Az afgán királyné különös élete, aki a poligámia és a fátyol ellen is küzdött: Soraya Tarzi a nők jogaiért harcolt

Soraya Tarzi egy liberális afgán politikus lányaként jött a világra. Királynéként szakított a hagyománnyal, és férjével együtt harcoltak a modernizációért, valamint a nők jogaiért.

Az asszony nevét azóta már kevesen ismerik, pedig az 1920-as évek egyik legjelentősebb, legbefolyásosabb alakja volt.  

Soraya Tarzi, a modern, befolyásos királyné

1899. november 24-én született az Oszmán Birodalom részét képező Damaszkuszban Asma Rasmiya és a híres, modernizációt támogató értelmiségi politikus, Mahmud Tarzi gyermekeként. Szíriában tanult, apja rengeteget oktatta, majd később egy híres teológus óráira is járt. Tinédzserként apjával költözött Afganisztánba, itt találkozott Amanullah Kánnal, akivel egymásba szerettek, és 1913-ban össze is házasodtak.

A jövendőbeli király és hitvese kapcsolata egyáltalán nem olyan volt, mint a legtöbb házasság akkoriban. Soraya Tarzi meggyőzte a férfit, hogy nincs szüksége több feleségre, így ő lett az egyetlen asszonya, megtörve ezzel az évszázados hagyományokat. Amikor Amanullah Kán 1919-ben elfoglalta a trónt, feloszlatta a királyi háremet, és szabadságot adott az addig szinte rabszolgasorban élő tagjainak.

Igazi társa lett a királynak, mindig együtt érkeztek a nagy eseményekre, még a sebesült katonák sátraihoz és a veszélyes, lázadó tartományokba is elkísérte őt. Ő volt az első muszlim hitves, aki nyilvánosan megjelent férjével, és ő volt az első, igazi királyi feleség, azaz királyné. Amanullah Kán még oktatási miniszternek is kinevezte párját, sőt 1928-ban az Oxfordi Egyetemen tiszteletbeli diplomát kapott. Együtt dolgoztak, együtt tevékenykedtek az országért, és együtt harcoltak a nők jogaiért is.

Bár ekkor az asszonyok hivatalosan kimehettek az utcára fátyol nélkül is, a legtöbben mégis viselték ezt, hogy tiszteljék a hagyományt, megfeleljenek az elvárásoknak. Soraya királyné viszont híres volt arról, hogy nyilvánosan letépte fátylát, és széles karimájú, fátylas kalapot viselt helyette. A nők nem szólhattak bele a családi költségvetésbe, a politikába, a szociális ügyekbe, és szinte a társadalom láthatatlan tagjaiként éltek. Feladatuk az volt, hogy készségesen apjuk, férjük és testvéreik rendelkezésére álljanak, és gyermekeket szüljenek. Soraya azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy egy nőnek ennél sokkal több lehetősége és joga kellene, hogy legyen.

Férjével együtt küzdöttek a nők jogaiért

Az uralkodópár együtt dolgozott Afganisztán első alkotmányain, harcoltak a poligámia és a fátyol ellen, valamint a nők és a lányok oktatásáért. Soraya 15 afgán lányt küldött állami ösztöndíjjal Törökországba tanulni, és 1920-ban létrehozta Afganisztán első lányiskoláját, a Masturatot. 1921-ben egy másik iskola következett, valamint az 1924-ben megnyitott kórház, a Masturat Hospital for Women. Uralkodásuk alatt létrejött az első női magazin, illetve az első női jogokért felelős szervezet, Soraya édesanyja pedig az Ishadul Naswan nevű afgán női folyóiratot szerkesztette, amelyben gyakran a királyné cikkei is megjelentek. Az egyenjogúságért folytatott kampányának részeként 1930-ban egy nőkből álló csapatot küldött Damaszkuszba, hogy részt vegyenek a keleti nők első konferenciáján.

Soraya királyné elszánt, bátor és szenvedélyes asszony volt, aki keményen küzdött, és dolgozott a nők jogaiért, ezzel pedig az 1920-as évek legbefolyásosabb emberei közé küzdötte fel magát. Úgy vélte, mindenkinek joga van a függetlenséghez, modernizálni akarta Afganisztánt, és a király egyenrangú társa volt. Végül 1929-ben Amanullah Kán a polgárháború elkerülése érdekében kénytelen volt lemondani a trónról, feleségével ezután Olaszországban éltek száműzetésben. Soraya Tarzi 1968-ban, 68 évesen hunyt el Rómában.

Az asszonyt azóta gyakran Afganisztán Eva Perónjaként emlegetik, 2020-ban pedig a Time magazin 100 Women Of The Year listáján is helyett kapott a nők jogaiért folytatott küzdelmének elismeréseként.

Az afgán nők helyzete

Afganisztán mindig csak koncepció volt, semmint valódi ország, ahol a törzsi hagyományok vagy a vélt vallási előírások fontosabbak voltak, mint az, hogy Kabulból ki és mit mond. Van, aki azt várja, hogy mikor ölik meg, de biztosan lesznek olyan nők is, akik múltbéli társaikhoz hasonlóan kiállnak majd az új előírások mellett is.

(Képek: Getty Images.)

• afganisztán
• királyné
• befolyásos nő
• történelem
• úttörő nők
• uralkodónő
• Lélek&Test