)

beauty and style

Gátolják a pattanások kialakulását és szűkítik a pórusokat: antioxidáns kencéket teszteltünk »

Ezek a legdivatosabb nadrágfazonok, ha hanyagolnád a farmert: extra nőiessé teszik a megjelenést »

Kate Moss 18 éves lánya már kész nő: Lila bájos arcáért odáig vannak a fotósok »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Brunszvik Teréz Pozsonyban született 1775 júliusában, Brunswick Antal gróf és Seeberg Anna bárónő elsőszülött gyermekeként. Őt még további három testvér követte a sorban: 1777-ben Ferenc, ’79-ben Jozefin és ’82-ben Karolina.

A gyerekek közül leginkább Teréz rajongott apjukért, aki nagy műveltségű, zeneértő, felvilágosult gondolkodású és meggyőződéses reformer volt. A férfi paradicsomi környezetet teremtett a kicsik számára a 70 hektáros martonvásári birtokon, de ő ültette el leányában a pedagógiai gondolkodás csíráját és a szenvedélyes tenni akarás vágyát is.

Apja volt a példaképe

Brunswick Antal legidősebb lányát már háromévesen zongorához ültette. A gróf a tanítón kívül német nevelőnőt és angoltanárt is fogadott a gyerekek mellé. Anyja - szemben apjával - gyakorlatias, kissé földhözragadt, takarékos, sőt fukar asszony volt, aki a gróf korai, 1792-ben bekövetkezett halálát követően egymaga igazgatta a martonvásári birtokot. Teréz számára apja élete végéig példakép maradt. Halálát követően a martonvásári kastély kertjében állított számára síremléket, ahol megfogadta, soha nem megy férjhez, életét pedig a hazának és az emberiségnek áldozza.

brunszvik terez 1
Fotó: Pinterest

Míg az apát sok egyéb mellett pedagógiai eszmék - azon belül a nőnevelés - is foglalkoztatták, addig özvegye úgy vélte, elegendő, ha lányainak csak a téli, Budán töltött hónapokban adat órákat. Mivel Teréznek és Jozefinnek sem a martonvásári, sem a budai társaságban nem akadt megfelelő kérője, 1799-ben az özvegy grófné úgy határozott, ideje bemutatni két idősebb lányát a bécsi társaságnak. A Brunszvik nővérek itt ismerkedtek meg Beethovennel, akivel mindketten szoros kapcsolatba kerültek. A zeneszerző a későbbi évek során többször vendégeskedett náluk a martonvásári kastélyban, és fivérükkel, Ferenccel is baráti viszonyt ápolt.

Sokáig azt hitték, Brunszvik Teréz volt Beethoven kedvese

Beethoven halála után a zeneszerző egy rejtett fiókjából került elő a „Halhatatlan kedveshez” írt, címzés és dátumozás nélküli levél, mely kultúrtörténeti vitákat váltott ki. A kutatások alapján sokáig úgy tűnt, hogy Teréz lehet a titokzatos kedves. Bár a legidősebb Brunszvik lánnyal valóban levelezett a zeneszerző, és nagyra becsülte annak műveltségét, valamint neki ajánlotta Op. 78 Fisz-dúr szonátáját, mégsem Teréz lobbantotta lángra Beethoven szívét. A zeneszerző választottja a nő testvére, Brunszvik Jozefin volt, akivel a szerelem még a nő első férje, Joseph Deym gróf 1804-es halálát követően is fellángolt. Azonban a köztük lévő vagyoni és rangbéli különbségek miatt kapcsolatuk nem válhatott hivatalossá. Jozefin másodszor 1810-ben az észt Stackelberg Kristóf báró felesége lett, ebből a frigyből három leány született. A rossznyelvek szerint viszont a legfiatalabb, Minona - mely az Anonim, vagyis Névtelen szó anagrammája - mind intellektuálisan, mind külsőleg elütött testvéreitől. A történészek sem vetik el annak lehetőségét, hogy esetleg Beethoven volt az éles eszű lány édesapja.

A fiatal Ludwig van Beethoven és Brunszvik Jozefin
A fiatal Ludwig van Beethoven és Brunszvik Jozefin
Fotó: Getty Images, www.wikipedia.org

Sohasem ment férjhez

Míg Jozefin kétszer is oltár elé állt, addig nővére, Teréz pártában maradt. Bár 1804-ben Szily Antal huszárkapitány menyasszonya volt, frigyüket végül a család meghiúsította. A történészek szerint egyik oldalról a hozományt kevesellték, másik oldalról a korhely életmód ellen volt kifogása a családnak. Ez az ifjúkori csalódás olyannyira megsebezte Terézt, hogy évekkel később több ízben is nemet mondott a nagy műveltségű, de nem túlságosan vonzó külsejű Podmaniczky báró házassági ajánlatára.

- Hideg maradtam, egy előző szenvedély elemésztette szívemet - írta naplójában Teréz.

A cikk az ajánló után folytatódik

33 évesen dőlt el Brunszvik Teréz sorsa

Jozefin első férje halálát követően 1808 nyarán nővérével, Terézzel együtt pedagógiai céllal indult útnak: német földön kívánt két fia számára megfelelő intézetet, nevelőt találni. Ez az utazás óriási hatással volt Teréz egész további életére. A svájci Yverdonban találkoztak Pestalozzival, a nevelésügy lelkes újítójával, aki már nem kis felnőtteknek tartotta a gyerekeket, hanem az adott életkori sajátosságokat figyelembe véve kívánt tanítani. A pedagógus oktatási módszere, illetve a társadalom perifériájára került gyerekekre gyakorolt jótékony hatásai lenyűgözték Terézt. Pestalozzi tiltotta az akkoriban elterjedt testi fenyítést, megszégyenítést, büntetést. Az yverdoni pedagógus munkásságának köszönhetően vált világossá Brunszvik Teréz számára, hogy az emberi élet során a gyermekkor a legfogékonyabb korszak, egyúttal a legfontosabb a személyiség kialakulása szempontjából.

Közép-Európa első óvodája

Pestalozzi nyomán elindulva 1810-ben Brunszvik Teréz próbálkozott a gyermekvédelem szervezésével Magyarországon: gyermekgondozói pályára buzdított, jótékonysági egyleteket szervezett. Míg korábban a társadalom csak a hatévesnél idősebbekre gondolt, ő a kisebb - különösen a szegénysorban élő, veszélyeztetett - gyerekekre, azok speciális igényeire irányította a figyelmet. 1828-ban alapította meg Budán a Habsburg Birodalom, illetve Közép-Európa első kisdedóvóját. Az angol mintára létrehozott, Angyalkert névre keresztelt intézmény a krisztinavárosi Mikó utca 8. szám alatt nyílt meg, a Teréz édesanyjának tulajdonában lévő házban. Itt negyven nélkülöző gyermek számára biztosították a napközbeni gondozást, nevelést, étkezést. Az óvoda céljai között részben szerepelt, hogy pótolni próbálják az otthoni nevelés hiányosságait. Úgy vélte, „a tudatlan és durva anya mindig csak vadócokat fog nevelni, és az ilyen jellemtelenül, logikátlanul támolyog végig az életen.”

Időt és pénzt nem sajnálva igyekezett minél több arisztokrata hölgyet megnyerni ügyének. Így egy év múlva további négy kisdedóvó, a következő három évtized alatt pedig több mint száz intézmény nyitotta meg kapuit a három-hat éves gyerekek előtt.

A martonvásári Brunszvik-kastély 1898 körül.
A martonvásári Brunszvik-kastély 1898 körül.
Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára

Az anya-gyerek kapcsolat szerepe

Érdeklődésének középpontjában nem csupán a kisgyermekkor állt. Csakúgy, mint Pestalozzi, ő is döntő jelentőséget tulajdonított az anya-gyerek kapcsolatnak. Itthon ezzel bő egy évszázaddal előzte meg a korát: legközelebb csak az 1873-ban született Ferenczi Sándor, a magyar pszichoanalitikai iskola megteremtője beszélt a korai anya-gyerek kapcsolat fontosságáról. Ahhoz pedig, hogy az anyák oktassák-neveljék gyermekeiket, Brunszvik Teréz úgy vélte, ki kell őket emelni a tudatlanságból, alárendelt helyzetükből. Ennek eléréséhez leány- és nőnevelő intézeteket is megálmodott, ám ezek létrehozása már unokahúgára, „szellemi gyermekére”, azaz Brunszvik Karolnia leányára, Teleki Blankára maradt. Teréz 1861-ben halt meg, és még 82 éves korában is dolgozott. A pedagógia területén végzett áldozatos munkája, reformertevékenysége miatt alakját már életében Széchenyihez hasonlították. Ma 12 magyarországi óvoda viseli nevét Budapesttől Miskolcig, Hévíztől Hatvanig.


Bár a grófnő sosem ment férjhez, nem született saját gyermeke, munkássága révén sok száz gyerek életét könnyítette meg, mint írta, a nő „sohasem érezheti magát az anyaságból kirekesztettnek, csak meg kell nyitnia ajtaját és szívét, s mindkettő gyorsan zsúfolásig meg fog telni rászorulókkal.”

Ilyen lett az óvoda 150 évvel később

A 2000-es évekből nézve nosztalgikus képek következnek, melyek Brunszvik Teréz nélkül nem készülhettek volna el.

Képek: Getty Images Hungary, www.wikipedia.org, Pinterest.
Borítókép: wikipedia.hu
Forrás: Dániel Anna: Teréz küldetése

Ezt is szeretjük