Vajon miért Japánban élnek a legtovább a világon? Nem csupán az egészséges étkezés miatt

A szigetországban egyre tovább élnek az emberek. Mi lehet a titkuk?

Miért élnek sokáig Japánban?
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A születéskor várható élettartamot figyelembe vevő listákon a világ országai között az első helyet Japán tölti be, és az adataiban folyamatos emelkedés figyelhető meg. Ráadásul az országhoz tartozik Okinava is, amit a halhatatlanok szigetének is neveznek, hiszen lakói között sokan megérik a száz évet. 

Mivel feltételezhetően nem találták meg az örök ifjúság forrását, egyre több fejtegetés lát napvilágot, hogy mégis mi lehet a titkuk.  

Miért élnek rekordsokáig a japánok?

A Worldometer adatai szerint Japánban a születéskor várható élettartam mindkét nemre nézve 85,03 év, a nők esetében 88,17, a férfiaknál pedig 81,91. 2020 szeptemberében a CNN értesülései alapján Japánban 80 ezernél is több százéves vagy ennél is idősebb ember élt, úgy tűnik, hogy ebben is világelsők. Nem csoda, hogy a kutatókat egyre inkább foglalkoztatja a japánok hosszú életének titka. 

Úgy tűnik, hogy a szigetország lakói jobban étkeznek, kevesebbet idegeskednek, és többet mozognak mint a világ más országaiban szokás.

Változatos, egészséges étrend

A japánok táplálkozása többnyire kiegyensúlyozott, az omega-3-ban gazdag hal, a rizs, a teljes kiőrlésű gabonák mellett gyakori szereplő a tányérokon a tofu, a szója, a miszo, a tengeri alga és a sokféle zöldség. Ugyanakkor a telített zsírsavakat tartalmazó ételek és vörös húsok ritkán szerepelnek a menüben. Az egészséges étkezés megtanulása pedig már egészen fiatalon elkezdődik, nemcsak a háztartásokban, hanem az oktatási intézményekben is. Az iskolai étkezdékben hasonló elveket követnek. 

Sokan állítják, hogy az egészségükben fontos szerepet játszhat a matcha tea fogyasztása is, aminek nagyon magas az antioxidáns-tartalma, így segít a szervezetnek felvenni a harcot a sejtkárosító szabad gyökökkel szemben. Emellett a kutatások szerint az agy működését is támogatja

Tudják, mikor elég

Biztosan többeknek ismerős az érzés, hogy még akkor is esznek, ha már egyáltalán nem éhesek, majd a lakoma után mozdulni sincs erejük. A japánok ezt úgy próbálják elkerülni, hogy észben tartják a népszerű mondást („hara hachi bun me”), ami arra figyelmezteti őket, hogy csak addig egyenek, amíg 80 százalékban jól nem laktak. Ez kisebb adagokkal jár, de az sem elhanyagolható, hogy az evésnek igyekeznek megadni a módját, lassabban fogyasztva, kiélvezve a falatokat.

Aktív életvitel

Nyílt titok, hogy az ülő életmód számos civilizációs betegség, krónikus kórkép előidézője lehet, amelyek mind jelentősen megrövidíthetik az életet. Japánban az emberek meglehetősen aktívan töltik a mindennapjaikat, a munkába vagy az iskolába sokan mennek biciklivel, illetve gyalog, a nagyobb távolságokra utazók pedig legalább a vasútállomásig sétálnak.

Az idősebb generáció is nagy hangsúlyt fektet a testmozgásra, tornáznak, bicikliznek vagy gyalogolnak, a városi parkokban gyakori látvány egy-egy szépkorúakból álló, közösen mozgó csoport.

Nem jellemző az elhízás

Már az eddigiekből is következik, hogy Japánban kevés a túlsúllyal élő személy. Az elhízás pedig egy sor egészségügyi probléma legfőbb rizikótényezői között szerepel, ráadásul a betegségek súlyosságára is hatással lehet. A Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint a szigetországban tapasztalható magas várható élettartam egyik oka az iszkémiás (a szívizom elégtelen vérellátásával járó) szívbetegségekből és a daganatos megbetegedésekből, főleg a prosztata- és a mellrákból származó halálesetek kifejezetten alacsony száma. Az alacsony mortalitásban az egészséges étkezésen túl szerepet játszhat, hogy nem jellemző az elhízás.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

A mentális jóllét is számít

A családi és társas kapcsolatok nagyon fontosak a szigetországban. A szociális elfoglaltságok pedig frissen tartják a szellemet, ami egyáltalán nem elhanyagolható szempont. Nagy hagyománya van az úgynevezett ikigainak, amiről leegyszerűsítve azt is mondhatnánk, hogy a dán hygge japán megfelelője, de ez nem teljesen igaz. Ez a bölcs hitvallás arra ösztökéli az embereket, hogy találják meg az életük célját, hogy örömmel és céltudatosan tölthessék a mindennapjaikat. A cél bármi lehet, de sokaknál szintén a társas kapcsolatokhoz, esetleg hobbitevékenységekhez kötődik.

Mindemellett persze nem szabad megfeledkezni a jó egészségügyi ellátórendszerről sem. Nagy hangsúlyt fordítanak a prevencióra, így a kultúra részévé vált, hogy az emberek rendszeresen részt vesznek a szükséges állapotfelméréseken és a szűrővizsgálatokon. 

A kiemelkedő születéskor várható élettartam mellett kevésbé ad okot örömre, hogy Japán társadalma rohamosan öregszik, ami számos problémát okoz például a gazdaságban. 

Ezen a 10 helyen élnek a legtovább az emberek

Kevés meghatározóbb dolog van annál, hogy az ember a világ mely pontjára születik, és ez a globalizációnak köszönhetően minden eddiginél látványosabb.

Ezen a 10 helyen élnek a legtovább az emberek: vajon mi lehet a titkuk?

Nézegess képeket!

Elolvasom

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük