A leggyakoribb tévhitek az elhízásról: a több mozgás, kevesebb kalória nem mindig jelent megoldást

Az egymásra licitáló villámdiéták és az olykor szélsőségekbe torkolló testpozitivitás korában még mindig számos előítélet és tévhit terjeng az elhízással kapcsolatban.

Pedig a túlsúly kifejezetten sokakat érintő probléma, olyannyira, hogy egyes szakértők már világjárványként hivatkoznak rá. A WHO szerint az elhízás napjaink egyik leglátványosabb, ugyanakkor leginkább figyelmen kívül hagyott közegészségügyi problémája. Az alábbiakban négy gyakori, a túlsúllyal kapcsolatos tévhittel foglalkozunk.

Az elhízás nem befolyásolja az egészséget

Időről időre felmerül, hogy az elhízás nem feltétlenül hat negatívan az adott személy egészségére. Szerencsére ma már egyre kevesebben gondolják így, hiszen sok helyen olvasni és hallani, hogy több kórkép kockázatnövelő tényezői között szerepel a jelentős túlsúly. Hogy csak a leggyakoribb betegségeket említsük: fokozza a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a stroke és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét. 

Súlytöbblet esetén már a testsúly 5-10 százalékának leadása pozitív hatással van az egészségre nézve, csökkentheti a vérnyomást, a vércukorszintet és a koleszterinszintet is. 

Az elhízás cukorbetegséget okoz

Valóban a 2-es típusú cukorbetegség kockázati tényezői között szerepel, de ez még nem jelenti azt, hogy minden túlsúlyos személy cukorbeteg lesz. A magasabb BMI növeli a gesztációs, vagyis a terhességi diabétesz kialakulásának valószínűségét is, de nem törvényszerű, hogy a teltebbeknél biztosan jelentkezik a cukorbetegség ezen formája, mint ahogyan az sem, hogy a vékonyabb testalkatú nőket elkerüli. 

A túlsúlyos emberek lusták

Inaktív, mozgásszegény életmód mellett valóban könnyebben felszaladhatnak a pluszkilók, de nem jó, ha valaki ebből azt a következtetést vonja le, hogy a túlsúllyal élők mind lusták megmozdulni. Miként a fogyáshoz sem elegendő általában önmagában a testmozgás, úgy az elhízásban sem pusztán annak hiánya játszhat szerepet.

A napjainkban sok nőt érintő hormonális problémák, például az inzulinrezisztencia vagy a pajzsmirigy-alulműködés, ami gyakran kéz a kézben jár, ha nem is teszi lehetetlenné, de igencsak megnehezíti a fogyást. Az érintetteknek még szakember segítségével sem megy könnyen a felesleges kilóktól való megszabadulás. Fontos megjegyezni, hogy az újabb vizsgálódások szerint a pajzsmirigy-alulműködés és az elhízás között kétirányú, oda-vissza kapcsolat van. 

Megoldás: kevesebb kalória és több mozgás

Sok esetben az elhízás oka a szükségesnél tartósan magasabb kalóriabevitel. És az sem véletlen, hogy a testsúly csökkentésére irányuló módszerek legtöbbjének lényege épp a kalóriabevitel csökkentése, illetve a mozgásmennyiség növelése. Ugyanakkor léteznek olyan faktorok, mint a már említett hormonális problémák, amelyeknél a kevesebb kalória, több mozgás kettőse önmagában nem jelent megoldást, a hormonális rendszer egyensúlyát kell visszaállítani. Ilyenkor az ételek összetételére, elfogyasztásának időpontjára és a személyre szabott mozgásforma kiválasztására is nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

Vannak más helyzetek is, amikor a súlycsökkentéshez nem elegendő a kalóriaszámolgatás, az elhízáshoz vezető ok felderítésére és kezelésére van szükség elsősorban. Krónikus stressz, alvászavarok, mentális problémák és még bizonyos gyógyszerek is állhatnak a háttérben. Mindenképp érdemes tehát szakember segítségével megkeresni a valódi okokat, mielőtt valaki drasztikus, 1200 kalóriás diétába kezdene. 

A pajzsmirigybetegség 8 külső jele

Noha a pajzsmirigy zavarait általában nem önmagában a külső tünetek alapján diagnosztizálják, ha az alapprobléma nem ismert, akár a látványos jelek is árulkodók lehetnek az ember számára. Amennyiben a gyanú a szerv rendellenes működésére terelődik, laborvizsgálat, endokrinológiai kivizsgálás, pajzsmirigyultrahang is szükséges lehet. 

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• elhízás
• elhízás okai
• cukorbetegség
• szív- és érrendszeri betegség
• testmozgás
• kalória
• Életmód