Az étrend, ami segít megelőzni a demenciát és a szellemi leépülést: ezek a MIND-diéta alapelvei

A szellemi hanyatlás, a demencia sokak számára az öregedés egyik legijesztőbb velejárójának tűnik. A memória romlásával, az új dolgok, ismeretek elsajátításának nehezebbé válásával előbb-utóbb a legtöbben találkoznak, de nem mindegy, hogy mekkora méretet öltenek ezek a panaszok. 

Nyílt titok, hogy a genetikai tényezők mellett az életmód is befolyásolja a különböző neurológiai betegségek megjelenésének valószínűségét. A táplálkozás a szervezet egészére komoly hatással van, a szakemberek szerint a megfelelően összeállított étrend segítségével csökkenthető a demencia kockázata, és akár még az agy működésének romlása is lassítható. Ennek érdekében alkották meg a MIND-diétát.

Étrend a szellemi hanyatlás elkerüléséért, lassításáért

A MIND-diéta két népszerű étrend, a mediterrán diéta és a DASH-diéta alapelveinek összegyúrásából keletkezett. Utóbbi kifejezetten a napjainkban egyre elterjedtebb problémát jelentő magas vérnyomás és az emelkedett koleszterinszint visszaszorítását célozza a szív- és érrendszer megóvásának érdekében. Hasonló előnyös hatásokat a mediterrán diétával kapcsolatban is kimutattak, mindkettő alkalmazható a súlycsökkentésre, a cukorbetegség elkerülésére, összességében az általános egészség megőrzésére. 

A MIND-diéta megalkotásakor az elérhető kutatási eredményekre támaszkodva mindkét étrendből azokat az elemeket használták fel, amelyek kifejezetten az agy egészsége szempontjából, az Alzheimer-kór, a demencia leggyakoribb formájának megelőzése miatt lehetnek hasznosak. Így például a mediterrán étrend és a DASH-diéta is sok gyümölcs fogyasztására buzdít, ám erről nem mutatták ki, hogy különösen sokat profitálna belőle a szerv, ellentétben a bogyós gyümölcsökkel, amelyekkel kapcsolatban létezik ilyen vizsgálat, így a MIND-diéta a gyümölcsfogyasztást általában nem hangsúlyozza, a bogyós gyümölcsökkel viszont kivételt tesz.  

10 élelmiszer, amiből többet kell enni

A MIND-diétának nincsenek szigorú előírásai. Az agyműködés egészségét szem előtt tartva a kutatók meghatároztak tíz olyan élelmiszert, amely fontos, hogy jelen legyen az étrendben, és öt olyat is, amelyet kerülendőnek nyilvánítottak. A tíz táplálék(csoport), amit különösen hasznosnak találtak, a következő: 

Zöld leveles zöldségek: a saláta- és káposztafélékből, spenótból legalább heti hat adagra kell törekedni a diéta kitalálói szerint.

Minden más zöldség: a többi, lehetőség szerint alacsony keményítőtartalmú zöldségből naponta kell fogyasztani, minimum egyszer. 

Bogyós gyümölcsök: a bogyós gyümölcsök, mint például a málna, az áfonya vagy a szeder hetente legalább kétszer szerepeljenek a tányéron. 

Magvak: a különféle olajos magvakból legalább heti ötször érdemes csipegetni.

Olívaolaj: az olívaolaj a javasolt olaj a konyhában a mindennapos főzés során.

Teljes kiőrlésű gabonák: a teljes értékű gabonák napi minimum háromszor javasoltak, itt is változatosságra érdemes törekedni, nem csak a teljes kiőrlésű pékárukról van szó, lehet például zab, quinoa vagy barna rizs is. 

Halak: legalább heti egyszer a halnak is meg kell jelennie az étrendben, főleg a magas omega-3 zsírsavtartalommal rendelkezőknek, mint a lazac, a pisztráng, a szardínia vagy a tonhal.

Hüvelyesek: legalább heti négyszer érdemes babféléket, lencsét enni. 

Baromfi: a csirke és a pulyka heti minimum kétszer ajánlott.

Bor: a felsorolás leginkább megkérdőjelezhető pontja a bor, a kutatások leginkább a vörösborban található rezveratrolra fókuszálnak, ami talán segíthet az Alzheimer-kór elkerülésében, bár az ezzel kapcsolatos vélemények vegyesek. Az alkohol esetében kifejezetten fontos mértékletességre törekedni, vörösborból sem javasolt napi egy pohárnál többet inni. 

Akkor is érdemes követni a MIND-diéta alapelveit, ha nem sikerül betartani az összes ajánlást. A kerülendő, ritkábban fogyasztandó élelmiszerek ötös listáján a vaj és a margarin, a sajtok, a vörös húsok, az olajban sült ételek és gyorséttermi fogások, a sütemények és az édességek szerepelnek. A feldolgozott élelmiszerek minimalizálása a legtöbb egészséges diéta célkitűzéseiben szerepel. 

A fentiek mellett nem szabad elfeledkezni a rendszeres fizikai aktivitásról sem, amiből szintén a szervezet egésze, így az erek és az agy is profitálhatnak. 

Az Alzheimer-kór korai tünetei

Az időskori elbutulás, tehát a demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, ami az agy szerkezeti elváltozásával és jelentős szellemi leépüléssel jár. Bár jelenleg nem áll rendelkezésre hatékony gyógymód, a betegek életét különböző terápiás módszerekkel lehet segíteni. A korán jelentkező, fiatalkori fajtájánál az első tünetek harminc és hatvan év között, a későn kialakuló típusnál hatvanéves kor felett mutatkoznak meg.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• demencia
• alzheimer-kór
• agy
• kognitív képesség
• memória
• egészséges étkezés
• mind diéta
• Életmód